Bihari Gábor - MARS, Filmek, Valóság | Spacejunkie élő beszélgetés 42. adás SPOILER!!

Рет қаралды 84,220

2 ай бұрын

Legyél Te is csatornatag, vagy támogasd a munkánk és létezésünk a Patreonon 🚀 / spacejunkie
Spacejunkie híroldal: spacejunkie.hu/
Facebook: / spacejunkie.hu
Twitter: / spacejunkieh
Instagram: / spacejunkie.hu
TikTok ► / spacejunkieh
Spacejunkie webshop 👉 spacejunkie.store/collections...
Bolygóközi faj lehet-e az ember? Ha igen, hol, melyik égitesten lenne a legideálisabb élni a jelenlegi technológiai keretek között? Hová tudnánk reálisan elég hardvert juttatni, hogy önfenntartó szintre jusson egy kolónia? Milliomosok menekülési terve vagy fajunk túlélése a cél? Hogyan kell elképzelni az első telepesek életét egy másik égitesten? Mennyire reális a Mentőexpedíció filmben vagy a For All Mankind sorozatban látott jövőkép? Mik a legnagyobb kihívások egy kolónia esetében (élettér határok, pszichológia, társadalmi kihívások, stb.). Ezek lesznek a Bihari Gáborral tervezett következő adásunk témái, mivel nagyon sok embert érdekel, mennyire valóság alapú bármilyen Marsra irányuló jövőbeli terv.
Tartsatok velünk az élő adásban vagy utólag felvételről!
Néz vissza a Gáborral készült korábbi beszélgetéseinket is ►
• Bihari Gábor adások
Ha tetszik, amit csinálunk, az alábbi módon tudjátok támogatni a munkánkat
Direkt támogatásra van már lehetőség (nincs köztes fél, a támogatásotok szinte levonásmentesen jut el hozzánk) ►
spacejunkie.hu/tamogatas
Patreon ► / spacejunkie
Spacejunkie webshop ► spacejunkie.store/collections...
Űrhajózás-Űrhajók Facebook csoporthoz ► / urkutatas
Discord szerverünk ► / discord
Honlap ► spacejunkie.hu/
Facebook ► / spacejunkie.hu
Twitter ► / spacejunkieh
Instagram ► / spacejunkie.hu
Space Station Guys - angol nyelvű ISS fotózással kapcsolatos weboldal ► spacestationguys.com/
Ha tetszett a közvetítés, kérlek kövesd a csatornánkat, értesítést az élő videókról pedig a csengőre kattintással kaphatsz (az All vagy Mind opciót válasszátok, ha lehet).

Пікірлер: 132

@ZomiEdit 2 ай бұрын

Megint egy olyan műsort raktatok össze amilyenre nem számítottam. Sokkal jobbat! Oda kell figyelni rá elejétől a végéig. Köszi srácok!🤗

@spacejunkieH 2 ай бұрын

Köszönjük Edit! 😊 Gáborral mindig is nagyon könnyen ment a beszélgetés, a tudása és személyisége nagyon illik a csatornánk profiljába és hálásak vagyunk, hogy platformot tudunk neki nyújtani. Reméljük még lesz folytatása a megkezdett beszélgetéseknek, esetleg néha kiegészülve más vendégekkel. És nagyon örülünk, hogy neked is tetszett az adás! 🙏 Szabi

@tamasbense4827 2 ай бұрын

@janosborbas8614 2 ай бұрын

Köszi srácok és Gábor az ismét nagyon klassz beszélgetést, úgy elrepült a közel 3h, hogy észre se vettem! :)

@spacejunkieH 2 ай бұрын

Valóban így éreztem én is, jó társaságban repül az idő 😁 Szabi

@rezgabor6077 Ай бұрын

Megint egy szuper érdekes "TRIÓST" kaptunk !!! KÖSZÖNJÜK !!! 🙏💚🙏

@spacejunkieH Ай бұрын

Mi köszönjük! 😊 - Dávid

@tamasfecske4833 2 ай бұрын

A Starship jó igásló lesz majd.Igaz a Marsra először nem lesz rajta "return"ticket.Embereket szerintem is az összerakott hajo fogja cipelni a Marsra.Marskörül is kell majd egy állomás.Amit lehet Starshipekből raknak össze elöször.Talán a jövő majd új technológíákat hoz ,ha addig nem nyírjuk ki egymást.

@juhilla749 Ай бұрын

Az, hogy multi planetáris faj legyünk egy következmény nem egy cél. A cél a fejlődés kell legyen lényünk minden aspektusában.

