nagyon tetszett, tiszteletem Almár professzor úrnak

Ez nekem így nagyon elméletinek tűnik. Pontosan fel kéne sorakoztatni azokat a tényezőket, melyek az élet kialakulásához ill. fennmaradásához jelenlegi ismereteink szerint szükségesek. Ezután megvizsgálni a felfedezett bolygóknál, hogy ezek milyen arányban valósulnak meg. Csak érintettek pár ilyet, pl. a lakhatási zónát, vagy a Hold hatását az élet esetleges kialakulására van fennmaradására. Ezer más dolog szóba sem került, pl. a bolygó tengelyferdesége. Egyelőre tudtommal az élet kialakulásának módjáról is meglehetősen keveset tudunk, így egy ilyen elmélkedésnek nem tudom, mennyi az értelme. Pláne, hogy azt a kevés dolgot, amit tudunk erről, azt is csak hébe-hóba megemlítik érintőlegesen egy ilyen előadásban. Alapvetően nem attól függ az intelligens élet kialakulásának esélye, hogy hány bolygó létezik a galaxisunkban, vagy hogy mennyire bonyolult az agy. Ez az egész szinte tudománytalannak tűnik. Annyira piszkál a kérdést sok embert, hogy vajon lehet-e élet a Földön kívül, hogy már muszáj nekik válaszolni valamit. De akkor már legalább ne a valószínűség számításra épüljön az egész, hanem helyezze előtérbe a fontos tényezőket, melyek az élet kialakulásához és fennmaradásához elengedhetetlenek, jelenlegi ismereteink szerint.

ha kitekintünk a világűrbe, akkor a fejlettség minden szintjével találkozhatnánk, hisz kitekintve a múltba is tekintünk, azért vagyunk egyedül mert semmi jelet sem kaptunk és ez nem fogható az evolúcióra, nem valószínű hogy 13,78 mrd év kell a mi szintünkhöz, de ha igen akkor legalább a tejútból jöhetnének jelek, de nem jönnek, és ha feltételezzük hogy nem szén, nem dns alapú életek is léteznek és akik az elekrtomágneses sugárzást nem preferálják így messenger szinten ahogy mi, akkor is statisztikai alapon kellene lennie szén és dns alapú hozzánk hasonló lényeknek, ugyhogy egyedül vagyunk

Asimov: A Hold tragédiája. Levezette, hogy Hold nélkül nem lenne élet a Földön. Majd levezette, hogy Hold nélkül ugyanolyan élet fejlődött volna ki, amilyen van.

Minden természeti jelenség többé kevésbé hullámjelenség. Miért volna a társadalmi technikai fejlődés ez alól kivétel. Ha a technikai fejlődés jelenlegi szintjét nézzük valamint a társadalmi összeomlások történetét, beleértve a jelen társadalom várható összeomlását is figyelembe véve a világűr meghódítására alkalmatos időszak néhány száz vagy egy két ezer év a több millióból (mióta ember él a földön) így időben szinte kizárt hogy egybeesés történjen az univerzumban két eltérő kifejlődési helyű űrhajózást alkalmazó technikai civilizáció szintjén.

Lényegesen fejlettebb civilizáció létezhet-e egyáltalán?

Fejbe vágott egy ufó kalapáccsal. Elvileg nem fáj, mert tudományosan még nem léteznek ufók.

Mi van akkor, ha eleve valami törvényszerűség akadályozza a szülőbolygótól való elszakadást?

A vizes civilizációs rész 42:00-nél más miatt is hülyeség. Az ember az űrben van kint úgy, hogy légkörben él. Tehát egy vízalatti civilizációnál pont ilyen váltás, hogy kimegy a vízen kívülre.

soundcloud.com/solarpod/seti-klubhu-beszelgetes-masodik-resz-dark-stars-azaz-sotet-csillagok

Az előadás nagyon jó és építő jellegű volt, annyi hozzáfuzesem azonban lenne, hogy az 50- es évek és 60- as évek végén a légierő Alan J Hynek és Edward Ruppelt vezetésével végzett egy kutatást az azonosítatlan objektumok témájában, ez volt az U.n Project Blue Book vagy Kék Konyv, amiben a megfigyelések 1/3- ára, 701 esetre nem találtak semmiféle magyarázatot, csak erdekessegkent megemlitve

soundcloud.com/solarpod/seti-klubhu-beszelgetes-almar-ivannal-nadassy-attilaval-es-romanszky-miklossal-elso-resz

És hol van. Ppppppp ppp per Pál?🤔

Rengeteg galaxis,nap ès bolygó lètezik.Ha azt mondom,hogy beszèlő rózsaszín elefántok èlnek egy bolygón,akkor a végtelen lehetőség miatt valószínűleg léteznek.

hogy lehet a semmiről hosszan beszélni, se teteje se alja - nem csalódtam a szkeptikusokban, igazán balfék csapat