Szép jövő áll előtte. Ha 9 évesen már tudja, hogy milyen érdekes a tudomány, a fizika, akkor rossz ember nem lehet belőle

Én a 7 éves fiammal nézem😊 Mindenféle tudományos anyag érdekli, de ez a csatorna nagy kedvenc👍🏻

Már van ilyen, keress rá az "olajszőkítés" szóra a google-ban! :)

😀

Én is átestem már ezen. A mindennapjainkban jelenlévő, ún. megtartó Isten létezésében cseppet sem hiszek, de a teremtő Isten - használhatjuk rá ezt a nevet, úgysem tudjuk, miről beszélünk - egykori létezéséről hajlandó vagyok elgondolkozni, az eredményességben való reménykedés nélkül. Annyi zűrös dolog van akár csak a földi biodiverzitásban is, hogy felmerül az ötlet, hogy mindezt a vak véletlen számlájára írni kicsit túlzásnak látszik. Ugyanígy kételkedhetünk magának az anyagnak a véletlenszerű, esetleges születésében is, a leheletfinom egyensúlyt eredményező fizikai állandók spontaneitásában is, és mindez nem akadályoz bennünket abban, hogy ezt az egészet egyszerűen Természetnek nevezzük, és adottként kezeljük. A miszticizmus igénye érthetően merül fel, valójában a fizikusok is misztikus valóság bizonyíthatatlan teóriáiban hisznek, csak ők dolgoznak is ezeknek a teóriáknak a naprakészen tartásáért.

Klassz ötlet, megy is a listámra! ;)

Csatlakozom :) az egy nagyon jól eltalált választás volt.

Szerintem is jobb a régi. Annyira kellemes, ahogy bizsergeti az agysejtjeim miközben a videót nézem.

Én is nagyon szeretem a régit, de ha nem helyette, hanem mellé érkezik némi újdonság, azzal szerintem nincs semmi baj🙂

@Andrea Magyar kzfaq.info/get/bejne/e86ejKWqqtHemX0.html Függőséget okoz😌

kzfaq.info/get/bejne/pLpka7Snmc-6oIU.html

"voltam sétálni 9kmert" Ezzel azért okoztál nekem egy kis fejtörést. Időbe tellett, mire rájöttem, hogy azt akartad írni, hogy 9 km-t. De őszintén örülök, hogy jó napod van.

Helo! Melyik anyag átalakulásakor tűnik el valami ebből a dimenzióból? ["hal el"] Mármint ugye ha nem csökken mondjuk a bolygó tömege. Mégis 5x-öse a sötét anyag a többi anyaghoz képest. Honnan ered az elhaló anyag akkot? Kíváncsi vagyok az elméletedre bővebben. Szívesen várom a válaszod! Minden jót!

@@pwrInvisibility előbb-utóbb minden elpusztul és ezzel elveszíti tömegét (részben vagy teljesen) de ahogy az energia, úgy az anyag sem vész el csak átalakul ilyen sötét anyaggá.

Várj, nem szólt alatta? Mindjárt beletekerek, de nekem a kommenteket olvasva is itt szól a fejemben a dallam :D

@@pwrInvisibility amúgy nekem is 😌

Klassz ötlet!

Én is köszönöm!

A lokális halmazon kívül minden galaxis távolodik

Nem tudom mennyire okés más csatornát itt "reklámozni", de a Kurzgesagt "The final border" videója erről szól lényegében, kicsit lehangoló tud lenni valamilyen szinten, de szerintem megéri megnézni.

@@urkutatasmagyarul Androméda?

@@akosrudolf3977 Lokális?

