Az Amboseli Nemzeti Rezervátum (korábban Nemzeti Park, még korábban Maszáj Vadvédelmi Terület) Kajiado kerületben, a Hasadékvölgy Tartományban található Kenya déli részén, közel a tanzániai határhoz.
Az 1974-ben nemzetközi bioszféra-rezervátummá és nemzeti parkká nyilvánított Amboseli területe csupán 392 négyzetkilométer, ám kis mérete és törékeny ökoszisztémája ellenére számos őslakos emlős otthonául szolgál. A területen több mint 50 nagyobb emlős- és 400-nál is több madárfaj van jelen. Fő látványossága a mintegy 650 tagból álló elefántpopulációja, jóllehet számtalan csíkos gnú, zebra és impala is él a területen, de a veszélyeztetett fekete orrszarvú és gepárd is megtalálható. A park háttereként a Kilimandzsáró hófödte csúcsa szolgál, amely innen alig 40 kilométerre tornyosul a felhők fölé. Amboseli területének egyharmadát az Amboseli-tó foglalja el, amelyik viszont csak az esős évszakban alkot egy nagyobb, összefüggő vízfelszínt.
Mwai Kibaki elnök rendelete alapján 2005 szeptembere óta nem a Kenyai Vadvédelmi Szolgálat, hanem az Olkejuado megyei tanács felügyelete alatt áll. Ez a lényegtelennek tűnő változtatás azzal az eredménnyel járt, hogy a park bevételei azóta a helybéli maszáj közösséget gazdagítja. Az Amboseli a Masai Mara Rezervátum és a Nakuru Nemzeti Park után a harmadik legkedveltebb természetvédelmi terület az országban, a 2006-os becslések alapján mintegy 120 000 turista látogatott el a rezervátumba.
Érdekessége, hogy megfordult itt Ernest Hemingway és Robert Ruark, akik ebből a környezetből merítettek ihletet kalandos vadásztörténeteikhez.
A rezervátum területén található a kisebb repülőgépeket fogadni képes Amboseli repülőtér.
Amboseli National park
Az afrikai elefánt (Loxodonta africana) az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül az elefántfélék (Elephantidae) családjába tartozó faj. Manapság a Föld legerősebb és legnagyobb szárazföldi emlősállata.
Nemének a típusfaja.
Eredendően szavannákon él, ám kitűnően alkalmazkodik ahhoz, hogy Afrika más, különböző éghajlatú területein is megélhessen, azonban élőhelyének közelében mindenképpen ivóvízforrás kell hogy legyen.
Rendszertani besorolása
Az afrikai elefántnak és az erdei elefántnak (Loxodonta cyclotis) a nukleinsavas DNS-vizsgálata azt mutatta, hogy a két állatfaj fejlődése körülbelül 2,6-5,6 millió évvel ezelőtt vált ketté. Az ázsiai elefánt (Elephas maximus) és a gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) közötti szétválás, csak 2,5-5,4 millió évre becsült; tehát az erdei elefántnak az afrikai elefántról való leválasztása igenis helyénvaló. A különböző erdei elefánt állományok közti genetikai változatosság igen magas, ami arra hagy következtetni, hogy a pleisztocén korban a változó éghajlati körülményeknek köszönhetően a populációk elszigetelődtek egymástól.[1][2]