Köszönöm.

Örülök, ha tetszett.

Köszönöm. Még nem jutottam előre sajnos a könyvnél, amit ígértem. Valahol meg kell legyen a másolata részben vagy egészben pedig.

@@2011tatami Nagyon köszönöm én is. Hát ha lehet, ha nem, akkor megoldom valahogy. Talán kihozom a szövegből az információkat, amiket a térképre vetek.

@@2011tatami Érdekes kapcsolódó pontok a magyarok és az amerikai polgárháború között, amiről előadást tervez. Lehet, hogy tudja ezeket, de elmondom. Több, úgy északi, mint déli tábornok, tiszt hordta az amerikaiak által Kossuth's hat'nek nevezett kalapot, amelyet Kossuth 1851-52-es amerikai útjával terjesztett el. Aztán ott vannak ezek a nagy szakáll- és bajuszköltemények, amelyeket nagyon sok amerikai tiszt és tábornok viselt (viszont Burnside Ferenc Jóska szakállát viselte...). Tudom, sokan azt mondják, hogy ezt a hadseregekben szokatlan és előzmények nélküli divatot a krími háború terjesztette el Amerikában, de szerintem nem lehet kizárni azt sem, hogy előzőleg hasonló szakállakat 48-49-es magyar tábornokok viseltek, mint Damjanich, Dessewffy, vagy a Londonban meghaló Kmetty, és maga, az Amerikában megforduló Kossuth... És persze ott van Lincoln híres gettysburgi "for the people, by the people with the people" mondata is, amelyet 1852-ben Kossuth ejtett ki először a száján...

Már ezért megérte, az elmerengés a lényeg. Végiggondolni dolgokat.

Köszönöm szépen!

Köszönöm. 3-4 óra? Azt hiszem a technikai személyzet meglincselne. :D

Nem hinném, hogy ilyen mondat hagyta el a számat, de szívesen várom, hogy idelinkelje mikor is hangzik el ilyen a szövegben... Viszont azt tartom, hogy rendszerint a nagyobb hadsereg győz. Szóval hány perc hány műsodpercnél hangzik el, hogy a " nagyobb létszámú hadsereg mindig győz"???

Ez már elsősorban Szulejmánon múlt. Miután 1527 elején kitört a két megválasztott király közötti belháború és ősszel Szapolyai vereséget szenvedett, a francia királlyal szövetkezett, tőle remélve a habsburgok lekötését. MIvel ő erre nem volt képes, szövetségeséhez, az oszmánokhoz küldte. Innentől kezdve Szulejmán eleinte egy klíenskirálysággal próbálkozott Szapolyai révén, de ehhez ő gyengének bizonyult, a szultánnak állandóan fel kellett vonulnia a támogatására: 1529, 1532, és csak az ország egy részén tudta satbilizálni Szapolyai hatalmát. 1540-es halála után egy csecsemőtől nem várhatott el semmit. Úgy döntöt, az orzság közepét közvetlenülk ellenőrzés alá kell venni. Szapolyai sajnos nem segítette hazánkat, szerintem több esély lett volna egy Budán székelő Habsburg királlyal, hogy tartsuk a déli végvári vonal maradékát, és Buda ne kerüljön török kézre, de őszintén szólva ez egy igencsak optimista lehetőség részemről. Nem volt olyan haderő, amely képes lett volna kompenzálni az időnként megjelenő oszmán főerőket még legalább 50-60 évig.

@@2011tatami Koszonom a valaszt! Amugy Magyarorszag tortenelmere talan a legnagyobb hatassal szimplan a foldrajzi elhelyezkedese hatott. Egesz Kelet -Europa tortenelmeben sok a hasonlosag, utkozo zona ket nagy polus kozott, keletebbre rosszabbul jartak, nyugatabbra jobban.

@@janoskovacs11 Ez mindig helyszín és időpont kérdése. A XX. század végén XXI. század elejéről nézve így van. De így van-e 1640-ből nézve? Mikor Franciaország gyenge, a Német-római birodalom épen a 30 éves háborúban pusztul, az angolok polgárháborúra készülnek... A XXI. század végén mi lesz, ki tudja? A földrajzi helyzet mindenesetre kényszerpályákat ad, Oroszországnak mindig kelleni fog Ukrajna keleti fele és a Krím, Lengyelországnak kell egy nem orosz keleti semleges tér, az USA-nak óceáni védőpajzsa van, s amíg a tengereket uralja, ő az úr, a németek kétfelé kell nézzenek, és mi még mindig uraljuk a Kárpát-medence kulcsfontosságú közepét, ami nagy teher, áldás és átok egyszerre. Nem csak rajtunk múlik, hogyan fog alakulni, de ahogy Bethlen Gábor mondta: "nem mindig lehet megtenni, amit meg kell tenni, de mindig meg kell tenni, amit meg lehet tenni." Hozzuk ki belőle, amit lehet.

@@2011tatami Igy van!

​@@2011tatamiÉs sajnos vár sem volt már délen...