@@urkutatasmagyarul sejtettem, utána kellett volna néznem, mielőtt írom :D

Már 9🤷🏽‍♀️

Több, mint egy éve😵‍💫 de még mindig kitartóan🥹

Szia. Hubble megfigyeléseiből tudjuk, hogy az univerzum gyorsulva tágul. Ha a "nagy bumm" elmélet igaz, és az ismert erőkön kívül nem létezne más erő, akkor viszont lassulnia kellene a tágulásnak. A kettő különbözetét adó kiváltó okot hívjuk "sötét energiának", ami viszont nem ugyanaz mint a "sötét anyag". A "sötét anyag" kifejezetten a spirál-galaxisok csápjainak mozgását próbálja magyarázni. A csápok a középponttól kifelé lassabban haladnak, ahogy írtad is, a centripetális erő szerint. A probléma, hogy a megfigyelések alapján nem úgy lassulnak, ahogy kellene. A különböző hullámhosszon működő teleszkópok alapján megfigyeltük hogy mi a galaxisok tömegeloszlása (a csillagok, fekete-lyukak következtében), viszont a megfigyelt mozgás alapján más tömegeloszlásnak kellene léteznie. Ezt a feltételezett plusz tömegeloszlást hívjuk "sötét anyagnak". Ez az eloszlás viszont nem homogén, olyan mintha a galaxisok környezetében lenne csak, és ott is bizonyos helyeken több van, máshol pedig kevesebb.

Volt már olyan időszak a természettudományokban, amikor a tudósok úgy érezték, elérkeztek a határhoz. Aztán felfedezték a radioaktív sugárzást, a rádióhullámokat, a DNS-t, a nanocsöveket, a számtalan technikai vívmányt nem is említve, és egy csomó olyan dolog vált lassan elérhetővé, ami korábban ábrándozás tárgya volt. Nem biztos, hogy pont most van ideje feladni a további kutatást és filozofálgatást.

Az antianyag volt.

jó akkor, miért gyorsul a világegyetem tágulása?

Ezért sötét anyag Mert nem tudja senki Túl Sötétek vagyunk ahoz, hogy rájöjjünk Vannak dolgok, amiről tudunk, még több, amiről nem. De ezeknél sokkal de sokkal több, amiről nem tudjuk, hogy nem tudunk 🤔🤔

Igen, sokkal.

Erről van szó, ezt hívjuk sötét anyagnak. Az biztos, hogy gravitációs hatása van, ami pedig a tömeggel rendelkező anyagnak van. De mégsem tudunk róla semmi mást.

Ez a legvalószínűbb. Ahhoz tudnám ezt hasonlítani, mint amikor 1590 környékén Kepler elkezdte kapizsgálni, hogy valami erő hathat a bolygókra, és ezt tartja őket a pályájukon. Ez az erő feltehetően a Napból származik és a távolsággal arányosan gyengülhet. Aztán 1680-ban jött Newton és leírta a tömegvonzást majd összeállt a kép (bár Kepler ezt már nem élte meg). Érdekes belegondolni, hogy ez csupán 350-430 éve volt.

@@darumisi Akkor szerinted is még csak most éljük meg, talán mint Newton és Kepler, Galileo, Arisztotelész vagy a Fáraók mérnökei netalántán aki pattintotta az első követ?? Csak sejtjük vagy hinni véljük.....

@@andrasdemeter6477 Eh... ez jó kérdés! :) Az biztos, hogy ma olyan megfigyelő eszközeink vannak, amire nem hogy 2-3 száz éve, de még 50 éve sem gondoltunk. Olyan, mint a CERN LHC részecskegyorsító,a Virgo obszervatórium (gravitációs hullámok), és persze a most üzembe álló James Webb űrteleszkóp (ami kb. Hubble űrtávcső a négyzeten). És persze ma már nem pár polihisztor gondolkodik a kérdéseken, hanem szakosodott mérnökök ezrei, tízezrei keresik a válaszokat. A zavarba ejtő az, hogy minél több ilyen eszközünk van, annál biztosabbak vagyunk, hogy nagyon-nagyon keveset tudunk a minket körülvevő világról. Tehát az, hogy világképünket formáló válaszokat kapunk a közeljövőben, szerintem eléggé valószínű.

Én a térben mozgolodom nem az időben.Ezért vagyok idétlen.Az idő fogalmával az ember kalkulál és számításokat végez.Ha világűr időre működne,akkor az tervezetségre utalna és igazolná Isten létezését.Halle Luka.😂

Animáció

@@urkutatasmagyarul elképesztően jók. A Föld kialakulása mellett ez a kedvenc részem. 15x már biztos megnéztem és nagyon várom a folytatást😌

Erre nem tudok gyakorlati példát mondani, de mérések, számítások és kísérletek is ezt igazolták.

@@urkutatasmagyarul Bocsánat a túl nagy érdeklődésért, de milyen kísérlet igazolta?

