Köszönjük az elismerő szavakat!

Felénk is😃

Az y szálkákat teszed "ártalmatlanná" az irdalással. A gerinc és a bordák könnyen eltávolíthatók étkezésnél!

Ez is a lényege

@gidaszito ki?

""210kgs harcsát"" 😮 😂🤣🤣Hol?????HA MEGÍROD,,HOGY HOL,AZONNAL INDULOK ODA HORGÁSZNI!!!! Ha 210 centit irtál volna,az hihető lenne....de 210 kg?! 🤣🤣🤣🥰

jo hal de betelepített invaziv faj semmi keresnivaloja nem lenne itt

Éppen ezért kell kifogni és jól megenni a szemét betolakodókat!

Invazív fáj és takarmány és életér konurense a pontynak, valamint össze ivik a pontyal és abból kárász lesz sajna

De, én is úgy eszem pl a disznót is hogy még szalad, és vágok ki belőle darabokat, épp ami kell, de hagyom had menjen tovább

A magyar nyelv használ élőlényekre és tárgyakra megszemélyesítő szavakat. Úgy nevezik, hogy: perszonifikáció. Ezeknek a tudatos használata elfogadott a magyar nyelvben, sőt bizonyos esetekben, színesíti, érdekesebbé teszi a mondanivalót. Közértben is gyakran hallani, hogy pl. valaki kiválaszt a kolbászokból egyet és azt mondja, hogy „őt „ kérném, vagy valaki azt mondja pl. a kutyájára, hogy nagyon szeretem őt. Ez nem nyelvtani hiba, ezzel adott esetben hangsúlyosabbá, érdekesebbé lehet tenni a beszédet. Vannak olyan esetek amikor valaki, egy kedvenc tárgyra, pl. öngyújtóra, vagy bicskára mondja, hogy „ő” nélküle nem megyek sehova, ezzel az általa kedvelt tárgyra irányítja a figyelmet. A költészetben, irodalomban is nagyon gyakori ezek használata, még akkor is ha az iskolában úgy tanítják, hogy tárgyra, növényre nem mondjuk, hogy "Ő".

@@laszlodaroczy4335A perszonifikació idegen szó de nekünk van magyar szavunk ezért a megszemélyesítés elfogadható de csak a költészetben. A költészetben elfogadott de máshol nem. Miért hivják megszemélyesítésnek??? Mert személyre mondjuk hogy "ő" nem tárgyra.Tessék kérem utána nézni. Nem létezik olyan a magyar nyelvben, hogy egy tárgyra azt mondom "Ő". Ez sajnos egy ujabb torzítása a magyar nyelvnek, nem beszélve a sok káros szavak helytelen használatától....király, sirály, gáz van, nem tudni mit kezdeni vele.....stb. Persze aki igy beszél annak fel sem tünik és még védeni is próbálja de ez akkor sem helyes. Megváltozott talán a magyar nyelv??? Nem! Akkor a tárgy az "az" a személy meg "ő".

