"Nyugodj békében, Fruti. Te voltál a strand Kukorica királya."🖤🖤🖤

KÖSZÖNÖM SZÉPEN !!!

Nagyon szépen köszönöm! Csodálatos előadás volt!!

Csodálatos volt, köszönöm szépen Feri! Alig várom, hogy megint túrázzunk a csodálatos Pilisben!

🙏Köszönöm szépen☀️🌿

laányfalusi strand legjobb fött kukuricáját ö árulta. na persze az ösmagyar ismeretei szintén kiemelkedöek voltak

15 év eltelt... mégse újul semmi.. sőt ami most van...

Ez Szelei??? Ez már miket állított!!! Semmi se l 8:19 ettt belőle

A Makói-árok 2015/6. lapszám | Dobai Gábor | 5261 | Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).  A hazai földgázkitermelés aranykora 1990-ben véget ért, ezt követően a termelés mennyisége gyorsan csökkent. Kimerülőben lévő, amúgy sem bőséges szénhidrogén-készleteink kényszerítő körülményei között különösen fontosak azok a kutatások, amelyeket 2008-ban végeztek, és földgáz tekintetében jelentős eredményt hoztak. Nagyjából egy időben két lelőhelyet is sikerült föltárni az ország keleti felében. Az egyiket a Nyírség déli részén, a román határ mentén, Penészleknél fedezte föl a Geomega Kft., egy angol-magyar vegyes-vállalat. Már a kutatási fázisban 1060-1070 m mélységből 66 000 m³ földgázt hoztak felszínre naponta, ami később megtöbbszörözhetőnek bizonyult. Nehezebb körülmények között kell kitermelni a Makói-árokban talált jóval gazdagabb földgázmező kincsét, amit - ha egy kissé megkapargatjuk a dolgot - már évtizedek óta ismertek. A magyar geológusok és olajipari szakemberek szűk köreiben már az 1970-es években tudtak a terület alatt nagy mélységben rejlő gazdag földgázvagyon létéről, és igyekeztek fölmérni a lehetőségeket, de a fölmerülő technikai nehézségek miatt a kitermelésre gondolni sem lehetett. Talán nem is nagyon akartak gondolni ennek a jelentős földgázkincsnek az idő előtti termelésbe állítására, abból a hazafias meggondolásból, hogy mivel akkoriban még a Szovjetuniótól olcsón és nagy mennyiségben importálhattunk szénhidrogéneket, célszerűnek gondolták a hazai készleteket eltitkolni, és tartalékolni, ameddig lehet. Kincs, ami nincs: a Makói-árok Az 1980-as évek végén a Világbank finanszírozott egy mélyfúrási programot Magyar-országon, az amerikai geológiai hatóság vezetésével. Az eredmények fölkeltették a nyugat érdeklődését. A felmérés adataira felfigyelt egy amerikai geológus, John Gustavson, és többszöri látogatás után 1998-ban kutatási engedélyt szerzett a Makói-árok területének egy részére. Gustavson összegyűjtötte és kiértékelte a korábbi hazai és külföldi mérési adatokat, és 2002-től kilincselni kezdett velük a nagy olajtársaságoknál. Egy kis amerikai cég, amely az elsők között volt a Wyoming-i olajmezők kutatásában, az Ultra Petroleum vezetőjét, Marc A. Brunert érdekelte a magyarországi lehetőség. Megvásárolta Gustavson koncesszióját, és megalapította a Falcon Oil & Gas Ltd. nevű vállalatot. 2005 decemberétől három kutatófúrással kijelölte a lelőhely határait, majd három másik fúrást is mélyített a terület közepén. 2007 májusában a Falcon Oil & Gas Ltd. 100 000 hektár területre szóló koncessziót kapott a magyar kormánytól. Ez az egyik legnagyobb koncesszió, amit valaha adtak Európában.  A Makói-árokban szintén nem konvencionális gáz lapul, de csak hasonló, mint a márgagáz, hivatalos nevén: medence-középi gáz. Az ilyen, „szorosnak” nevezett lelőhelyeket régebben nem is aknázták ki a technikai nehézségek és a költségek miatt, ám azóta, a fejlettebb technológiák megjelenésével az amerikai kontinensen folyik ilyen tevékenység, többek között éppen az ExxonMobil közreműködésével. A vastag üledékkel fedett Makói-árok gáza kemény kőzetbe ágyazva helyezkedik el több kilométer mélységben, távlatai viszont jelentősebbek lehetnek a penészlekinél. A feltárást a kanadai tulajdonosi háttérrel rendelkező TXM Olaj- és Gázkutató Kft. kezdte, de már 2008 tavaszán beszállt az Exxon Mobil multinacionális mamutvállalat, s a nemzetközi gazdasági sajtó (például a Wall Street Journal) is fölkapta a magyarországi lelőhely hírét. A Makói-árok földgázkincse lenyűgöző: egy 2007-es becslés szerint 600 milliárd m³ földgázt rejt magában, ami jelenlegi fogyasztásunkat véve alapul negyven évre lenne elegendő az ország számára. A magyar föld mélyében rejtőzködő energiatitok háromszor akkora, mint Nagy-Britannia teljes bizonyított földgázkészlete, ráadásul a kanadai résztulajdonos (a Falcon Oil & Gas Ltd.) ennek a mennyiségnek a kétszeresére becsülte a készletet. Egyes vélemények szerint ez a világ egyik legnagyobb „nem hagyományos” földgázmezője, s a hollandiai groningeni gázmező 1959-es fölfedezése óta nem leltek ehhez fogható földgázkincsre Európában. Csakhogy az örömbe ezúttal üröm is vegyül, az óriási gázkészlet több mint 6000 m mélységben helyezkedik el, kemény sziklába ágyazva, és nem is egy tömbben, hanem szivacsszerűen szétaprózva Ki kellene termelni akkor nem kellene másik átmerő mű... De hallgatnak erről is