@@zoltandeveny9599 Ahogy írtam, erre nem tudok gyakorlati példát mondani

Nem rossz felvetés, De Nem teljesen. Az, ami átlátszó ugyan, pl megtöri a fényt, felmelegszik, és amúgy nem minden frekvencián átlátszó. Amit kutatnak, úgy gondolják, hogy egyáltalán nem lép reakcióba semmilyen elektromos hullámmal. Pont ezért nem lehet detektálni az eddig ismert módszerekkel. De ugyan akkor átlátszó is

@@Throrma Max a gravitációs lencse segit

Egészen pontosan nem sötét anyag, hanem láthatatlan anyag, csak a közbeszédben maradt meg sötét anyagként. Olyannyira,hogy még a csillagászok is így nevezik,bár hozzáteszik,hogy nem sötét,hanem láthatatlan.

@@Throrma "nem lép reakcióba" helyett "nem lép kölcsönhatásba"

@@dddka1 köszi a korrekciót, úgy tényleg pontosabb

Nem rossz hasonlat. A kvantumfizika is csak találgatja még az anyag tényleges mivoltát, mert mi csak a viselkedését tudjuk megfigyelni. De ez kicsit olyan dolog, hogy a tömeg tényleges mivoltát sem tudjuk még megfogalmazni, mivel az csak a tehetetlenségben és a tömegvonzásban válik érzékelhetővé. A dolgok magva talán mindig rejtve marad, már a rádióhullámok magyarázata is csak hasonlatokra kénytelen támaszkodni, a lényegét nem tudjuk megfogni, az túlmutat a felfoghatóság határain.

A sötét anyag is csomózódik, mint a normál anyag, van ahol több van, van ahol kevesebb

@@urkutatasmagyarul Köszönöm a választ.

Szia! Írj mailt, vagy írj facebook-on!

Végetért

@@urkutatasmagyarul értem, köszönöm. Azért nem lehet regisztrálni az oldalon? Azt reméltem, lesznek más kvízek...

Nem tudom

Van a gravitációhoz is korrekció, ált. relativitáselméletnek hívják.

Gravitációs lencsék. Pár résszel ezelőtt itt a csatornán is volt róla szó. Tudjuk, hogy egy galaxis mennyivel görbíti meg a mögötte lévő objektum fényét, ebből számolni tudjuk a galaxis tömegét. A galaxis fényéből, annak eloszlásából becsülni tudjuk a benne lévő normál anyag tömegét. A különbség a galaxisban lévő sötét anyag tömege (ami összhangban van a galaxisban keringő csillagok keringési sebessége anomáliájának feloldásához szükséges sötét anyag tömeggel). Következtetés: létezik egy anyag, amiről nem tudjuk, hogy mi, csak hogy van tömege és nem látszik. Alternatív következtetés: a gravitáció másképp működik nagyon nagy tömegek esetében, mint ahogy feltételeztük. Nem értem, hogy az említett megfigyelés hogyan tudhatná valamelyik következtetés javára egyértelműen eldönteni a kérdést.

@@Zilahi-Branyi_Laszlo Sötét anyagra egy magyarázat (a sokból), hogy az 1/r^2-es törvényben a kitevő nem pont 2, de az ötlet ugyláccik nem vált be (egyelőre a többi se).

@@Zilahi-Branyi_Laszlo Az lenne e kérdés lényege, hogy a fény elhajlításából meg lehetne becsülni a galaxis tömegét. Ez vagy közeli lesz a sötét anyaggal együtt kalkulált tömeghez, vagy csak a sima anyaggal kalkulált tömeghez. Ez azért nehéz ügy, mert a galaxisok nem vonulnak gyorsan el a mögöttük világító fényforrás előtt. A sötét anyag léte - arra alapozva, hogy a galaxisok csillagai együtt keringenek azonos szögsebességgel a központ körül, nekem ott sántít, hogy a mi galaxisunkban a Sagittarius környékében mégiscsak gyorsabban keringenek a csillagok. Tudom, volt csomó más kísérlet is, ami a sötét anyag létezését igazolja, de ezek mind a gravitációs hatásokon alapulnak, amiről szintén kevés a tudás.

@@zoltansinka7521 Az csak más szemszögből magyarázza ugyanazt. Mármint, a tömeg nem gravitál, hanem görbíti a teret. És pont annyival, hogy a mozgásokat magyarázza.

