Idén harmadszor is nekivágtam az egésznapos észak-balatoni hajszának. Bár többször is megfogadtam hogy ezt semmiképpen sem teszem, mert egyszerűen lassan nem férek el a sínek mellett, de ez most épp kimerült abban, hogy a második hétvégéből a szombatot elengedtem, és csak vasárnap rohangáltam mint az őrült. Bár augusztus lévén az árnyékok sajnos már jóval hosszabbak voltak, de azért végül így sem bántam meg, hiszen most is bőven volt mindenféle izgalmas masina a 29-es porondján. Ismét rotyogott a Púpos kombó (219+224), viszont a Nohab kombó duruzsolása ezúttal elmaradt, helyette viszont Nohab+Szergej duo szereplése volt az új elem (M61-019+M62-001). Újdonság volt még az időközben elkészült zöldre visszafestett BDt-149-es vezérlőkocsi is, mely remekül mutatott a hozzátartozó zöld Bhv szerelvénnyel. Mindezek mellett természetesen újra parádézott a 424-247-es Bivaly, az M62-194-es Szergej, és az M41-2103-as Csörgő is. Bár nagyon vártam az M62-127-es frissen visszafestett püspöksapkás Szergej felbukkanását is, de sajnos hiába, a második hétvégére sem jött el. Talán majd jövőre. Próbáltam ezúttal jóval több nyíltvonali, és kevesebb állomási jelenetet készíteni, hogy a majdnem ugyanolyan programot, mégis kicsit máshogyan tudjam bemutatni. A végeredményt nézve persze akár elégedett is lehetne az ember, de én nem vagyok az a hátradőlős fajta. Most is pontosan tudom hol, és mi maradt ki, mindenféle rajtam kívülálló okok miatt, de az igazság az, hogy néha már nem is sajnáltam. Hiszen én nem a rajongói tömeget szerettem volna bemutatni a filmben, hanem magukat a vonatokat, és a kettőt egymástól különválasztani, finoman szólva is idegtépő, embert próbáló, és legfőképpen lehetetlen feladatnak tűnt. No meg aztán persze a menetrend is rendszeresen borult a már-már teljesen megszokott kisebb-nagyobb késések miatt, így a ezen nap mottója is a folyamatos, villámgyors újratervezés volt, de legalább most az autót nem én kellett vezessem és jobban tudtam figyelni a járművek valós mozgását. A fenti gondok és dilemmák lassan állandósulnak ezeken a napokon, nem véletlenül tipródok mindig mint a klasszikus MÁV oktatófilmben Lajtos Döme (Várkonyi András), hogy menjek - ne menjek, de aztán mégis mindig odahúz a szívem, hogy egy egész nap szitkozódhassak, miért nem az eszemre hallgattam inkább. De ez egy ilyen mánia! :-) BecsVision 2020.