@gondolkozz-te-is Ай бұрын

1:52:00 És mi lenne ha egy booster-t felküldenénk önmagában a ship nélkül, majd föld körüli pályán újra tankolnánk majd egyesítenénk a ship-el amit egy másik gyorsító vitt fel? szerintem bőven lenne üzemanyag mindenre! 🙂

@spacejunkieH Ай бұрын

A booster onmagaban nem kepes palyara allni. Nem azert allnak le a hajtomuvei kevesebb, mint 3 perccel inditas utan es tortenik fokozatszetvalas, mert nincs kedvuk tovabb hasznalni. Hanem mert kiurulnek a tartalyai es annyi uzemanyag marad csak bennuk, hogy visszaterjen es majd sikeresen landoljon. Nezd meg a Starship roviden, tomoren cimu videonkat, sokat megtudhatsz belole a Starshiprol. kzfaq.info/get/bejne/nuBkq9WK0tGqaGQ.html Szabi

@gondolkozz-te-is Ай бұрын

@@spacejunkieH Teher nélkül se lenne képes pályára állni? Írtam, hogy "ship nélkül". Lehetséges, hogy teher nélkül nincs szükség az összes hajtóműre (a kilövés teljes ideje alatt)? És így lehetne spórolni az üzemanyaggal. A másik elborult ötletem: Mi lenne ha 2drb booster-t helyeznénk egymásra? ... A lényeg, hogy kijuttassuk az űrbe. 🙂 U.i.: Köszi, már láttam a videót.

@wakumenukudelongo4548 2 ай бұрын

Köszönet a tartalmas előadásért. 👍 Ha rossz szokásomhoz híven bele is kötök néhány dologba, vegyétek figyelembe, hogy az elhangzottak maradék 99%-ához viszont esélyem sincs bármit érdemben hozzáfűzni.

@spacejunkieH 2 ай бұрын

Köszönjük szépen, ennek fényében olvassuk majd a hozzászólásaid 😊 Szabi

@wakumenukudelongo4548 2 ай бұрын

A fúziós hajtómű és a 30 év: talán már itt is említettem, de ez kért különböző dolog. Az energiát eladhatóan/gazdaságosan termelő erőmű a 30 év, de máshol megtermelt energiával fúziót létrehozó berendezést már "kocka" kisiskolás is épített. Ehhez csak annyi kell még, hogy az így létrehozott fúzióval a bármilyen reakció- (nem kémiai, hanem newtoni értelemben) közeget hatékonyabban lehessen felmelegíteni, mit valamilyen kémiai reakció hőenergiájával.

@wakumenukudelongo4548 2 ай бұрын

Hangoskönyv: utazás (nem vezetés!), sport vagy monoton munka közben én is régóta hangos(ított) könyveket hallgatok, viszont arra jöttem rá, hogy az így "fogyasztott" tartalomból gyakran úgy kiesnek részek, hogy még a hiányukra sem emlékszem. Más is megfigyelt már ilyet, vagy ez az én egyéni problémám? (Egyébként ha már Mars és könyv: Kim Stanley Robinson Mars-trilógiája nem érne meg egy "misét"?)

@zsoltcsizmadia1198 Ай бұрын

1:09 A csepészés mindig opció. Volt olyan a malévnál, hogy maga a pilóta csempészte a nyugati magnót videót stb.A 2 db vészhelyzeti csúzdából egyet kivettek és annak a helyére ment a portéka. Elég merészek voltak az biztos.

@hardplayer3374 2 ай бұрын

a helyes idézet "A tegnapi kávém a holnapi kávém."

@Trader32 2 ай бұрын

Srácok, milyen sorozatról beszéltetek? For oman kind 45:00??

@spacejunkieH 2 ай бұрын

A sorozat neve 'For all mankind'. Az adas soran betettem a 4. evad boritojat is percekre. Szabi

@Trader32 2 ай бұрын

@@spacejunkieH Köszi

@szabolcsjobbagy30 Ай бұрын

@@Trader32 Én is ajánlom a sorozatot, abban már látjuk megvalósulva a Hold- és Mars-kolóniákat, a mindennapi életüket, és felmerülő problémáikat, ott kb. 50 évvel előrébb jár fejlettségben az emberiség.

@vadkacsa20 Ай бұрын

@@szabolcsjobbagy30 Nekem sokkal jobban tetszett a The Expanse

@Savbacsi 2 ай бұрын

Gábornak szerezzetek be egy komolyabb zajszűrős mikrofont, mert nagyon zavaró egy-egy nagyobb légvételnél. Darth Vader is megirigyelné :D

@spacejunkieH 2 ай бұрын

Elvileg ez a mikrofonja is rendben van, gyakorlatban nem. Próbálkozunk, majd valamit kitalálunk. De sajnos az sem járható út, hogy minden vendégünknek vásárolunk mikrofont, azért annyi nézettség és támogatás nem érkezik. Tárgyi felajánlást természetesen bármikor elfogadunk 😀 Szabi

@tamasfecske4833 2 ай бұрын

Gábornak jár🙃🙂

@gyulamolnar1663 Ай бұрын

Csattog,csörög a nyál a szájába....

@spacejunkieH Ай бұрын

@@gyulamolnar1663 Téged sem a mondandója érdekel akkor 😊Szabi

@wakumenukudelongo4548 2 ай бұрын

Robotok: a múltkori Optimus-videótokban levő rész alapján, ahol a robot valós időben másolta a csávó mozdulatait, egy űrbeli, vagy más nem "emberbarát" környezetben működőképes masina szerintem magasan megérné a pénzét.