Egyelőre van most más prioritás, talán nyárra várható

Én is azt várom már nagyon.. hosszú hónapok óta.. de türelmes vagyok😌

Ha létezne anti-gravitáció, hasonlóan ahhoz ahogy elektrosztatikában van pozitív és negatív töltés, akkor az erő-ellenerő alapján a galaxisoknak kifelé kellene taszítani ezt az anyagot, nem állhatna be az általunk látott egyensúlyi állapot. A "sötét anyag" viszont valóban "csomósodik". A ma ismert modellek alapján nem lehet homogén az eloszlása, bizonyos helyeken több, máshol kevesebbnek kell lennie, ahhoz hogy a megfigyeltek szerinti mozgást produkálják a spirál-galaxisok csápjai a gravitációs ereje folytán.

@@BlissLoD kzfaq.info/get/bejne/fL-mbLmB1Jq3g4U.html Megpörgetett vizes labdával a spirálgalaxisok modellje

@@BlissLoD Nem véletlenül külső antigravitációs anyagról írtam, ami mint valami gyűrű, vagy gömb tartja egyben a galaxist. Amúgy valami nem stimmel. Az átlátszó anyagok nem nyelik el, nem verik vissza, de megtörik a fény útját. Ha mással nem is, de a gravitációs terükkel. Fény-eltérítés nélkül nincsen gravitációs tér.

​@@arpadszeiff Szia. Az anti-gravitációs anyagot, az ismert erőtörvényekkel konzisztensen negatív tömeggel lehet leírni, ahogy elektrosztatikában is van negatív-pozitív töltés. Több fizikus vizsgálta már ennek a hipotetikus anyagnak a tulajdonságait. A negatív tömeg izgalmas problémákat vet fel, köztük a "runaway motion" nevű hatást, ami abból fakad, hogy bár a negatív tömeg negatív gravitációs erőt fejtene ki a pozitív tömegre, az F=m*a erőtörvény alapján a szintén a negatív ellenerő a negatív tömegre már vonzó hatásként érvényesül, a dupla előjelváltás miatt. Hasonlóan le lehet vezetni azt is, hogy a negatív tömegű anyag egy másik negatív tömegű anyaggal találkozva azok távolodásra késztetnék egymást. Érdemes ezeknek utána olvasni, még akkor is ha soha senki nem találkozott ilyen anyaggal, mert ezek érdekes gondolatok. Itt helyesbítenék is az előző válaszomon, ott nem vettem számításba ezt a fordított viselkedést, ezért feltételeztem, hogy a két anyag egyaránt taszítaná egymást. Az előző válaszomban az volt az indoklásom, hogy bár a gömbként körülölelő negatív tömegű anyag "befele tolná" a galaxis pozitív tömegű anyagát, a galaxis viszont kifelé lökné ezt a negatív tömegű anyagot, ami így szétszóródna. Az erőtörvények alapján viszont pont az ellenkezője történik, a galaxis is húzná befelé a negatív tömegű anyagot. A negatív tömegű anyag viszont önmagát taszítaná. Mivel a vizsgált spirál galaxisok különböző távolságokra, azaz különböző időkben is hasonlóan néznek ki, logikus feltételezés, hogy egyfajta egyensúlyi helyzetnek kell uralkodnia ezen rendszerek mozgásában. Vegyük most az általad leírt gömbszimmetrikus anyageloszlásnak egy radiális szeletét. Az egyszerűség kedvéért tekintsünk el a sugárra merőleges erőhatásoktól, és csak a sugárirányú erőket írjuk fel. A galaxis tömegét vegyük egy tömegközéppontnak az origóban és ettől valamely távolságra vegyük fel a burok belsejének egy pontját, és ettől még kijjebb pedig a burok külsejének egy pontját, és írjuk fel, milyen mozgást írna le ez a két pont. A burok belsejét befelé mozgatja a galaxis, és szintén befelé mozgatja a burok külseje is. A külső pontot befelé húzná a galaxis, míg kifelé tolná a burok belseje. A burok külsejében tehát akár még fenn is állhatna egy egyensúly, de a belsejének mozgását valami taszítóerőnek kellene meggátolnia, ami a galaxis és a negatív tömeg között áll fenn. Azt tudjuk, hogy ez nem lehet elektromágneses erőhatás, hiszen a fotonokkal nincs kimutatható interakciója ennek az ismeretlen anyagnak, nem látjuk azt a teleszkópjainkon. Ez az elmélet akkor lehet tehát igaz, ha feltételezünk egy új, eddig nem ismert erőhatást, ami a galaxis pozitív tömegű anyaga és ennek a negatív tömegű burok ismeretlen anyaga között hat, úgy hogy a burok belsejét taszítja, viszont a távolság függvényében jobban gyengül mint a gravitáció, hogy a burok külsejénél már a galaxis gravitációs vonzása nagyobb lehessen, amivel le tudja küzdeni a negatív tömegű anyag önmagára ható taszítását. Az Occam borotvája elv miatt, számomra hihetőbb az a magyarázat, ahol nem kell bevezetni új, eddig ismeretlen anyagokat és erőhatásokat, ha a már ismert erőhatásokkal is magyarázható a jelenség. Ettől függetlenül a negatív tömegű anyag, mint a "sötét anyag" vagy "sötét energia" jelenség kiváltója egy izgalmas feltevés, és ezt már vizsgálják is fizikusok. Ha érdekel a téma, egy nem rég megjelent tudományos értekezésnek itt olvashatsz utána: arxiv.org/abs/1712.07962 Ez a tanulmány például nem feltételez további erőhatást, helyette az univerzumban folyamatosan, magától termelődő negatív tömegű sötétanyagot feltételez, ami kárpótolja a galaxisokat burkoló negatív tömegű anyag szétszóródását.

