Dr. habil. Pálfi György (SZTE-TTIK Embertani Tanszék): Félezer éve elhunyt hősök üzenetei: a szegedi biológiai antropológia feladatai a mohácsi csatához köthető tömegsírok emberi maradványainak kutatása során
Az érdeklődők tájékoztatást kaphatnak a Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. sz. tömegsírjának 2020-21-22-es feltárási munkáiról, és megismerkedhetnek a terep-antropológiai és laboratóriumi kutatásaink eddigi tapasztalataival.
Az előadás keretében röviden bemutatjuk a mohácsi csatához köthető, eddig ismert 5 tömegsír kutatásának és felfedezésének történetét, ill. az 1976-os előzetes embertani szakértői szemle eredményeit. A csata évfordulójának közelgő 500. évfordulóját megelőző kutatások keretében, 2020-ban elindított kutatási programok egyik legfontosabb eleme a korábbi felszíni szemlézésekkel szemben immár teljeskörű antropológiai feltárás és az arra épülő vizsgálat-sorozat. A jelenleg is folyó feltárásokon a terepi antropológiai feladatokat, és az emberi maradványok tudományos vizsgálatát a SZTE Embertani Tanszék munkatársai, doktoranduszai, társult kutatói, hallgatói végzik. Előadásunk erről a kutatásról számol be - rávilágítva arra, hogyan járul hozzá a biológiai antropológia történelmi ismereteink pontosításához az 1526-ban kegyetlen körülmények között elhunyt hősök maradványainak vizsgálatával.
A Mohács 500 projekt egyik legfontosabb célkitűzése - és egyben komoly kihívás a szegedi antropológia számára - az 1526-ban tömegsírba dobált, a magyar sereget (és szövetségeseit) képviselő összekeveredett csontváz-maradványok egyénenkénti szétválogatása, annak érdekében, hogy 2026-ban méltó újratemetésük biztosítható legyen. Eddigi terepantropológiai megfigyeléseink, és előzetes laboratóriumi vizsgálataink alapján valószínűsíthető, hogy a biológiai antropológiai kutatások eredményei pontosítani fogják az 1526 augusztusi végi mohácsi eseményekkel kapcsolatos ismereteket.