DGY a legnagyobb király, órákon keresztül tudnám hallgatni

Igen. Talán az ő előadásai, plusz összes atomcsill az alap. Aztán onnantól talán rájön az ember, hogy csak találgatni tud. Már ha a negyedét sikerült felfogni. Sajnos már Ő sem lesz fiatalabb. :-(( Óriási arc. Minden esetre a millió téma közül talán ezek azok amikhez nem ártana nagyobb alázattal hozzá nyúlni. Minimum egy szakértővel. Azért a világmindenséget nem ártana kevesebb vehemenciával ""megfejteni"". Amennyiben szakértőre nincs pénz, akkor az elején kiemelni, hogy skacok, mi sem csillagászok de főleg fizikusok nem vagyunk. Bocs ha baromságokat mondunk.

Nyilván ezért nem lehet Budapestről Pécsre utazni... mire odaérsz Pécs már elmozdul a térben 😊

Elhanyagolt téma épp ezért többek számára érdekes beszélgetés. Viszont túl nagy falat volt ez nekik. Még ha érdekes dolgokat is pedzegettek..

Basic -

Párhuzamos világok, téridő témában én meg Kisfaludy György időfizikus megfejtéseit ajánlom. Ennek az a különlegessége, hogy a világ minden pontjáról visszaigazolódik (!) a rendszer amire rájött, bárhová nyúlunk. Egyszeriben érthetőek lesznek a szakrális geometria alakzatai, mit képeznek le, a nyelvekbe eldugott mögöttes tartalom, minden6ó, nem jut 5-rőla 6-ra, olajra lép, mindegy, hogy működik a gravitáció, miért a fénysebesség határ, hogy épül fel az anyag, a 16 párhuzamos univerzum...stb A yt-on itt ataisz néven fut a csatornája.

Azt szokták mondani, hogy a fényszerű világvonalakon közlekedő "megfigyelők" sajátideje nem telik. Ugye ez azt jelenti, hogy a ezen vonalak metrikus hossza zérus. Egyébként nem szükségszerű, hogy ezeken a vonalakon bármi is közlekedjék, sőt, a tudomány jelenlegi állása szerint nem is ez a szerepe ezeknek (mert ugye a fény, mint minden más mező, nem pontrészecske).

A tudomány is csak egy absztrakció, rendkívül hasznos a téridő manipulálására de haszontalan az élet mélyebb kérdéseiben. Persze sok faxságot hordanak össze Robiék de filozófiában inkább rájuk kéne hallgatni mint a bekorlátolt gondolkosású matematikusokra meg fizikusokra.

@@vinci1235 Mint bekorlátolt agyú fizikus kérdezem, miért is vagyunk mi (vagy egy részhalmazunk) bekorlátolt gondolkodású? Mik erre a bizonyítékok?

Még aztsem tudják eldönteni tudósaink hogy az univerzum mekkora.mikor született.semmi.találgatások vannak meg tippek.és annyi. Van aki 13milliárd fényévre teszi van aki végtelenre.a kettő közt azért nem kicsi a különbség.rövoden ennyit a nagy tudományokról. Ami ma 1 az már holnap lehet 2ő vagy 3.

​@@norbertbarankai2150Habár a kérdés nem hozzám szólt megpróbálok válaszolni. Nekem csupán annyi a bajom a matematikus/fizikus duóval, hogy borzalmasan magas lovon ülnek, ráadásul a semmire. Aki nem érti azt amit ők kegyesen nekünk halandóknak szíveskednek elmagyarázni az egy korlátolt elméjű, alsóbbrendű létforma. Sajnos elfelejtik, hogy a munkájuk csak 1 szakma a sok közül és az esetek többségében nincs benne semmi különös vagy említésre méltó. Sajnálom, hogy általánosítanom kellett, de sajnos nem egy fizukussal/matematikussal találkoztam már aki rendelkezett ezen számomra negatív tulajdonsággal. Biztos vagyok benne, hogy vannak kivételek, csupán engem kerülnek el.

@@andrislakatos7254 Az általad felvetett problémákra definit válaszok vannak a kozmológián belül. Viszont ennek a nem tudásából nem értem hogyan következne a matematikusokra és fizikusokra vonatkozó ítéleted. A tudomány általában tud valamit és sokkal többet nem tud. Azt sem tudja jelenleg, hogy vajon minden kettőnél nagyobb páros szám előáll e két prím összegeként, vagy hogy Turing-gépen polinomiálisan verifikálható megoldással rendelkező problémák vajon polinomiális időben megoldhatóak e és még sorolhatnám. A kozmológiai kérdésedet illetően, jelenlegi tudásunk szerint kb. 13,5 milliárd év (nem fényév, év) az az idő, ami az Univerzum egy nagyon sűrű állapota (Big Bang) óta eltelt. Az Univerzum térbeli kiterjedése a jelenlegi mérések szerint valószínűleg végtelen. Én nem értem, hogy a "valaki szerint ennyi, valaki szerint annyi" az milyen információkból táplálkozik, ezzel ellentétesen én konszenzust látok ebben az ügyben. De újból kérdezem, ha egy szakmai közösség nem biztos a szakmai állításában (ami empirikus tudományoknál meglehetősen megszokott állapot) abból hogyan következik a korlátolt agyúsága, mert ezt én nem látom. És egyébként irigylem a "Még azt sem tudják eldönteni tudósaink hogy az univerzum mekkora" mondatból áradó magabiztosságot, hisz azért itt mégiscsak egy olyan kérdésről van szó, ami az emberi méretskálához képest gigantikusan nagy.