@spacejunkieH 2 ай бұрын

Ami abban az adásban szerepelt, az egy betanítási módszer volt inkább, mint távvezérlés. Persze az sem lehetetlen és lehet alkalmazni is fogják, de a Tesla célja szerintem inkább egy teljesen autonóm humanoid robot kifejlesztése, ami a legemberibb módon képes járni, mozogni, emberhez hasonló feladatokat elvégezni. Elsődleges célja az lesz, hogy elmosogasson, kiteregesse a ruhát, elmenjen a nagyival bevásárolni. Innen a kb. 20000 dolláros tervezett ára. Persze senki se lepődjön meg, ha gyárakban is megjelenik majd, de legjobban az űrbéli hasznosításért drukkolok, óriási dolog lenne. Szabi

@wakumenukudelongo4548 Ай бұрын

@@spacejunkieH Szerintem az alkalmazott "vas" mindkettőhöz azonos. De míg a világűrbeli nem szokványos, csúcstechnológiás környezetre teljes autonómiát programozni valószínűleg igen bonyolult (még a Tesla FSD-nél is húzósabb) lenne, addig egy korlátozott autonómia (kapaszkodj, ha csinálsz valamit, zsilipelj be és ki, menj a töltőre, stb.) távvezérléssel párosítva már ma is megvalósíthatónak tűnik, és egy űrhajós így is könnyebben boldogulna vele, mint a nagyi egy ügyfélszolgálati "mesterséges "intelligenciával""😀.

@szigetipetra5728 Ай бұрын

Már hiányzott egy újabb beszélgetés Gáborral.. azt se bántam volna ha hosszabb, nem lehet megunni. Köszönet nektek ❤

@wakumenukudelongo4548 2 ай бұрын

A Starship szerepe: szerintem inkább a booster a lényeg, egy "igásló", ami olcsón és - viszonylag - környezetbarát módon kivisz bármit a "kútból". A Starship akár a közeljövőben is helyettesíthető lehet bármi más meghajtású eszközzel, amit a Föld felszínéről soha nem lehetne, vagy nem szabadna elindítani, de második v. harmadik fokozatként sokkal hatékonyabban használható.

@spacejunkieH 2 ай бұрын

Ne feledd, hogy a booster a LEO pályára állás csak egy részét végzi el, a Ship 2. fokozat legalább olyan fontos, hogyha valamit Föld körüli pályára szeretnénk állítani. De tény, hogy egy ennyire bivalyerős booster elengedhetetlen, ha óriási tömegeket szeretnénk az űrbe juttatni. Szabi

@wakumenukudelongo4548 Ай бұрын

@@spacejunkieH Jogos. Én arra gondoltam, hogy pl. egy nagyobb Isp-jű de kisebb tolóerejű "motor" (pl. valami továbbfejlesztett VASIMR) az első néhány tucat kilométerre reménytelenül gyenge lenne, magasból indítva viszont jobb önsúly/hasznos teher aránnyal dolgozhatna. Vagy a mostanában újra fejleszteni kezdett nukleáris-termikus hajtómű aktiválását a felszínen aligha engedélyeznék, de a sztratoszféra felett már lenne rá esély. Ezek "félig eldobható" módban (pl. orbitális pályán várakozva/újratankolva, és a ballisztikus pálya csúcspontját elérő hasznos teherre dokkolva) a Starship alternatívái is lehetnek. A Heavy boosternek viszont szerintem egyhamar aligha lesz gyökeresen különböző technológiát alkalmazó gazdaságos alternatívája.

@wakumenukudelongo4548 2 ай бұрын

"Gözgép": ezzel vigyázni kéne, mert egyesek időnként szó szerint veszik ("mert az atomerőművekkel is még csak a gőzgépnél tartunk" típusú hozzászólások). Egy reakcióközegként "szobahőmérsékleten" hosszú távon könnyebben tárolható viznek (esetleg ammóniának, földgáznak, szén-dioxidnak, vagy bármi önmagában inert, de más égitesteken bőven megtalálható anyagnak) egy hőforrás energiájával a kívánt mozgás irányával ellentétes irányú impulzust adni nem ugyanaz a műfaj, mint a "klasszikus" gőzgép". (De pl. egy vízgőz helyett szuperkritikus CO2-t használó turbinával áramot termelő atomreaktor tekinthető még gőzgépnek?)

@J24345 2 ай бұрын

A Mars kiváló automatizálási kisérleti és gyakorlati terepünk LESZ, akár holnaptól már (sőt, ma is) !!

@spacejunkieH 2 ай бұрын

Igen igazad lehet ebben, ezért is emeltük be a robotikát a beszélgetésbe, mert egy működőképes humanoid rettentően sok olyan feladatot képes lenne elvégezni, amihez nem feltétlen lenne szükség emberi jelenlétre. Érdekes irány körvonalazódik mindenképpen. Szabi

@J24345 2 ай бұрын

@@spacejunkieH THX !! & btw Gyetván ha jól emlékszem kissé 6* Kybernoszok tündöklése és bukása ; Asimovnál ez kimaradt, azt hiszem> Kyberiada (Stanislav Lem) ha jól emlékszem 60 éves FAN-TI regények írások... is erről írtak, jósoltak...

@thalatinaico Ай бұрын

Szerintem a föld is akkor lesz egységes ha külső támadás fenyegeti. A naprendszer is egyesülni fog egy naprendszeren kìvüli támadás esetén. Haegemonia - az univerzum légiója is így alakult meg pedig háborúztak is előtte.