Kedves Miki! Utána néztem! Nem változott meg a magyar nyelv, hanem minden nyelv folyamatosan változik, gondold el hogyan beszéltek 100 éve, a mai beszédből ők nagyon keveset értenének. A király, sirály, gáz, ezek zsargon szavak, ezek külön generációs, vagy bizonyos csoportok által használt szavak, nem keverendő össze amiről idáig volt szó! Ezen a linken Nyelv és Tudomány főoldalon informálódhatsz a témáról, www.nyest.hu/hirek/szemelyes-nevmast-br-miert-hasznalnak-targy-megjelolesere Nem én találtam ki, azt, hogy Neked nem tetszik az ilyen típusú fogalmazás, azt elhiszem, de ettől még létezik. Azért kopizom: Személyes névmást miért használnak tárgy megjelölésére ? pl: áruházban eladó: Őt kéri,vagy inkább Őt ? /mutat a porszivóra/ Mindenekelőtt arra kell felhívnunk a figyelmet, hogy a személyes és a mutató névmások nem különülnek el élesen egymástól. Különösen többes számban figyelhetjük meg, hogy a személyes névmás használatos a mutató névmás helyett. A Nyelvművelő kézikönyv külön címszót szentel a problémának őket - azokat - ezeket címszó alatt. Ha a mondat tárgya hangsúlytalan, de ki kell tenni, akkor a személyes névmás a megfelelő választás: Itt vannak a könyvek, olvasd el őket! Egyes számban ilyenkor egyszerűen nem teszünk ki semmit: Itt van a könyv, olvasd el *őt! Ha ilyenkor mutató névmást használunk, azt azt sugallja, hogy a tárgyat szembeállítjuk valamivel: Itt van(nak) a könyv(ek), olvasd el ez(ek)et (ne pedig az újságokat)! A Nyelvművelő kézikönyv meg is jegyzi: Míg az előbbi mondattal egyetérthetünk, az utóbbival kapcsolatban aligha. A nyelvtani személy ugyanis azt első, második, illetve harmadik személyre, azaz a beszélőre, a címzettre vagy a kommunikáción kívül álló szereplőre utal - azonban ez esetben mindig harmadik személyről van szó, azaz a nyelvtani személlyel kapcsolatban semmiféle tévesztésről nincs szó. (Ilyen tévedés az lenne, ha valaki azt hinné, hogy magázáskor sem használhatunk harmadik személyű igalakot, ha egyszer a címzettre vonatkozik az ige.) A Nyelvművelő kézikönyvben a mutató névmás című szócikk arra is ad példát, hogy alany- és tárgyeseten kívül gyakran használjuk a harmadik személyű személyes névmás alakjait más esetekben (egyes számban) is: Vegyen belőle/belőlük! Nem foglalkozom vele/velük. Fogalma sincs róla stb. (Bár nem olyan feltűnő, ezek a személyes névmás alakja: a belőle „szabályosan” őből, a belőlük őkből lenne stb.) Ezekben az esetekben a személyes névmást használjuk, függetlenül attól, hogy élő vagy élettelen dologra, emberre, állatra, növényre, tárgyra vagy fogalomra utalunk-e. Az oldal az ajánló után folytatódik... Azt feszegetni, hogy ennek mi az oka, nem érdemes. Egyszerűen ez a nyelvszokás. Az olvasónk által említett helyzetben azonban valóban nem ez: ilyenkor általában az Ezt/azt kéri, vagy inkább ezt/azt? formát használjuk. A gyakorlatban azonban időnként eltérünk ettől, és ennek pragmatikai oka van. Az által, hogy személyes névmással utalunk a porszívóra, mintha élőlény, sőt ember lenne, egyfajta bizalmas, bensőséges viszonyt teremtünk. Ilyenkor az ember már nem úgy tekint a porszívóra, mint egy megvásárolandó eszközre, hanem mint egy befogadandó élőlényre. Az eladó szempontjából természetesen ez haszonnal járhat, hiszen a vevőnek „nincs szíve” otthagyni az árut, és legalább az egyiket feltétlenül megveszi. Olvasónknak gyaníthatóan nem tetszik, hogy az eladó így beszél az áruról. Feltételezésünk szerint nem azért, mert az ellen van kifogása, hogy személyes névmást használnak élettelen dolgokra - a fentiekből nyilvánvaló, hogy gyakran ő maga sem tesz mást. Olvasónknak minden bizonnyal az nem tetszik, hogy az eladó a személyes névmás használatával érzelmileg próbálja manipulálni, elterelni figyelmét a racionális döntéshozatali folyamatról. Ha olvasónkat ez zavarja, azt meg tudjuk érteni. Ez azonban már nem nyelvtani probléma.

@@laszlodaroczy4335 Kedves uram ön nagyon téved. NEM MONDJUK EGY PORSZÍVÓRA AZT, HOGY "Ő" !!!! Új szavak még becsúsznak a magyar nyelvbe de egyébb nem változott. Ha csak kiejtjük azt hogy "Ő" , akkor azonnal egy személyre gondolunk és nem egy porszívóra. Az angolban van he, she, it ...es pontosan megkülönbözteti férfi, nő és tárgy. Neķünk csak az "Ő" van és az nem kutya, nem macska, nem porszívó hanem személy.

Megadtam az általam beírt cikk elérhetőségét, a Nyelv és Tudomány Főoldalán van ez a cikk, tehát ha én tévedek, akkor azok a nyelvészek is tévednek, akik ebben a témában tájékoztatják az olvasókat, természetesen én sem mondom a porszívóra, hogy "Ő" viszont olyan megfogalmazást már biztos tetszett hallani, hogy pl. egy könyvsorozatra megkérdezi valaki, hogy: olvastad őket? vagy egy filmsorozatra megkérdezik: hogy láttad őket? és nem azt kérdezik, hogy láttad "ezeket" Ugye így már nem is annyira idegen? Itt is személyes névmást kapnak a tárgyak, egyébként nagyon sok embernek nem tetszik az ilyen fajta ragozás, de nem én találtam ki, utaltam rá, Ön nem fogadja el, ez rendben van!