Kis ízelítő-kzfaq.info/get/bejne/o7mnoKuK1LCzkWg.html

VI. Pál pápa: "A Vatikán szigorúan őrzött iratainak nyilvánosságra hozatala megrendítené a magyarság valós őstörténetét, történelmi küldetését nem ismerő európai és egyetemes közvéleményt és átrendezésre kényszerítené a történelem oktatását. Az iratok titkosságának feloldása ma még nem lenne megalapozott cselekedet, mert az emberiség nem érett az ismeretanyag lojális megértésére. Napjainkban még feszültségeket keltene az iratok közzététele. De el fog jönni, majd azaz idő, amikor őszinte tisztelet és csodálat fogja övezni a magyarságot." Glatz Ferenc az MTA volt elnöke: "Ezek a primitív hordák, akiknél a gyermek és nőgyilkosság régi tradíció... görbe lábú gyilkosok, primitív hordák, nyelvük nem lévén csak makognak, s a sokkal műveltebb szláv törzsek szavait lopták el..."

A valós magyar őstörténet kódolva van a magyar wikipédián! Például ha beírod: királyi szkíták, ott ilyeneket olvashatsz: "A királyi szkíták (baszileioi szküthai: βασιλειοι σκυθαι) az egyik legismertebb szkíta nép." "A királyiakat általában - jelzőjük nélkül - szkítáknak is nevezték és nevezik. A görögös Szküthai vagy másképpen Szkolotoi cím azonban nem népük, hanem szövetségük, a kelet-európai szkíta népek társulásának neve. Az ókor tudósítói a szaka néven összefogott közép-ázsiai szkíta népeket is gyakorta címezték szkítának, alkalmasint tehát - görögösen - Szküthai volt a nagyobb szövetség (együtt a kelet-európaiak és közép-ázsiaiak) elnevezése is." "Szövetségük neve urartui feliraton Išqigulu,[1] asszír ékiratos táblákon Aškuza vagy Iškuza, a Bibliában Aškuz (’škwz), rontott alakban Aškenáz (’šknz), görög és latin forrásokban Szküthai (Σκυθαι), másképpen Szkolotoi (Σκολοτοι), illetve Scythae." "Ferenczi Enikő a görögös szküth szótövet a magyar eskü szóval kapcsolja össze: „A szkíták nevezhették magukat ama megszólítás szerint, mely visszaállítható a mai magyar esküsző(k) vagy esküző(k) szóból, és jelentése »a személy, aki esküszik« vagy »az eskü népe« szóösszetételhez állhat közel. Az eredeti népnév ismeretlen, csak a szomszédos nemzetek által elrontott elnevezést ismerjük. Legvalószínűbben az asszír változat, az Aškuza(i) vagy Iškuza(i) áll legközelebb a magyar nyelvből alkotott népi névhez." "A görögök ezt a népet baszileioi szküthai (βασιλειοι σκυθαι), azaz királyi szkíták nevezték. A szkíták eredetmondájában felbukkanó paralatai név is talán a király szóval áll kapcsolatban: „Lipoxaistől származtak azok a scythák közől, kiket nemzetségre nézve Auchatáknak neveznek; a középső Arpoxaistól pedig kik Katiarok- és Traspiseknek hivatnak; végre a legifjabbiktól, a királytól, kik Paralátoknak neveztetnek.” - Hérodotosz, IV. könyv, 6. szakasz. Télfy János fordítása.[11] A paralatai név - paralocae (scythae) alakban - később felbukkan latin nyelvű forrásokban is. Például a Tabula Peutingeriana, valamint Abraham Ortelius térképein. A név a Kaukázuson túl, a mai Gjumri város környékén letelepedett szkíták csoportját jelöli. Harmatta János, neves iranistánk, a iürkai nevet egy feltételezett obi-ugor „erős”, „hős”, „úr” jelentésű szóból (*iorkanɜ) vezette le - az ɜ tetszőleges, de el nem hagyható magánhangzó -, a nevet viselő népet pedig az ősmagyarokkal azonosította.[12] A magyarok ez időben, vagyis az i. e. 5. században - Harmatta állításából ez következnék - a Déli-Urál vidékén laktak, s ekkor őket az obi-ugorok - talán kiválóságuk okán - erőseknek, hősöknek, uraknak címezték. Bizonyos értelemben igaza lehet nagy hírű tudósunknak. A „iorkanɜ” betűhalmaz bajosan, a magyar „urak” szó ellenben - ha lenyessük az említett nevek végéről a görögben kötelező toldalékot, a névszó, illetve a többes jelölését - meglehetősen jól illeszkedik a ιυρκαι (iürk, iurk), ουργοι (urg), υρογι (urog) kifejezéshez. Ráadásul az „urak” és a „királyok” elnevezés nagyjából ugyanazt jelenti. Mi több, a toldalékától megfosztott görög „paralat”, illetve latin „paraloc” - figyelembe véve a szerzők és másolók rendszeresnek mondható félrehallásait és ferdítéseit, valamint a mássalhangzókat érintő hangmegfeleléseket[5] -, értelmezhető *karalok stb. alakban is. A magyar „úr”, illetve „urak” szó tartalma Czuczor Gergely és Fogarasi János szerint: „Férfi személy, ki a társadalomban bizonyos rang, méltóság, vagy hivatalnál fogva mások fölött áll, s némi hatalmat gyakorol.”; illetve „úr szó többese”.[13] A „király” kifejezés jelentése pedig: „Általán legelőkelőbb személy, ki fő hatalommal bir mások fölött”."