@spacejunkieH Ай бұрын

Igen valahogy én is így gondolom, egy külső fenyegetés mindenképpen összekovácsolná a nemzeteket. Bár lehet addig jó, míg nincs ilyen, a Háromtest probléma trilógia épp ezt a kérdést boncolgatja, tudom ajánlani, ha esetleg még nem olvastad! Szabi

@thalatinaico Ай бұрын

@@spacejunkieH igen tőletek hallottam erről a hangoskönyveket hallgatom. Nagyon jó sztori :)

@zsoltfabian85 Ай бұрын

9:13 Arról nem is beszélve, hogy elképesztő technológia fejlődésnek indulna az emberiség, egy olyan helyen ahol rálesznek kényszerítve az innovációra és kreativitásra. Szerintem ez butaság aki "nem B tervezik", Elon Musk sem azt mondja, hogy azért menjünk oda mert az jobb hely. Ha pedig egy világ katasztrófa lesz a Földön akkor igenis B tervként fog funkcionálni.

@lovasjanos9425 Ай бұрын

Nem az a lényeg hogy tudunk-e embert küldeni, hanem ( starship nélkül is lehetséges.) hogy hogyan védjük meg őket hosszútávon a kozmikus sugárzástól.

@flycorvus Ай бұрын

Épp ez a legnagyobb probléma, amit elég nehéz kiküszöbölni. Talán az első Mars bázis egy barlangban lesz.. de akkor mi a fenének mennek oda? Barlang itt a Földön is van.. Az, hogy 2050-ig egymillió embert átszállítsanak a Marsra, egy kolosszális lózung. Kb semmi nincs a Marson, amiért érdemes lenne oda költözni.

@KarolyKiss-ry6ln 8 күн бұрын

Eddig még nem jutottunk el Marsra sem... :D - somolyogva hallgatom a Terraformálásról szóló elméletet, avagy az "1 millió embert a Marsra 20 éven belül" mögötti érveléseket.. :D

@spacejunkieH 8 күн бұрын

Anno az újrahasználható rakétakoncepció miatt is kinevették a SpaceX-et, és nézzük meg, ma mi a helyzet. Persze lehet nem 20, és talán nem is 50 év múlva, de előbb-utóbb összejöhet ez az óriási vállalkozás is nekik. - Dávid

@KarolyKiss-ry6ln 7 күн бұрын

@@spacejunkieH Köszi a gondolatokat. Személy szerint merőben másképpen látom a SpaceX körüli koncepciókat, kicsit talán realistábban: hiányzik belőle az innováció. (majdnem minden fronton). Elon Musk furcsa figura, akit inkább tartok top "influencernek", mint sem valami "géniusznak". Hiszen nézzük meg mi történt? A technológia ugyan az: a konstrukciótól, a meghajtásig. Már 1979-ben is 30-40 tonnákat tudtunk eljuttatni a világűrbe. Alakult egy cég, amely a NASA know-howját apránként elszippantva, azt re-designelve (azt hiszem Musk önmagát leggyakrabban dizájnerként is aposztrofálja), közösségi élményként tálalva (kamerák mindenhol, 4K-ban) nemzetstratégiai érdekek mentén is szerveződve láthatjuk, amit láthatunk. Tudom, hogy ez jóval több, mint a semmi, szóval nem óbégatok... csak érdemes a maga objektivitásában előretekinteni. Miért nem a Földet szeretné(nk) megmenteni? (nem itt a legjobb nekünk?) :D

@nimrod0220 Ай бұрын

A Mars egy techdemo játszótér. Elengedhetetlen az ott játszadozás a fejlődés érdekében.

@szurkee 2 ай бұрын

Ugye valójában tényleg a költséghatékonyság, és a rövidebb utazási idő miatt - ami szintén hozzájárul a költséghatékonysághoz, és a veszély esély csökkenése miatt - használjuk a két évenkénti közelállást. De nem utas szállítás esetében az idő annyira nem is számít, főleg vészhelyzeti ellátás esetén, mert ez pont kompenzálható pénzzel.

@wakumenukudelongo4548 Ай бұрын

Amint a videóban is elhangzott, a fő probléma a megérkezéskori lelassításhoz szükséges üzemanyag súlya, amit még több üzemanyagot elhasználva szintén gyorsítani kell. Ezen lehet spórolni a tehetetlenségi v. Hohmann pályával, ami emiatt viszont bűn lassú. Úgy képzeld el, mint a "csont nélküli" kossárra dobást a kézilabdás kapura "bombázás" ellenében: az előbbinél a labda gyakorlatilag megáll a kosár felett, míg az utóbbinál vagy a kapus, vagy a háló fogja meg.

@arpadorban4775 26 күн бұрын

Érdekes, bölcsészek osztják az észt mérnöki dolgokkal kapcsolatban. 😊

@spacejunkieH 26 күн бұрын

Bihari Gabor atomfizikus 😉

@spacejunkieH 25 күн бұрын

Egyikünk sem bölcsész, vagy nem tudom, te melyik csatornát nézted, de nincsenek helyes infóid sajnos. 😄 - Dávid

@tothjozsef2327 Ай бұрын

Nekem a Tesla robotokról Howard és a robotkéz jut eszembe, és azt is megtanúltuk, hogy Bihari Gábornak fogalma sincs a növényekről, a termesztésről és az igényeikről.