Kedves Emanacio - Mr.Fusion! Attila király városa - Sicambria - az eddigi régészeti kutatások, hun leletek és középkori térképek alapján Békásmegyer - Budakalász - Pomáz - Szentendre - Leányfalu és az e mögött elterülő hegyvidék és Pilis környezete volt. Árpád fejedelmet viszont kicsiny patak eredete fölé temették, amely keresztül folyik Attila király városán. A kis patak az nem meleg vizű forrás, hanem csak egy patak, melyet úgy hívnak Dera. És ennek eredete fölé temették Árpád fejedelmet, amit pontosan meg is talált Sashegyi. A krónikás csak annyit említ, mikor Árpádék átkeltek a Dunán megyernél (Békásmegyer, Káposztásmegyer, Pócsmegyer) elhelyezkedtek Sicambriába, Attila városába, és egész a felhévízig táboroztak le. De meleg vizet találtak Szentendrén, és Leányfalun is egyébként. De nem ez a lényeg, hanem Sashegyi által megtalált sírhely, Árpád temetkezési helye a lényeg. Te mit találtál Esztergomban ezzel kapcsolatban ? Ez még mindig kérdés! Ha ezzel kapcsolatban van bármilyen leleted, bizonyítékod, nosza hozakodj elő vele végre. 2 térkép a sok közül, ezek is bizonyítják Sicambria - vagyis Ős-Buda (Sashegyi nevezte el így, hogy megkülönböztesse a mostani Budától) elhelyezkedését - és Sicambria Szentendre alatt volt, és azt a települést úgy hívják Pomáz. Hol van ide Esztergom? Sehol. sites.google.com/site/titkosmagyarostortenet/_/rsrc/1467233787201/home/Donia%2C%20Francesco1689.JPG Francesco 1689-ből lh3.googleusercontent.com/proxy/eL7-FUBzQXVHmAwKBgbZ2v18m618p0WGQlPXlpE1tGs2UCStih9ss_YB6OdyRuCS__jFNxxkGcddHiHQYKO3x2SVXE53JvO1VyTXhQNr4heOyS5JKkBZSum-nagpGlit7FcOCxBCzW7ueZWRO4w Marsiglitől (Danubius Pannonico-Illyricus.)

Ez Egyed Zoltán = Sicambria -Óbuda Piliskutató Csoport = Pajzsvivő szakács - Lásd a videó alatt a 26. perctől 39-ig. Egyed felolvas, majd Sashegyinek ad igazat. Nem beszélve arról, hogy "28 évvel azelőtt a tan-tó néni is pont erről beszélt, amiről Herceg Ferenc". Ezt hívják öngólnak! Egyed összes Sashegyit, Herceg Ferencet, Hungarianhystory3at támadó alávaló bejegyzése hiteltelen!!! Egyed Zoltán !!! ez nagyon ciki - hiteltelen vagy !!! kzfaq.info/get/bejne/g72fktBzptudXYk.html

Tisztelettel: a fénygömbök porszemekről visszaverődött vaku fénye,ki lehet próbálni otthon is. Ha megráz egy poros holmit,és vakuval fotóz rengeteg fénygömb lesz a fotón,kisebb-nagýobb. Világosban és sötétben is látszanak. Üdv.: Szittya

Madarat tolláról, embert barátjáról ismerni meg. Nézzük csak meg Herceg Ferenc nagy barátját! Ki is az a Sáska Béla? partizaninfo-wanted2008.blogspot.com/2008/12/141-sska-bla-meglhetsi-feljelent.html

Na egy embertől, egy időben, egy helyen ennyi f...ságot soha nem hallottam. Valami nagyon nyomja az agyában a satnya ideget.

Szent István, nem irtott ki senkit, és semmit! Tudom hogy jót akar, de kicsit jobban nézzen utána a dolgoknak.

Ha Pomáz lenne Attila király városa, akkor hol van a HÉVÍZ? De az a víz azért meleg is legyen ám! És itt el is bukott a kutatás.