Görbe görbéket tényleg csak magasabb dimenzióban lehet elképzelni, hiszen 1 dimenziós sokaság (belső) görbülete mindig 0. Ellenben magasabb dimenzióban nem eltűnő külső görbülete lehet. Az itteni dimenzió leginkább topológiai fogalom, méghozzá a lokálisan euklideszi terek egy alapvető tételének tartalmát fejezi ki: két valós euklideszi tér (pl. R^n és R^m) bármely két, nem üres, nyílt halmaza akkor és csakis akkor lehet homeomorf (azaz topológiailag azonos: kölcsönösen egyértelmű, folytonos leképezés által egymásba gyúrható), ha a dimenziószámok azonosak (n=m). Ez a dimenzió invariancia tétel.

Vannak általánosabb dimenziófogalmak is, pl. Hausdorff-dimenzió, ami - legjobb tudomásom szerint - nem definiálható "belülről".

Hogy megadd a Föld helyét a Nap körül, 2 koordinátára van szükséged, tehát 2D-s.

@@gabor6259 a mozgása egy dimenziós. egy csomó kezdő feltétel mellett, mint a tömegek, távolság és a sebesség elég az időpont, és tudod hol van. Ha koordináta rendszerben gondolkozol akkor leírhatod két koordinatával, ha két dimenziós, de van közöttünk korreláció, szóval az egyik ből következik a másik. sőt 3-mal is, ha a nap egyenlítői síkjához nézed. Ha viszont a föld szemszögéből nézed, az általános relativitás nagyon jól megmagyarázza, hogy miért nem érezzük, hogy körbe megyünk, miért olyan a fizika a földön, mintha nyugalmi állapotban lenne vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végezne. PBS Spacetime értelmesen elmagyarázza. Még szörnyűbb belegondolni, hogy amikor valamit leejtessz a földön az a földhöz képest gyorsul, de saját magát úgy érzi, hogy egyenletes mozgást végez, a fizika rajta miközben zuhan és gyorsul olyan mint a földön, amihez képest gyorsul ;) Ez a súlytalanság. A görbült tér, amiben esik, pedig a gravitáció.

súlyos.

Eden Lake is jó, az angol.

@@attilamolnar1074 Nekem a kedvenc Angol alkotásom az a The Haunted 2008. IMDb szégyene… Azért pontozták le mert bűnöző rendezte. Nézd meg bátran, nulla nyelv tudás kell hozzá. Lehetőleg - este, egyedül..! Igen. Szeretem. Bár csak egyszer és régen láttam, itt az ideje újból. Bizonyos filmeket, úgy gondolom teljesen más szemmel lát az ember, 8 - 10 év távlatában. Pld. a Bábel volt ilyen nekem nemrég. Kate B. meg Brad Pitt. No meg a True detective első évada. Sajnos, óriási És megmagyarázhatatlan mélyrepülés történik. Illetve megmagyarázható és az érvek alapján eléggé el vagyok keseredve. Ezért is “nyúlok” régebbi filmekhez rendre. Amúgy rengeteg borzasztó jó film van, csak nehéz őket megtalálni. Majd ha lesz időm írok párat.

Annyira bácsa a füledet, hogy nem látod, mindhárman szakállasok.

Kihagytad a lojalitást, azaz a gyáva, vélemény nélküli emberek lábhoz csicskulását a hatalomhoz!😆

@@davidnanasi7265 yesss , de csak a te kedvedért.

Látom ide is megérkeztél, fizikus professzor úr... Ismét, "hatalmas érdemi hozzászólást" fűztél a témához.

@@pergel-szilard Látom, még nem válaszoltál a kérdésemre a másik helyen. Inkább kitörölted a hazugságodat. Úgy tűnik, ostoba hazugságon fogtalak, és most trollkodással próbálsz kikászálódni a dologból? 😃 De szerencsére a KZfaq-on nem könnyű nyom nélkül törölni dolgokat. Ez is megmaradt a nekem küldött értesítésben. Ezt a hazugságot törölted gyáva módon: „Kiegészítésként még annyit hozzáfűznék, hogy Puzsér Róbert, történelem, és magyar nyelv tanárként tanított több mint tíz éven keresztül egyetemen…”

​@@pergel-szilard😂😂😂😂😂😂😂😂

Igen, a macska tud úszni, csak nem szeret úszni (általában), meg nam is akar. Ez utóbbi lényegesebb, mint bármi más, amit a macska nem akar, az nincs is. És legalább annyira felbosszantott a beszélgetők eme tájékozatlansága, mint amely a térdimenziók és az idő kapcsán elhangzott. Itt látszik, hogy van, ami nem kifejezetten vita tárgya (már), és ez egy vitára termett bölcsész számára kezelhetetlen.