Így látta a „fekete bojtár,” Sinka István Biharországot, s 75 év után a Hazajáró is felkerekedik, hogy megbűvölődjön a Körös fonta hegyektől. Két világ, Erdély és az Alföld határa a regényes Belényesi-medence, ahol a Biharból eredő Fekete-Körös, felső szakaszán, a Királyerdő és a Béli-havasok között elterpeszkedve tág völgyet vájt magának. A folyók, a szelek és az éghajlatváltozások alakította Felsővölgy hegyeinek gyomrában sokféle érc halmozódott fel. Ebben a tájban jelent meg az ember, hogy a természeti kincseket kiaknázva otthonává tegye e gazdag medencét. E zárt, archaikus világ felfedezését Györffy István néprajztudósnak köszönhetjük. Tőle tudjuk, hogy a magyarság már a kora Árpád-korban megtelepedett a Fekete-Körös völgyében, s hiába a tatár, a török és a legújabb kori hódítók pusztításai, a határtalan erdőségek oltalmazásában megőrizte hitét és sajátos népi kultúráját. Az évszázadokig a váradi püspökség birtokolta, majd a 16. században reformátussá lett Belényesi-medence magyarsága a román térhódítással szórvánnyá morzsolódott. De van remény a megmaradásra, mert élnek még itt, a forrásvidéken lokálpatrióták és a csonka országban lelkes természetjárók, akik azon munkálkodnak, hogy a lebontsák a Körösök völgyében magyar és magyar közé emelt gátakat.
A Pontos-kő tetejéről indulunk útnak. Leereszkedünk Magyarremetére, majd meglátogatjuk a Mézgedi-cseppkőbarlangot. A medence központja, Belényes után Várasfenesen ismerkedünk a népi emlékekkel. A Béli-hegységben túrázunk a Fenesi-vártól a Mérági-szakadékig, majd Köröstárkányban csatlakozunk a Határtalan Vándortúrához, melynek résztvevőivel pünkösdi gyalogtúrára indulunk a Bihar-hegységbe, a Fekete-Körös forrásához, a Szentháromság-vízeséshez.
Látnivalók / Partium / Biharország
Pontoskő
Magyarremete
Mézgedi cseppkőbarlang
Belényes
Mérági-szakadék
Várasfenes és a fenesi vár
Köröstárkány
Szentháromság-vízesés