@@BlissLoD Köszönöm az infót

Leginkább a témától és a mondanivalótól függ. Csak azért nem akarok hosszabban fecsegni valamiről, hogy hosszabb legyen a videó

@@urkutatasmagyarul így érthető. Csak mire bele merültem véget ért :) de azér nagyon jó vol!

Van, de arányaiban sokkal kevesebb

@@urkutatasmagyarul De azért kimutatható mennyiség?

@@falusiistvan3744 Nem látjuk, nem vizsgálhatjuk, nem ismerjük a pontos mennyiségét

@@urkutatasmagyarul Jó, de a Naprendszerben lévő égitestek mozgására kifejt valamilyen minimálisan érzékelhető hatást, vagy csak azért gondoljuk hogy itt is van belőle, mert tudjuk, hogy a galaxisban jelen van?

@@falusiistvan3744 Utóbbi

A fénytörés, amire gondolsz, azt nem a fényre gyakorolt hatással éri el, hanem a tér görbületével, amin belül görbül a fény útja.

És nem is szoktuk fénytörésnek hívni, hanem csak fényelhajlásnak. A fénytörés az, amikor az anyagon áthaladó fény változtatja meg a sebességét és haladási irányát a határfelületnél. Ilyet a sötét anyagnál nem látunk. Persze egy laikus ötletként elképzelhető az is, hogy van fénytörés, és a távoli galaxisok nem is pont ott vannak, ahol mi látjuk őket, csak nem tudunk arról, hogy az onnan érkező fény már megtört a láthatatlan sötét anyagban. :-)

@@gregor_man Amatőr példám: Ha van előttünk egy tiszta jó minőségű üvegajtó, akkor könnyen nekimehetünk, mert átlátszónak látszik. Mintha nem lenne ott semmi. Ornamens üvegnek nem mennénk neki, pedig átlátszó, de mégis érzékeljük, hogy a mögötte való dolgok nem úgy látszanak, mintha nem lenne semmi. A csomósodások változó fénytörése árulkodó. Ez eddig fénytörés. De Szerintem a fény elhajlás ugyan ilyen észlehető lenne, ha a sötét anyagnak lennének csomósodásai.

@@arpadszeiff A példád érzékletes, de a "csomósodások" hatása akkor válik láthatóvá, ha oldalirányban elmozdulunk, vagy megközelítjük. Mi, itt kuksolva az alig mozgó Naprendszerben ennyi idő alatt még nem vehettük észre a csomósodások hatását. Pár éve már óriási felbontású távcsöveink vannak, elkezdődhet a méricskélés, vajon van-e torzulás a képben. Nem fogom megérni a választ, de érdekelne.

Mutass a csatornádról valami jobbat, kivancsi vagyok!

Amikor a Fókuszcsoport megemlített 700 feliratkozóm volt, azóta több jött össze, mint ahányan megnézték azt a videót!

@@urkutatasmagyarul látom van mit bepótólni. Nahát, grat!

