Kommentben várjuk a gondolataitokat a témával kapcsolatban!

Kedves Sándor! Köszönjük a magvas gondolatokat, érdekes volt végighallgatni, amit mondtál. Jómagam államvizsga előtt álló orvostanhallgató vagyok, és az egyetemi tanulmány végi, munkavégzés kezdetén lévő gondolataimat szívesen megosztanám a fiatalsággal. Az emberek fejében élő "álommunka" igazából nem létezik, ezt az illúziót sokan kergetik egy életen át. Minden munka végsősoron monoton elfoglaltságok és nehézségek összessége. Minden munkának a mélyére látva, hosszú idő elteltével lehet csak igazából megtudni mit is jelent egy szakma, mivel jár a mindennapokban. Ezért kell próbálkozni, keresgélni, ezért nem szégyen pályát váltani utólag. Én is teljesen mást gondoltam az orvosi hivatásról kiskoromban, rengetegszer csalódtam és ábrándultam ki belőle időszakosan a tanulmányaim során. Ne féljetek váltani, ha rájöttök, mégsem nektek való egy szakma. Ha nem a megfelelő indokból, nem szakmai elhivatottságból végeztek egy munkát, akkor sok pénzt még akár kereshettek is, de igazán boldoggá ez nem fog tenni titeket az életben. Sok sikert mindenkinek! :)

Szia Sándor. Kiemelkedően jó csatorna, hiánypótló és átjön rajt az ami Te vagy.... kár hogy befejezted/ szünetel. Írom is a gondolatomat talán nem teljesen a témához, igyekszem röviden. 35 éves vagyok. 4,5 éve vállalkozom. Gasztronómia, de ital van a főszerepben. Hatalmas sikertörténet. Pedig volt Covid is, meg energiaválság meg minden. A környéken mi vagyunk a Magas Bárkultúra, az összes szakmai díjat megkaptunk ami van itthon. Visszanézve nem is értem, hogy tudtam megcsinálni( egyedüli tulaj vagyok) előszőr mindent is én csináltam, aztán szépen lassan vettem fel sorra a dolgozókat , neveztem ki üzletvezetőt, képeztem magam, fokozatosan leadtam a feladatokat, ahogy Biros Levitől is tanultam. Ez még a covidnál is nehezebb volt( mármint a feladat leadás), de tudtam hogy ez az út és nagyon jó döntésnek bizonyult. Képeztem magam és felismertem, hogy a cégépítő vállalkozó az aki lenni szeretnék. Anyagilag is hatalmas sikertörténet, elképesztően sok pénzt hoz. Az egyetlen "bibi", hogy nem tudom mi a következő lépés. Úgy érzem kimaxoltam a helyet, optimalizáltam a folyamatokat, persze mindig lehet tovább de érted... már csak nüasznyni dolgok amin lehet változatni. Megy nélkülem.... Felépítettem a nulláról, megy az üzlet, termeli a pénzt, rám már alig alig van szükség mindenki csinálja a dolgát ... és.... és.... jelenleg nem tudom mit csináljak... bejárok még de igazából nincs effektíve szükség rám. De voltál már ilyen szakaszban? Elvileg minden vállalkozó átmegy ezen.... Tudom talán viccesen hangzik amit mondok, de Te biztosan tudod miről van szó... Várok egy újabb ihletre, egy újabb dobásra,,, de egyenlőre nem találok olyat amibe belevágnék.... " Köszönöm ha válaszolsz...

Még egy videó, amivel több tucat könyv, előadás, több száz órányi videó idejét és költségét megspórolhatja az, aki ezt megnézni. Nem csak fiataloknak, szinte bárkinek. Esszencia, mint a tokaji aszú. ;-) Hivatás coach-ként nagyon közel áll hozzám a téma, és szinte ugyanígy látom/élem meg én is a munkám során. Köszönöm Sándor. :-)

Imádom a videóidat. Messze magasan kiemelkedik a megmondó, "üzleti-marketing" guruk videói közül: - laza, személyes, - emberközeli, velős, - érthető, gyakorlatias, - rólam szól, nekem szól, - tudományosan is megtámogatott (pszichológia érthető nyelven). - kimondod, amit nehezen tudunk kimondani, - láttatod a nehezen láthatót. Kellemes hanghordozás, beszédtempó, valódi üzenet, amit egy igazán támogató energia hordoz. A mondanivalód eléri - a komfortzóna központját (felborzolja, felismerésre biztatja) és - a komfortzóna szélét is, ahol a változások, fejlődések elkezdődhetnek. :-)