@spacejunkieH Ай бұрын

Nem polihisztor Gábor, mindenhez nem érthet 😊 Szabi

@tothjozsef2327 Ай бұрын

@@spacejunkieH Imádom az ugrálóvár ötletét és, hogy mi mindenre gondoltak a terveknél, de egy részben önellátó kürnyezetben, ahol be vannak tervezve élelmiszernek szánt növény, akkor azért nem árt tudni róluk néhány dolgot. Pl.: a víztisztításban fontosak a növények, ha értelmes növényeket akarunk termeszteni, akkor ahhoz ajánlatos a gazdag talaj, különben a növény csak arra lesz jó, hogy kitöltse a gyomrot, de tápértéke semmi, a talaj élet, a gyógyszerek kiváltása fotoszintetizáló gyógynövényekkel, vagy az intenzív szója alapú étrend 2 év alatt 80 %-al csökkenti a megtermékenyítő képességet, stb Egyébként az csapott fülön, hogy kihúzgálni a gazt. Az lenne, az alap, hogy ilyet tudjunk, hogy a gazt nem húzgáljuk ki. Levágjuk, lehengereljük, de nem húzzuk.

@wakumenukudelongo4548 2 ай бұрын

Erről a Mars L1-be telepített mágneses "árnyékolásról" látott Walaki konkrét számításokat, hogy mennyi energia kellene a helyben tartásához? Mert ilyen elven működő szerkezetet máshol inkább űrjármű meghajtására javasolnak, ld. pl. a "mini-magnetoszféra vitorla".

@spacejunkieH 2 ай бұрын

Gábor illetékes ez ügyben, de meglehet ez még csak elméleti síkon létezik és senkis em végzett konkrét számításokat. Szabi

@sandordeak2124 Ай бұрын

Tök mindegy,hogy kimegyün e 😂a marsra,ha abct s a poénokokat nem ismerjük DS.

@attilaschuszter6803 Ай бұрын

Jó és érdekfeszítő beszélgetés, csak a "40 milliárdan is elférnénk" felelőtlen mondat nem kellene bele.

@oreg1965 Ай бұрын

A NASA már gyártott oxigént kisebb mennyiségben CO2-ből, nem kell hozzá feltétlen víz!

@MrZelnikd Ай бұрын

Hatalmas az energia igénye ennek...

@stanoli1 2 ай бұрын

Gábor azért kicsit a fellegekben jár,pl.lehozni egy üstököst a kuiper övből a Marsra ötlettel ,ettől azért még rettenetesen messze vagyunk!

@spacejunkieH 2 ай бұрын

Nemreg az ujrahasznalhato raketak is mero scifibe illo dolgok voltak. Csak azert, mert meg technologiailag nem tartunk ott nem jelenti azt, hogy ne lenne valosagtartalma a jovore nezve. Ha a tech meglenne hozza, hidd el azonnal ezt csinalnank. A tech meg csak akkor tud kifejlodni, ha nagyot mernek almodni a mernokok, tudosok es hagyjak is megvalositani ezeket a viziokat. Szabi

@stanoli1 2 ай бұрын

@@spacejunkieH azert egy ujra hasznosítható rakéta ,és egy égitest eltérítése között úgy hogy az még pontosan célba is érjen azért valljuk be óriási a szakadék a megvalósíthatóság terén!de sorry ,én egy örök pesszimista vagyok!hajra Spacejunky

@spacejunkieH 2 ай бұрын

@@stanoli1 Természetesen azt szerettem volna érzékeltetni, attól hogy valami teljesen irreálisan hangzik, nem jelenti azt, hogy megvalósíthatatlan. Ha megnézed, milyen durván fejlődik a technológia minden téren, ha 5-10 éven belül valami komoly áttörés történne az űrbéli meghajtásban, akkor elég sok minden megtörténhet, elég gyorsan. Nem emlékszem, de nem hiszem, hogy Gábor amúgy üstökös mondott, valószínűleg aszteroidáról van szó. Szuper lenne még az életünkben valami óriási áttörést látni, nekem már a Starship rendszeres használata megtenné kezdetnek 😀 Szabi

@Mezes_Nandor 2 ай бұрын

Arthur C. Clarke, A sapceodussey 3001 ..

@szabolcsjobbagy30 Ай бұрын

A "For All Mankind" sorozatban konkrétan be is mutatnak részletesen egy hasonló projektet, ahol az a cél, hogy egy aszteroidát a Mars és Jupiter közti aszteroidaövből bevontassanak Mars körüli pályára, hogy fontos, ritka és értékes fémeket bányásszanak belőle. Pár évtized és megvalósítható lesz szerintem, és ilyenekre kellene fókuszálnia az emberiségnek, több nemzet összefogásával, meg pl. a Merkúr bányászásával Dyson-gömböt kellene építeni a Nap körül, ami az emberiség energiagondjait megoldja jó időre, nem pedig a totál felesleges háborúskodást kellene erőltetni, hiszen a Naprendszerben van bőven nyersanyag, csak ki kell nyernünk, és végre magasabb szintre lépne a civilizációnk a Kardashev-skálán.