Nem, ahhoz azért túl messze vannak a középpontól

A sötét anyag is csomózódik, mint a normál anyag, van ahol több van, van ahol kevesebb

A feltételezések szerint Több kutató több féle módon próbálja megtalálni a választ, de ugye mindenki csak a sötétben tapogatózik Nyilván, ha ez ekkora ellentmondás lenne, a tudósok más irányból közelítenék meg. A tudósok nem a sötétanyagot próbálják bebizonyítani, hogy márpedig van, hanem választ kapni a kérdésre: ''Miért nem esnek szét a spirálgalaxisok?'' Ha a bizonyítékok és az ellentmondások kizárnák azt, ahogy eddig gondolták a működését, akkor kénytelenek lennének újragondolni a dolgokat. De az eddigi kutatások még nem cáfolták, de nem is bizonyították. Ez a kérdés, amit felvetettél engem arra emlékeztet, amikor régen azt kérdezték, ''Oké, a Föld kerek, de akkor magyarázza el valaki, aki nálam okosabb, hogy miért nem esik le az, aki az alján van?'' Erre jött Newton és a gravitációs elmélete. Majd jön pár száz év múlva egy újab elme, aki rájön (vagy nem...)

@@urkutatasmagyarul Ha naprendszerünkben nem észlelhető hatása, akkor a modell szerint a rendszeren belül és tőle megfelelő távolságra nincs belőle. Ha ez a galaxist alkotó többi csillagra és rendszerére is igaz, akkor csak a közöttük található térben létezik sötét anyag, ami logikailag nehezen elképzelhető, így keresni kell azokat a rendszereket, amelyekben a bolygók mozgása a newtoni fizikával nem leírhatók. Ha sokáig nem találunk ilyeneket, akkor módosítani kell a sötét anyagról kialakított ismereteinket, vagy új elméletet kell alkotnunk.

@@mysterius3771 A newtoni és relativisztikus fizika törvényeit a megfigyelésinkre építjük. Ha a megfigyeléseink eredményébe esetleg már belejátszik a sötét anyag is, azt nem fogjuk egykönnyen észrevenni, mert mi csak a szemünknek tudunk hinni, nem tudjuk a világegyetemet "kívülről" megvizsgálni. Nem mondhatjuk biztosra, hogy a tömegvonzás törvényeire a sötét anyag nincs hatással, mert lehet, hogy mi azzal a hatással együtt látjuk. Egyelőre az a legpraktikusabb, ha a tényeket elfogadjuk valóságként, és az ahhoz viszonyított eltérést próbáljuk sötét anyagként felkutatni. Aztán majd kiderül, mire jutunk. Az északi fényt sem tudta a tudomány megmagyarázni, amíg a részecskefizika meg nem született. Előtte ez egy látható és félreértelmezett jelenség volt, ma viszont már pontosan tudjuk, mi hozza létre. Lehetünk most is egy ilyen tudományterület születése előtt.

@@gregor_man Értem, hogy mit akarsz mondani, bár nem biztos, hogy az a legpontosabb megfogalmazás, hogy "ha a tömegvonzás törvényeire hatással volna a sötét anyag". Én inkább azt gondolom, hogy ha a newtoni és a relativisztikus fizika törvényei tartalmaznák a sötét anyag által kiváltott hatásokat is, akkor nem jutottunk volna el a sötét anyag által kiváltott jelenség felismerésig, mert a galaxisok mozgásának számításában ugyanúgy kellett volna hogy jelen legyen, mint földi körülmények között. Ez alapján tettem az előző megállapításomat, hogy a sötét anyag ilyen formában történő megközelítése esetén nem lehet közelünkben sötét anyag. Számomra pont emiatt ez a modell nehezen hihető, ezért inkább más megközelítést keresnék a jelenség magyarázatára. Az anyag, a tömeg és a gravitáció mibenlétének keresésében gyakorlatilag 100 éve nem tudtunk tovább lépni annak ellenére, hogy az azt megelőző időszakhoz képest nagyságrendileg több kutató keresi a választ ezekre a kérdésekre. Nem gondolom, hogy az ezen a területen dolgozó kutatók tömegéből egy se lett volna alkalmas olyan felismerés megtételére, amely valamilyen megoldást mutatott volna, így az a feltételezés adódik, hogy ezen tárgykörben létezik egy olyan megkérdőjelezhetetlen, igaznak elfogadott tétel, amely nem a valóságot írja le, de meg van az a hatása, hogy ha ezt igaznak fogadjuk el, a további még meg nem magyarázott fizikai jelenségek megfejtését lehetetlenné teszi. Azt látjuk, hogy születnek újabb és újabb megfejtések a különböző jelenségekre, de ez mindig újabb és újabb ismeretlen tételek, részecskék bevezetésével jár ahelyett, hogy egy átfogó sok mindent magyarázó és helyére tevő elmélet születne. A sötét anyagot is egy ilyen új ismeretlen bevezetésének érzem. A megoldást abban látom, hogy olyan magyarázatokat kell találnunk, amelyek nem csak egy adott problémára adnak választ, hanem egyszerre több jelenség is megértését is lehetővő teszik.

