Nagyon köszönöm! Igyekszem több videót csinálni, de meglehetősen sok idő egy-egy hasznosabb anyag elkészítése. Örülök, hogy ha segíthettem az eddigiekkel.

Örülök, ha segített!

én építettem és folyamatosan harcolnom kellett, hogy úgy legyen csinálva, ahogy kell. mert mindig "így szoktuk" reflexió volt, vagy ami még az agyamra ment, hogy "spórolni kell, az úgy felesleges pénzkidobás". És sok mai építkezésen is ugyanezeket a hibákat látom nap mint nap. még 2023-ban is 10-ből 9 és fél háznál...

@@baumed Nagyon köszönöm a gyors választ. Remélem lesznek még hasonló videók!

Hőszigetelés előtti ragasztóval való bevonásra értendő a fenti kérdés.

A habarcs a tégla egyenetlen felületét kompenzálja ki, azaz a beágyazódással a téglákat ért erőket a tégla egész felületére viszi át. A csiszolt tégla méretpontossága miatt nem igényli ezt a habarcsréteget. A tégla nyomósziládsága ugyan az mindkét esetben, csak a kidolgozása miatt egyikhez elég a hab. De nem a habon múlik a dolog, hanem a téglán. A födém (és minden más) terhe pedig vonalmentén oszlik el a tégla teljes vonalában. Ha akkora a téglára nehezedő súly mindkét fajta kihajlik, a fal pedig károsodik. Ha a habarcsos tégla habarcs nélkül (megfelelő nyomószilárdsgú habarcs nélkül) lenne egymásra pakolva az a felfekvési pontokon (ahol a tégla egyes pontjai találkoznak) eltörne. Ilyeneket látni áthidalók alatt, amikor habarcságy nélkül pustén a téglára kerül rá az áthidaló) A PU hab ha nem kap Uv fényt, akkor az évtizedekig egyben marad.

Örülök, ha tetszik a videó! Ha segíted munkánkat és másoknak egy megosztással, annak nagyon örülünk és köszönjük! Az anyagösszetétele miatt (mészhidrát, cement, duzzasztott perlit, katalizátorok) Kifejezetten hőszigetelő habaracsvakolat. Az anyagösszetételből az következik nekem, hogy alkalmas rá. A felhordás előtt érdemes lehet a felületet vízzel mattnedvesre alapozni!

@@baumed Köszönöm Szépen a gyors választ!

Itt inkábba mérnök, müszaki ellenőr sara a dolog, a kőműves azt csinálja, amit megrendelnek. Nálunk a kőműves azt mondta, hogy szó nélkül azt csinálják, amit mondanak, mert ha ők beleszólnak és később nem tetszik valami, akkor őket cs.szik meg miatta. Így hát tojnak bele mi van, azt csinálják, amit kérnek, aztan majd rájön az illető, hogy hülyeséget akart.

Szia, szerintem csak félmegoldás.

Az ún. falegyen, azaz a koszorú előtti habarcsréteg így is úgy is dukálna, csak jellemzően nem készül. Az ytong azért volt, mert kisebb a hővezető képessége, így a koszorú körül kisebb hőveszteség/hőhíd keletkezhet. Ne baj, ha a tégla keveredik, ha nincs kötéshiba, vagy a nyomószilárdsága hasonló. Mondjuk egy normál ytongé negyede a vázkerámia téglákhoz képest, azaz abban az esetben talán nem igazolta vissza negatív következményt a tartószerkezeti tervező vagy ez a kivitelezőnek nem jutott eszébe...

Ha habarcs alul-felül zárja a téglát, akkor igen.