@thalatinaico Ай бұрын

Laikus kérdés ha bányásznak egy kisbolygón és a földre szállítják akkor egy idő után nem kellene ugyanolyan tömegű anyagmennyiséget eltávolítani a Földről. Nem borulhat fel így semmilyen fizikai egyensúly mint most ami sikerült a klímával? Ez érdekelne köszi 😊 tegyük fel hogy lehetséges lenne a szállítás.

@spacejunkieH Ай бұрын

Ahhoz akkor mértékben kellene bányászatot folytatni, amitől még egyelőre nem kell félni. Valamint az űrben bányászott anyagok döntő többségét az űrben használnák fel, a cél az lenne, hogy ne a Földről szállítsuk fel irtózatos anyagi és energiakészlet pazarlás mellett az alapanyagokat, hanem azt az űrben bányásszuk ki és szállítsuk a megfelelő helyre. Szabi

@thalatinaico Ай бұрын

@@spacejunkieH Klímaváltozáshoz is csak 200 év kellett és most sem hiszik el sokan azért érdekelt :) Köszi a választ :)

@somasamtab8560 Ай бұрын

De miért mennénk oda? Mi van ott?

@spacejunkieH Ай бұрын

Ha egy aszterodia telibe találja a jövőben a Földet, akkor a túlélésünk lehet ott. Érdemes megnézned a teljes beszélgetést, bővebben esik erről szó. Szabi

@MrZelnikd Ай бұрын

Ha a marsi gravitáció sokkal kisebb mint a földi, akkor az is lehet hogy nem alakul ki rendes gerincoszlop a magzatokban, ergo életképtelenek kennének az ott születendő gyermek ek....

@spacejunkieH Ай бұрын

Teljes mertekben lehetseges. Ezek talalgatasok, egyelore azt sem tudjuk, milyen hatasa van a gravitacio hianyanak a megtermegenyitesre, magzatfejlodesre, stb., erre iranyulo kutatasok, valodik kiserletek nem keszultek. A Hold vagy Mars pedig egy masik ismeretlen terulet es sajnos egy darabig nem lesz erre nezve keztelfoghato valasz, csak elmeleti. Szabi

@kentaur888 Ай бұрын

Hiper Tér Féreg lyuk Dimenzió kapu Ezekkel lehet utazni. A hajto- mű az ősembereknek Való apukám 😂

@wakumenukudelongo4548 2 ай бұрын

Tensegrity: rugalmas feszítő (pl. az említett "kötelek") és merev támasztó elemekből (pl. rudakból) felépített struktúra. Egyszer láttam ilyen modellt szívószálakból és modellező gumiból, marha érdekes volt. Kisebb lökésre-nyomásra sokáig legfeljebb csak rezgett az egész, mint a kocsonya, aztán ha erősebben meglökték, hirtelen átugrott egy másik, (meta)stabil konfigurációba.

@istvanpeterkovacs730 Ай бұрын

8 perctől. “Becsapódik egy aszteroida”. Ezt hívnánk B tervnek. ……Addig, amíg nincs jobb. (Lesz csak nem száz év.)

@kentaur888 Ай бұрын

Amúgy meg még a Holdon sem jártak 😂😂😂😂😂😂😂😂

@johnnyhunter6841 2 ай бұрын

Én kérdeznék pár dolgot. Ha a Mars légköre valóban olyan ritka, mint ahogyan azt állítják róla - a földi légkör alig egy százaléka - hogyan lehet oda ejtőernyővel ledobni a marsjárókat? Aztán...Ha a marsi légkör a földi légkörnek alig egy százaléka, akkor a mars felszínéről fekete eget kellene látnunk. De a marsjárók által küldött felszíni panoráma képeken az égbolt vagy barna, vagy gyönyörű kék, ez utóbbi pedig jelentős oxigént feltételez a légkörben. Aztán... Hogyan lehet ebben a rendkívül ritka légkörben kis helikoptert reptetni? Továbbá... Jogyan lehetséges az, hogy csillagászati távcsőbe nézve a marson látni lehet a krolofil elnyelődési sávját, ami ugye növényi életre utal. Hogyan lehetséges az, hogy a Mars egyik holdja keletről nyugatra, a másik nyugatról keletre kering? Ez teljes mértékben fizikailag lehetetlen. Ráadásul a Phobos váltakozó sebességgel kering, ami ugye ugyancsak lehetetlen. Stb....