Nem gondolom, hogy egy kivetített képet úgy kézbe tudnék fogni két dimenziós kezeimmel, mint most ezt a mobiltelefont.

Az éternek pont az volt a lényege, hogy nincs hatással az anyagi világra, de a sötét anyagnak egyértelműen van. Ráaádsul az étert egyenletes térkitöltésnek hitték, de a sötét anyag csomósodik, van ahol több van, van ahol kevesebb.

@@urkutatasmagyarul Köszönöm szépen! Így világos számomra a dolog.

Ahogy mondtam, nem nyeli el, nem töri meg és nem sugároz ki semmit.

@@urkutatasmagyarul Köszönöm a választ :)

Ehhez csak annyit szeretnék hozzá szólni,hogy minnél gyorsabban haladsz a térben,annál lassabban az időben.Egy ponton már megszünik a tér és az idő is.Mondhatnám azt is,hogy a tömeggel nem rendelkező súlytalan foton se jobbra se balra.

Egyelőre nincs tervben, te miért szeretnéd?

@@urkutatasmagyarul Kedves Mr mert kb 1000eve követlek, imadom amit csinalsz és szeretném csupán tudni hogy ki tanít meg hétröl-hétre az univerzum érdekességeire.😊

@@alendvai2371 Hát én! ;)

A spirál galaxisok csápjaiban is magasabb a koncentráció, mivel a sötét anyag sem egyenletesen terül el. Tehát nem csak a középpontban nagyobb a tömeg, hanem mindenfelé.

A fekete lyukak tömegét a körülöttük keringő csillagok mozgása alapján számítják ki, a módszert a fizikusok megbízhatónak tekintik.

"De nem értem, hogy a sötét anyagot a számtalan nap miért nem szipkázza magához" Lehet, hogy megtették már. Nem tudjuk, hogy a sötét anyag pontosan hol rejtőzködik az Univerzum végtelenjében, csak valahol ott kell lennie a valós anyag közelében, hiszen hat rá.

@@gregor_man Ha ott lenne, és akkora írtózatos hatása lenne az égitestekre, hogy a szökési sebesség ellenére pályán tartja őket, akkor ezeknek az égitesteknek a keringése már régesrégen lelassult volna, feltételezve, hogy nem intelligens anyagról van szó / :) / ami csakis pozitívan befolyásolja az égi mechanikát.

Szia. A Gauss-tételből levezethető, hogy egy gömbszimmetrikus rendszerben, a testek úgy keringenek, mintha a teljes rendszer középpontjából induló, a vizsgált testet érintő gömbfelületen belüli anyag fejtene csak rá ki gravitációs erőhatást, pontosan úgy, mintha ennek a képzeletbeli gömbnek a középpontjában lenne egy pontszerű test. A képzeletbeli gömbfelületen kívüli anyagok gravitációs erejei pedig kioltják egymást, ahogy írtad is, egy égitest középpontjában a gravitációs erő 0. Ez azért fontos, mert ebből lehet következtetni például a sötétanyag eloszlására. A megfigyelések alapján a spirál-galaxisok csápjai kifelé haladva gyorsabbak, mint ahogy a csillagok, fekete-lyukak tömege alapján kellene lennie. A centripetális erő, ami arányos a mozgási sebesség négyzetével, tehát egyre nagyobb kifelé haladva. Ebből tudjuk, hogy a sötétanyagnak úgy kell szétoszlania galaxisokban, hogy kifele haladva egyre nagyobb arányban van jelen a galaxis látható anyagához képest. A másik kérdésed, hogy miért nem mérhető ez az erőhatás a naprendszerben? A rövid válasz az, hogy a naprendszer arányaiban sokkal kisebb mint egy galaxis. Nagyon nagyon sokkal. Egy hasonlat lehet a föld, ami távolról nézve gömbölyű, de ha emberi léptékkel a föld felszínén állunk és körbenézünk, akkor mégis laposnak tűnik. Hasonlóan van ez a sötét anyaggal is. Galaxis léptékkel nézve megfigyelhető, ahogy változik az eloszlása és ebből fakadóan mérhető a hatása. Viszont naprendszer mértékben alig változik, ugyanolyan sűrűséggel vesz körül minket. És ahogy írtad, hogy egy égitest közepén 0 a gravitáció, a minket egyenletes sűrűséggel körülvevő sötétanyag is kioltja magát, ezért nem mérhető naprendszeren belül.

