Mit sem sejtve folydogált keresztül a Duna a megsüllyedt ősi vulkánon. Aztán a dombok heggyé emelkedtek körülötte, míg medre egyre mélyebbre vágódott. S láss csodát, kialakult a folyó hosszú útjának egyik legszebb szakasza, a Dunakanyar. Mindkét oldalának épp a túlpartban való gyönyörködtetés adja meg a varázsát. Változatossága jelenti egységét is, hisz a két part földrajzi, történelmi és néprajzi szempontból is elválaszthatatlan egymástól. A túloldalról már megcsodáltuk a jobb part hegyvilágát. Most helyet cserélünk, hogy innen nézzünk vissza, miközben bebarangoljuk vad sziklákkal övezett parkerdőjét. Szívében királyságunk hajdani központja, Visegrád és Dömös környékének középkori emlékei, a sváb örökséggel megfűszerezve a mai napig meghatározzák a Dunakanyar szellemiségét.
Dömösnél szállunk partra. Előbb a Rám-szakadékba túrázunk, majd a Vadálló-köveken emelkedünk fel a Prédikálószékre. Átkelve a Lepence-völgyén a Spartacus-ösvényen túrázunk tovább és az Apátkúti-völgyön keresztül érkezünk meg Visegrádra. A Fellegvárat, majd a Nagy-Villámot útba ejtve túrázunk tovább a Borjú-főre, ahonnan Dunabogdányba ereszkedünk. Végül kenura szállunk, hogy a kisoroszi Szigetcsúcson zárjuk dunakanyari kirándulásunkat.
A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.