@spacejunkieH 2 ай бұрын

Kicsit próbálj meg utána olvasni a témának a neten, nem hiszem, hogy ezek közül a kérdések közül mindegyikre nekünk kellene számodra hihető magyarázatot adni. A sok kérdésed ugyanis abba az irányba mutat, hogy kétségbe vonod az alapvető tényeket. Az az 1% légkör is valószínűleg elég mennyiség arra, hogy: - ne tök fekete legyen az égbolt (a képek alapján nem az), hogy milyen felvétel készül, az nagyban függ a szűrők használatától. Sok felvétel ún. hamisszínes felvétel, a célja nem feltétlen a valóság visszaadása, sokkal inkább tudományos célja van, mely sokkal értékesebb egy szép felvételtől, abból már készül elég sok - hogy a marsjárókat le lehessen részben lassítani ereszkedés közben (emlékezz, a Perseverance végül rakétahajtású eszközzel landolt a felszínen, de volt olyan is,, mint a Spirit, ami pattogott a felszínen felfújható kis légzsákok miatt) - az Ingenuity rotorjai sokkal gyorsabban forogtak, mint földi körülmények között, a lapátok közel hangsebességel mozognak Csillagászatban nem vagyok ennyire otthon, de egyrészt a Google neked is barátod, másrészt felesleges azt hinni, hogy a mai csillagászat mindenre eddig felfedezett rejtélyre rendelkezik válasszal. Bárcsak így lenne, a Naprendszer, ezzel együtt a Mars rendszer kialakulását a mai napig kutatják. Szabi

@zehnkleinesturzkampfflugzeuge 2 ай бұрын

A Mars mindkét holdja azonos irányban kering, csak mivel a Phobos keringése gyorsabb, a Deimosé pedig lassabb, mint a Mars forgása, a két hold ellenkező irányban látszik haladni egy marsi felszíni megfigyelő számára. Egyáltalán nem lehetetlen a valóban különböző irányban keringő holdak létezése. A bolygóval együtt keletkezett hold keringésének irány szinte biztosan megegyezik a bolygó forgásának irányával. A bolygóból később, becsapódás hatására kiszakadó hold keringési iránya a karambolozó testek tömegétől, sebességétől függ. A később befogott holdakét semmi nem köti egyik vagy másik irányhoz, ilyen holdak léteznek például a Jupiter körül is: ellenkező irányú keringés, 160 fokos pályahajlás, stb. Nem tudom mit értesz a változó sebességű keringés alatt. Ami nem tökéletes körpályán kering, annak pillanatról pillanatra változik a sebessége. Hosszú távon pedig a kitüntetett sebességértékek sem állandóak: árapály-hatások, központi tömeg változása, más testek zavaró hatása, légkör fékezése mind befolyással van egy bolygó-hold rendszerre.

@sunipopovici3490 Ай бұрын

Amiket kerdezel,azokra mar reg vannak valaszok.A marsi legkor osszetetelet,tokeletesen ismerjuk,miert halandzsalsz a szinekkel kapcsolatosan?AA ''klorofil'' baromsagot,hol hallottad?

@johnnyhunter6841 Ай бұрын

@@sunipopovici3490 kérlek szépen, a hubble űrteleszkóp színhelyes képein bárki láthatja hogy a Mars semmiképpen sem az a vörös, élhetetlen bolygó, amit elhitetnek velünk. Azokon a képeken látni a légkört, a vastag felhőtakarókat. A légkör kék, tehát sok oxigént tartalmaz, mivel az oxigén az, ami a fényt a kék szín felé töri meg. A marsjárók színhelyes - ezt nem árt hangsúlyozni - panoráma képein látni a gyönyörű kék eget és a felhőket. Ami ugye igen nehéz lenne, a földi légkör egy százalékánál. Akkor ugyanis a képeken fekete eget kellene látni. Mert ha felmegyünk a földi légkörben olyan magasságba, ami megfelel az állítólagos Marsi légkör sűrűségének, ott már az égbolt fekete. A klorofil és egyéb információkat megtalálod Aranyi László youtuben is fent lévő előadásaiban. Aranyi László egyébként meghívottként vett részt 2007-ben Huntsville-ben a NASA-nál az Űrakadémián, szimulációs gyakorlaton, repülésigazgató szerepkörben, a brit Bolygókutató Társaság tagja, a New York-i Tudományos Akadémia rendes tagja asztrofizikai szakon, angol nyelven tanító egyetemi tanár, , mű- és szakfordító, tudományos kutató, Szaktantárgyát angol nyelven oktató mesterfokú tanár stb... Tehát nem valami okoskodó szobaszakértő.

@johnnyhunter6841 Ай бұрын

@@sunipopovici3490 kérlek szépen, a hubble űrteleszkóp színhelyes képein bárki láthatja hogy a Mars semmiképpen sem az a vörös élhetetlen bolygó amit elhitetnek velünk. Azokon a képeken látható a kék légkör, a vastag felhőtakaró, ami ugye nehezen elképzelhető egy földi légkör egy százalékának megfelelő sűrűség esetén. A marsjárók színhelyes - ezt érdemes hangsúlyozni - panoráma képein látni a gyönyörű kék eget, és a felhőket. Ha a földi légkör egy százalékának megfelelő sűrűségű légköre lenne a Marsnak, akkor azokon a képeken fekete eget kellene látni. Mert ha a földi légkörben felmegyünk olyan magasra, ami megfelel a Marsi légkör megadott sűrűségének, akkor ott az ég már fekete. A klorofil és egyéb információkat megtalálod Aranyi László youtuben is fent lévő előadásaiban. Aranyi László egyébként meghívottként vett részt 2007-ben Huntsville-ben a NASA-nál az Űrakadémián, szimulációs gyakorlaton, repülésigazgató szerepkörben, részt vett a brit Bolygókutató Társaság tagja, a New York-i Tudományos Akadémia rendes tagja asztrofizikai szakon, angol nyelven tanító egyetemi tanár, részt vett szintén meghívottként űrhajóskiképzésen 2007-ben a Huntsville-i NASA központban, az Űrakadémián, Szaktantárgyát angol nyelven oktató mesterfokú tanár stb... Tehát nem valami okoskodó szobaszakértő.