"Nem értem, hogy miért kellene a galaxisok középpontjához közelebbi csillagnak gyorsabban menniük?" A tömegvonzás miatt. A gravitációs erő arányos a tömeggel és négyzetesen !fordítottan arányos a távolsággal. Még leírtad, hogy érted ezt a Naprendszerben de egy galaxisnál már nem érted. Márpedig ha modell kell vagy csak hasonlat akkor pont jó a Naprendszer = galaxis példa, segít megérteni. Ahogy a mi naprendszerünkben a tömegközéppont a Nap középpontja ( jó közelítéssel ), úgy egy galaxisban is a tömegközéppont egy középen levő feketelyuk tömegközéppontja ( elképzelhető kivétel ). Tehát pontosan ugyanaz a fizika van a két esetben, a törvények/képleten nem válogatnak mindegy hogy Naprendszer vagy galaxis, nincs különbség. A középponthoz közelebbi objektum nagyobb sebességgel kering, nem bonyolult megérteni az okát és megfigyelni a tényt.

@@BlissLoD Köszi a választ, de sajnos nem értem. Ahogy befelé haladunk egy galaxis mélyére, úgy csökken a gravitáció, hiszen a képzeletbeli érintő gömbfelületen belüli anyag egyre csökken. Persze a képzeletbeli pontszerű tömeg középponthoz egyre közelebb kerülünk, így ez növeli a gravitáció hatását. Mivel a gömb térfogat számításánál a sugár a köbön van, így én úgy gondolnám, hogy mégis inkább csökken a gravitáció befelé haladva, ellentétben a naprendszerben tapasztaltakkal, ahol nő.

A galaxisok közepén jóval nagyobb tömeg van, mint kint. A gravitációs hatás pedig a távolsággal négyzetével fordítottan arányos, azaz minél közelebb kerülünk a középponthoz, hatványos módon emelkedik a gravitációs hatás.

@@anacat4880 Szia, ahogy a videó készítője is írta most kommentben, a galaxisok kicsit hasonlítanak a naprendszerünkhöz. A középpontjában általában egy óriási tömegű feketelyuk van ami jóval nagyobb tömegű a többi égitesthez képest, a középponttól távolodva pedig a látható anyag átlagsűrűsége exponenciálisan csökken. Linkelek egy tanulmányt, ami megvizsgálja a sötét anyag feltételezett eloszlását: arxiv.org/pdf/1811.08843.pdf A 15. oldalon van egy diagram arról, hogy a távolság növekedésével milyen arányban oszlik meg a tömeg az általunk látott és nem-látott anyag között, ami a videóban is említett keringési sebesség-különbséghez kell.

Akkor meg is van a párhuzam!

A csatornámat nem szeretném fikciókra építeni, van már olyanból elég. Próbálok csak azokra a témákra koncentrálni, ami kutatások által bizonyított tényként vehető dolgok. Az űrszemétről (#37)már volt epizód, ahogy annak problémáját is kiveséztem (#41/2).

@@urkutatasmagyarul Köszönöm megnézem.

Attól függ miből áll a légkör. Ha hidrogén vagy hélium az a Földről is elillant ha jól tudom, mivel a gravitáció nem tudja megtartani. A Marsnak kisebb a gravitációja is...

Megnéztem, de nem igazán kaptam választ!(#37)

@@Avasallador101 Valamelyik részben láttam a Földünk mágneses mezejének áldott hatásait, de ez miért nem alakult ki a Marson vagy kialakult csak mi már ezt nem értük meg (gondolok a naprendszer pár "perces múltjára)?? Elméletileg halott bolygó, de Elon mégis magáévá akarja tenni(tud vmit amit mi nem tudunk?)