A vár közvetlenül Szarvaskő község (Régen Váralja, Egertől 11 km-re a 25-ös út) felett északra magasodik, függőleges oldalú sziklás gerincen, a Tardos-bérc délnyugati ormán (Vár-bérc), mára már elpusztult.
A vár mindig az egri püspök birtokát képezte. Első említését 1295-ből ismerjük, építtetője valószínűleg Lampert egri püspök (1242-1275) lehetett.
A várban végzett jelentős építkezésekről Bakócz Tamás egri püspök (1493-1497) számadáskönyvei tudósítanak. A számadások a várban kőből falazott kapuról és az előtte lévő két lánccal működtetett hídról, vízgyűjtőről, a füstölőnél lévő toronyról, kápolna melletti malomról szólnak. Egy mester javítja a vár három kapuját, a tornyokat, a folyosókat, az emeletes pincéket és a vár alatti halastavat.
Az 1557-1558. évi vizsgálat a várról az alábbiakat állapította meg: A várnak két kapuja volt: a külső és a belső vagy nagy kapu; a kapu előtti felvonóhidat két lánccal mozgatták. Említik a várban a felső házat, a börtön előtti két házat, a kapu és a pince feletti házat, a sáfárházat, a sütőházat és a konyhát is. A várhoz két pince, is tartozott.
1583-ban a Szepesi Kamara vezetésével építési munkákat végeztek a váron.
1596-1687 között török kézen volt, Eger közvetlen védelmi övezetében, mint annak északi elő váraként funkcionált.
A visszafoglalás után, az 1687. október 8-án készített kamarai összeírás a várat nagyobbrészt romosnak és elpusztultnak találta, és szegényes volt felszerelése is. Ezután ismét az egri püspöké lett, ekkorra azonban - a karbantartás hiánya miatt - már rossz állapotú volt. Utolsó lakója Telekessy István egri püspök volt 1710-1715 között. Telekessy halála (1715) után néhány évvel még kisebb javításokat végeztek a váron, és még 1735-ban is lakható volt, de a 18. század vége felé már romos.
A vár területén soha, még egy próbaásatásra sem került sor. 1993-ban Nováki Gyula felmérést készített a hajdani vár területén és készített egy alaprajzot.
2015. április 29-én a rom terepbejárását követően előzetes konzultáció történt a vár tervezett feltárásával és részleges helyreállításával kapcsolatban. Az eredetileg 2017-2018-ra tervezett helyreállítás azonban nem valósult meg.
A várrom megközelíthető az Országos Kéktúra vonalán is északkelet felől, Bélapátfalva irányából a Gilitka-patak és a Gilitka-kápolna érintésével, de csak gyalogosan vagy kerékpárral.
Felhasznált irodalom:
Wikiwand, wikipédia - Szarvaskői vár
Telekessy István virtuális Emlékpark
Nováki Gyula felmérései, a vár alaprajza
Készítette : Sümegi Gyula 2023