Az a baj, hogy nagyon sokan jól látják, ez a "szakértő" tudja, hogy hazudik. "Eltűnnek a szkíták, megjelennek a hunok, de nincs folytonosság" Remélem te nem vagy annyira buta, hogy ezt el tudod fogadni igazságnak. Mivé lesznek a szkíták és miből keletkeznek a hunok?

Ő kb. annyira szakertő, mint az oltásokat propagálók a plandémia idején.

A magyarokat Bölcs Leó és II Szilveszter pápa is szkítáknak nevezi. A románokról nem mutatták ki, hogy genetikailag közük van a dákokhoz, a magyaroknak viszont van közük a szkítákhoz. Tehát őseinket tagadjuk meg!!!! A szkíták egyébként nem csak dicsőséges dolgokat tettek.

Igen? Nézd meg mégegyszer! A szkíták eltünnek, megjelennek a hunok, nincs folytonosság. Ezt te el tudod képzelni?

Tudomásom szerint a kelet-magyarországi szkíta periódus után a területen kelta leletanyag maradt fenn, utána jelentek meg a dákok, szarmaták, kvádok, vandálok, alánok kb 400 éven keresztül keveredtek/váltották egymást a területen. A hunok ezek után érkeztek. Az eurázsiai tèrség lovasnomád népeinek ez idö alatti mozgása, változása, esetleges kulturális keveredése számomra sajnos elèg ismeretlen terep, de ez a téma elég nehezen kutatható, hézagos, polémikus és így sok hipotèzis- gyártást enged meg.

Sőt igazolhatókat sem! A század végén hódító magyarok a helyi lakosság 10-15 % részét tették ki. A hódító népesség 60 %-a a ma élő baskírokra, volgai tatárokra (egykori volgai bolgárokra) hasonlítottak genetikailag. Az ősi régészeti kultúrák közül genetikailag az OKUNEVO kultúra népességéhez, szibériai szkítákhoz (Tuva és a mai Kazahsztán területén élt szkíták csontjaiból származó minták alapján), Altáj-hegységnél Pazyrykban talált szkítákhoz, Sagly-Uyuk kultúra népességéhez, Mongólia nyugati részén talált xiongnu kultúra népességéhez hasonlítottak. A helyi népesség eddigi becslés szerint 50-70 %-ban a Kárpát-medencében élt szkíták leszármazottja. Nem néhány százalék!!!!!

A hit megerősítésére szkíta őseink is irányt mutatnak. A kereszténység több szkíta jelképet használt. A szkíta jelképek viszont értelmezhetők a magyar hagyományból. Leggyakoribb a liliomos kereszt, ami szkíta szőnyegen , maradt fenn. A pápa is használja, a Szent Koronán egykor rajta volt. A solt-tételhegyi korongon szintén ez a jelkép található.

éhány szkíta jelkép egyezése a magyar hagyományban. Nap körül négy liliom a solti hajfonatkorongon és szkíta szőnyegen. Szív alakban liliom szkíta szőnyegen, magyar vereteken. Hasas tulipán a hasas részén maggal szkíta ékszeren, sarkadi karperecen és a magyar népművészetben. Begyével érintkező csőrű madár a szkítáknál, református, sőt katolikus templomban, rábaközi hímzésen. Liliomban végződő agancs a magyar sótartón és paziriki szkíta tetováláson. Égő agancsú szarvas a zöldhalompusztai szkíta szarvason, Szent László váci csodaszarvas legendájában. A regős énekben is a csodafiú szarvasnak égő agancsa van! Paziriki szőnyegen szintén megjelenik a szarvassá vált fiú. Szarvas fölött Turul, vagy griff ábrázolás a szkítáknál, székesfehérvári középkori templomból való, boltívzáró kőfaragáson, Zalaváron szentélyrekesztő korláton. Füles sasfej szkítáknál, avaroknál, Bélapátfalván feltárt monostorban. Liliomokban, vagy tulipánokban bezáródó inda szkítáknál, avar övdíszen, püspöki süveg szalagján, székelykapun. Lovas temetkezés. Vérszerződés, ami során a test vérét adva testvérekké fogadták egymást a szerződők. Szarvasra támadó oroszlán szkítáknál és magyar sótartón. Szarvas életfával magyar népművészetben, székelykapun és szarmata fejdíszen.