Sziasztok! Remek videó, újfent, köszönöm, Sándor! Azt gondolom ma nagyon nehéz egy gyereket felkészíteni erre a világra, leginkább azért, mert sokszor mi magunk sem tudjuk követni. Én is aktív útkereső vagyok, húszas évek közepén. Sokminden frusztrál és aggaszt, de úgy érzem elindultam a gondolkodás útján, az általad, a videó végén felsorolt 5 állomás gyakran volt az életem része. Ma is nehéz még neki ellenállni, de szerintem jó úton haladok ezzel kapcsolatban. Az igazi szenvedélyt és tüzet még keresem az életben, a videóiddal igazán sokat segítesz, amióta csinálod itt vagyok, és itt is maradok. Csak így tovább, hálás vagyok érted és nagyon nagy tisztelettel adózok feléd! Legyen szép napod! 🙏

Baromi értékesek ezek a videók a mai világban! Sok dolog kavarog a fejemben, sokszor azt éreztem mintha összebeszéltünk volna arról amit elmondtál, csak te jól megfogalmaztad ezeket a videóban :) Szerintem mindenkinek a saját útját kell járnia és az életet a megértések, felismerések, saját tapasztalatok útján lehet jól megélni. Sok olyan embert látok magam körül, akiben annyira rögzült az iskolai és akár szülői nevelés, hogy tényleg mindig azt várják, hogy megmondják nekik mit csináljanak. Korábban én is ezt az utat jártam, de néhány éve szépen fokozatosan felismertem, hogy ki kell lépnem ebből és leginkább magamra kell hallgatnom és nem másokat kell követnem. Nincs is értelme, hiszen mindenkinek magát kellene ismernie a legjobban, illetve mindenki más start vonalról indul az életben. Nekem sokat segített az önkritika, önelemzés, a szituációk több perspektívából való megértése. Köszi, hogy sok energiát fektettek ezekbe a tartalmakba, várom a következő videókat is.

Sándor önnek nem a gyerekeket, hanem az új generációs tanárokat kellene tanítania, gondolkodni. Remélem a jövőben önhöz hasonló tanárok fognak az iskolákban egy új rendszerben tanítani. ( a remény hal meg utoljára :) )

Sok mindenben kipróbáltam magamat 33 éves koromig vállalkozóként, mert mindig azt éreztem, hogy nem érem el azt, amit megálmodtam, tehát nem jó helyen vagyok. Az elmúlt hónapokban értettem meg azt, hogy minden megvolt eddig is, csak olyan anyagi célokat tűztem ki magam elé, amiket nem tudtam megvalósítani, ezért azt gondoltam, hogy bár az alkotás élménye megvan, tovább kell menni, mert az álmokat kell kergetni. Határozottan átalakult bennem a videóid hatására a dolog. Nekem fontos tanulság ezekután, hogy "az amerikai marketingesek által kreált álmok" elérésének lehetősége nem sok eséllyel viszi az embert jó helyre, nem segít megtalálni azt, amivel érdemes foglalkoznia. Érdemes megfogadni a videóben hallottakat, bár ezt nem tudom, hogy felfogtam-e volna a lényeget azelőtt, hogy elkezdek menni az erőszak által járható úton.

Csodás videó, nézlek egy ideje, és egyetértek, de mivan egy Bernard Tappie-val? Szerintem az ember előtt lévő korlátokat csak maga állíthatja fel. Ötlet, tapasztalat, munka/tettek, teszt. A skill pedig majdnem mindenkinek elérhető. Ha valaki magát adja, akkor az a vállalkozásban is benne lesz. De abszolút köszönöm, ebből lehetne egy nagyon jó könyv;)

Engem érdekelelne az a bolhás videó :D

Szia Sándor Első sorba köszönöm a videót, Te egyszerűen nem csak olyan videókat gyártasz ahol beszélsz a vállalkozásaidról és hogy neked milyen jó, hanem ebbe sokkal több van, talán már mondhatni átmegy pszichológia értelembe a videóid és nekem ez nagyon tetszik. Ha lehetne egy kérdésem elmondanád hogy te milyen könyveket olvastál és olvasol jelenleg ha olvasol? Köszi előre is

A kritikus gondolkodás nem tudom, az emberek hány százalékában van jelen zsigeri szinten, de én azt figyeltem meg magamon, hogy egy adott témát mindig úgy fogok meg, hogy pillanatok alatt felmérem, mik lehetnek a buktatók, és ez alapján mérlegelek, hogy érdemes-e belevágni (anyagilag megéri-e, meg tudom-e oldani, időmbe belefér-e, milyen minőségben tudom megoldani...). Sokan nem szeretik ezt a szemléletet, azt mondják, "neked mindig csak bajod van mindennel, te mindig csak a rosszat látod meg, nagyon körülményes vagy". Eddig engem ez a szemlélet előre vitt, egyéni vállalkozóként azt gondolom, ha valaki nem feszes, nem látja reálisan a világot, nem fog előbbre jutni.