@stanoli1 2 ай бұрын

Egy fogadást azért kötnék veletek hogy 20 év múlva nem hogy 1000000 de még egy embert sem fogunk küldeni a Marsra ,ahogy elnézem a holdra ember küldés ütemét…..hogy??????

@spacejunkieH 2 ай бұрын

Velünk kár fogadni bármiről is, nem mi tettük a kijelentést, nem is nekünk kell teljesíteni azt. Én is kijelentem az adásban, hogy teljesen értelmetlen szám az egymillió. És azt is, hogy ez nem arról szól, hogy valóban indul az óra és kereken 20 év múlva stopper megállít és lássuk, megvan-e az egymillió. A cél a lényeg valszeg, hogy legyen egy cél. Senki sem lenne elkeseredve, ha 'csak' egy 200 fős kolónia élne ott, mint a For All Mankind 4. évadában, mivel az is óriási kihívást jelent. Szabi

@AlessandroMagno-uw6rs 2 ай бұрын

3 szakértő! Mintha a kutyámmal beszélgetnék a kvantum fizikáról.- gratula

@spacejunkieH 2 ай бұрын

Vau-vau 😊 Vau

@ferencbardos6352 2 ай бұрын

Miauuuu???!! 🐱

@drbriikktoopp 24 күн бұрын

fos

@spacejunkieH 24 күн бұрын

Koszi!

@istvanpeterkovacs730 Ай бұрын

Persze, az 1 millió ember 20 év múlva teljes egészében a Münchhausen kategória. 50 év is az. Talán 200 év.

@spacejunkieH Ай бұрын

Ha már az első telepesek eljutnak a Marsra és életben is maradnak, már az nagy siker lesz. Aztán jöhet a "tömeg" utánuk. 🙂 - Dávid

@istvanpeterkovacs730 Ай бұрын

A földi gyarmatok függetlenedése két főbb módon ment végbe. Az egyik csoport harcos küzdelemben, a másik lassabban, de békésen. Dél-Afrika pedig egyszerre mindkettőre példa. 1900-as évek elején még nem sikerült a fehér búr (holland gyökerű) telepeseknek, majd 1950-es évek végére ez már működött harc nélkül.

@istvanpeterkovacs730 Ай бұрын

@@spacejunkieHAz lesz. Csak arra akartam reflektálni, hogy Muskot és állításait kezeljük a helyén. Nem örült, de nem is látnok. One man show for social media. És ebből jól működő vállalkozást is összehozott.

@spacejunkieH Ай бұрын

@@istvanpeterkovacs730 Ha szerinted a SpaceX egy one man show for social media, akkor keveset tudsz arról, mit művel a SpaceX a világ rakétaiparával... Szabi

@istvanpeterkovacs730 Ай бұрын

@@spacejunkieH Nem a SpaceX. Maga Elon, a one man show üzletember. Tehát, a ráklámot a hátán viszi. Közbe pedig, egy csomó fejlesztő dolgozik a háttérbe. Nincs ezzel baj. Mindig is volt a “manager” meg a tudós, csak nem volt közösségi média. Erre gondoltam. Hogy ez baj e? Mindenki maga kedvére válaszolhat. Eddig több haszna volt a mutatványnak, de ha lassan érnek be dolgok, abból lehet probléma. Mondjuk a befektetők nem kis része is csak ezen show alapján dönt. (u.i.: Ki volt a Skunk Works vezetője az 50-60-as években? Kelly Johnos. Ki volt a Lockheed elnöke? A lópikula se tudja! Nyilván meg lehet nézni. 😉)

@akiralybolondja9510 23 күн бұрын

biztos hogy csak egy bolygón van emberi faj? Azért mert a amazónászi őserdőkben vannak olyan törzsek akik nem ismerik, lehet még nem is találkoztak "civilizáció"-val, attól az még lézezik.

@spacejunkieH 23 күн бұрын

Bármi lehet, meg az ellenkezője is. Az nem valószínű, hogy pont embernek hívnak egy másik fajt egy másik bolygón, de az szinte biztos a nagy számok törvénye alapján, hogy valahol még létezik élet rajtunk kívül. - Dávid

@net631 Ай бұрын

Bevállalom a huhogó bagoly szerepét, és szeretnék mindenkit kijózanítani. A földi embernek 20 év múlva, se ivóvize, se élelme, se energiája nem lesz. Minden másról beszélni teljesen felesleges.

@spacejunkieH Ай бұрын

Milyen folyamatokra alapozod ezen állításaidat? - Dávid

@vadkacsa20 Ай бұрын

@@spacejunkieH butaságra alapozza..