Arad és hegyek. Hát hogyan? Ezt a két fogalmat is össze lehet kapcsolni? Tudom, hogy ezt kérdezik tőlem, akik Aradot ismerik. Valami különös levegőjű környék. Alföld lenne már és mégsem az. Pedig sehol egy domb, csak messze a keleti horizonton húzódik hosszan egy hegylánc, melynek északi végét az innen messziről is jól látható világosi várrom övezi. A Maros pedig lustán hömpölyög a hegyek felől. Igen ez Arad. És ott a láthatáron, a mi hegyeink…
Ha meghallja egy magyar Arad vagy Világos nevét, nemzeti tragédiáink szomorú történetei jelennek meg lelki szemei előtt. De a vereségek, vesztőhelyek és vértanúk mellett azért sokkal többről szól Arad és környéke, az Aradi-hát és a Hegyalja különös levegőjű tájéka. Az Ajtony, majd Arad ispán egykori erdős-lapályos vidékén kinőtt várak, kastélyok, uradalmak dacos szelleme mellett a ménesi borban foganó jókedv is belengi a tájat, ami a tatár, török és labanc okozta gyászon túl a magyar megmaradás vigasztaló ígéretét is magában hordozza.
Világosról indulunk, magyar életre lelünk Kisiratoson, majd Mácsa és Sofronya történelmi kastélyainak érintésével megyünk Arad városába. Visszatérünk a Hegyaljára, Kovásziba, hogy Gyorok és Ménes után az Ópálosi borral ismerkedve zárjuk Arad környéki kirándulásunkat.
A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.