Gyonyoru gondolatok ujfent!😊

Kedves Sándor! 2 videódat néztem meg és már sok dologra találtam választ amiben kevergek! 28 éves vagyok és szeretek dolgozni! Nem titok hogy motivál a pénz mert kit nem. 20 évesen lettem először egyéni vállalkozó és előfordult hogy 1millió forintot is kereshettem de viszont édesanyámnak köszönhettem aki mindig mutatta az irányt mit csináljak! hatalmas az elvárás magam felé pont amit te is mondtál hogy milyen információ is áramlik az ember felé ha csak egy instagramot pörget. 20 évesen is úgy gondoltam mindig hogy nekem valamit már le kell raknom az asztalra és nekem karriert kellett volna már befuttatnom és stresszelem is magamat amiatt hogy miért nem járok ott ahol szerintem járnom kéne, pedig jó módu családból származom simán megtehetném hogy anyuci mindent az ölembe dobjon de abban hol a kihivás vagy az hogy talpraesetten csinálhassak valami jót! Inkébb szeretnék olyan jó lenni mint ő de magamtól. Mindig is saját magam útján szerettem volna valamit létrehozni amit csak is én magamnak köszönhetek emiatt próbálok sokszor nem a segitségekre támaszkodni emiatt teljesen más munkába kezdtem bele egy családi vállalkozáson keresztül, ács segédmunkásként dolgoztam 3 évet de a kevés pénz miatt elmentem futárkodni illetve a munkai légkör miatt is váltottam! viszont sokat figyeltem a 3 év alatt miben is lehet esetleg belekezdeni ez pedig az épitő ipar volt az én részemről csak nem tudtam hol melyik részében! Édesanyám mindig mondta térjek vissza az előző munkámhoz ahol régebben jobban kerestem de egyszerűen nem tudok megülni a seggemen és folyamatosan a gép előtt lenni. Ez a munka amúgy dizájnerkedés volt grafikával foglalkoztam. A lényeg hogy mindig látom az ácsokat dolgozni és arra jutottam hogy úgy felmennék csak egy órára és bevernék pár szeget, hiányzik ez az alkotni vagy épiteni valamit és csinálni valami tök jó dolgot és mellette nem üldögélek hanem tényleg megyek ide oda és csinálom! most hogy beütött a futárkodásnál is a gazdasági helyzet úgy voltam vele hogy meguntam a pénz utáni kajtatást és amúgy is sokkal többre vágytam nagyobbat szerettem volna elérni! Ezért már aznap felhivtam egy ismerősömet aki árnyékolástechnikával foglalkozik és kitanit! nagyon tetszik mert pepecselős munka kiskoromban is mindig szerettem elütni az időt ilyenekkel vagy modelleztem vagy legózgattam de nagyon lekötött! úgy érzem az életemben ez egy nagyobb mérföld követ fog jelenteni és nagyobb falat is lesz mivel igy konkrétan még nem inditottam komolyabb vállalkozást de úgy érzem legalább elkezdem valahol! A kérdésem ez alapján az lenne hogy mit gondolsz a gondolatmenetemről? jól közelitem meg? Abban nem kételkedem hogy a vállalkozás lesz az én emberem mivel mindig is abban gondolkodtam és úgymond szabad szeretnék lenni, szerintem ez meg is adná nekem! kicsit tartok azért tőle mivel még sose csináltam és kell mellé marketing illetve sok dolog mint weboldal és nagy falatnak találom de csinálni akarom! Előre is köszönöm a válaszodat!

Ez jó módszer, hogy menj el dolgozni, de meilyen lehetőségei vannak egy fiatalnak Borsodban? Bosch? Vagy egy másik multi? Hogy láthatna világot egy szegény gyerek? Üres zsebbel?

Én júniusban születtem, lehetek még így is sikeres? Nyilván nem kell komolyan venni a kérdést :D Csak szeretném megköszönni azokat a gondolatokat amiket sikerült elsajátítanom tőled.

X