Szia. Full respect a magas minőségű videóért, amiért a környező tájat is bemutattad és a gömb hátteréről is beszéltél. A video végén a lemenő Nap alatt a fonyódi kettős hegy áll. Minthogy Balatonbogláron születtem, nagyon jó volt az ismerős tájakat újra látni. Talán elkerülte a figyelmedet, de a Gömbkilátóról jól látszik a Temető dombon álló Vörös és Kék kápolnák. A Vöröst 1857-ben Rendesi Bárány Pál építtette, majd lányát, "Matildot gyulai Gaal Lőrincz 1866-ban feleségül vette, s a házassággal a kápolna 1902-ben a gyulai Gaal család birtokába került." - részlet a Boglár partjainál című, Horváth Iván Ivánbattyán helytörténész által írt könyvől. Ugyaninnen, a Kék kápolnáról: "A boglári Temetődomb nyugati oldalát 1893 óta ékesíti a Körmendy család sírboltja fölé épített római katolikus kápolna. ... A boglári római katolikus egyházközség 1925-ben Dr. Szentiványi Róberttel kezdte meg tényleges működését, gyulai Gaal Gaston világi elnökletével." A plébániáról, ami a kultúrházzal együtt az Árpád utcában van. Utóbbi, ha az autóúton jössz le a kilátóról, szemben lesz veled: "Dr. Kotsis Iván építész kidolgozott egy nemesvakolat típust, amit a boglári kőművesek tökéletesre fejlesztettek. A speciális összetételű, nagyon jól elkevert anyag két részben, legalább két éves oltott mészből - id. Kalász József kőműves szavaival élve 'májasmészből' - abba beletört egy rész kőporból, és egy kevés, felsőgallai MÁK cementből állt. Az alaposan összedolgozott, sűrű anyagot hóblival egyengették a benedvesitett, sakktáblára karmolt alapvakolatra. Az eligazítást végén a simítót hirtelen maga felé húzta a kőműves, és így sok, kis hegyes, csúcsos felülettel képződött a cuppantott vakolat - ilyen külső vakolatot kapott az 1942-ben épült kultúrház is." A könyvben részletesen le van írva Boglár és lakosai története. Ha tudod, szerezd be. Boglár partjainál - Horváth Iván (2015)

Bele éltem magam a sétába és egy álomvilágban éreztem magam