Üdvözlöm, a B. open hőszigetelő tábla felületén egyenletesen helyezkednek el a lyukak, amik mentén a a pára a nyomáskülönbség hatására kifelé tud mozogni. A hozzávaló anyagok alacsony páradiffúziós ellenállású termékek. Az egész rendszer lényege, hogy egyenletesebb páramozgást tesz lehetővé a lyukak miatt, mint egy normál eps rendszer, ahol főként a táblák illesztési pontjainál játszódik le az, ami itt elosztva. Ha az a kérdés, hogy jó-e a rendszer, akkor a válaszom, hogy igen. Érdemes mindig vizsgálni, hogy mi z elvárás tőle, mit adhat más rendszerekkel összehasonlítva és mibe kerül.

@@baumed Köszönöm a választ!

Szia, nem, semmiképpen nem rontja, a cement vakolathoz hasonlóan növeli.

Javarészt a tégla van átfúrva, abból is csak az üregek kis része, pár cm mélyen. A dűbelezés kérdése ennél kevésbé jelentős dolog, bár sok esetben a dűbelezés következményeként, illetve azzal együtt vannak hibajelenségek.

Ha a bitumenes lemez hintett/szórt, azt leseperve alkalmas lehet ragasztani. Ki kell próbálni, én minden esetben egy próbaragasztást csinálnék. Vannak bitumenes ragasztóhabarcsok is, illetve bitumenes ragasztó/vízszigetelő anyagok is.

A könnyűszerkezetes házak hotarolo képessége igen alacsony, viszont könnyen felfutheto és jó hőszigeteléssel energiatakarékos lehet. Ez persze a teglaszerkezetekre is igaz. A tapasztalatom az, hogy jellemzően a víz és páratechnikai megoldások kivitelezése kritikus. így maga a technológia rendbe lévő, viszont a megvalositas zömében tönkreteszi, vagy lerontja azt, ami pozitív adottsága lehet(ne).

@@baumed A "könnyűszerkezetes" háznak a padlóban kellene lennie a hőtároló tömegnek. Valamilyen betonba kell rakni a vizes padlófűtést és egyből van tömegünk is. Ennyire egyszerű. Én tégla házat nem javaslok. Rendkívül környezetszennyező...

A padló tömege a modern házaknál kb. 120-130 kg/m2, ami melegburkolat esetében szinte semmilyen szerepet nem látszik a rövid időtartalmú hőáramok átadásában a levegő felé. Hidegburkolat esetében pedig az össztömeg is elenyésző a tömör téglákhoz, de elenyésző a vázkerámia téglákhoz képest is. Szumma, egy könnyűszerkezetes ingatlannak csekély hőtároló képessége van.

@@expamandro "Én tégla házat nem javaslok. Rendkívül környezetszennyező..." - Ezen hangosan röhögök.

@@tiborbalogh4181 ehhez csatlakozok, de én a térdemet is csapkodom... 😂

Az teljesen jó, ha így van, de ezen a fotón látszik, hogy nem így készült. Nézd meg alaposabban az alsó és felső csatlakozásokat.

@@baumed elnézést, azt hittem az elvvel van probléma

Dehogy, az emberi hülyeséggel van baj, amikor nem veri ki a kivitelező szemét, hogy amit csinál, az nem lesz jó... :)

@@baumed A baj az hogy nagyon sok "mindenhezértek" kivitelező sikhülye az épületfizikához/kémiához. Üdv Gábor

Valóban, a legtöbb esetben a tulajt megvezetik...

Hány percnél??

Végiggondolva a jelenleg alkalmazott anyagokat, kezdem azt hinni, hogy igen.

A kérdés, hogy milyen szempontból nézzük. (Nem tudtam, hogy van masszív liapor és nem masszív liapor ház. Milyen a nem masszív?) Azt viszont tudom, hogy nem a falazat anyagán, hanem a felhasználás minőségén múlik a dolog. Mondok egy példát: ügyfelünk ilyen házat építtet. A lemezalap vizes lesz, mert a vízszigetelő anyagot a kivitelező menet közben tönkretette, illetve nem tudja megcsinálni rendesen. A terasz vízszigetelését nem tudja megcsinálni rendesen. A gyártáskor a terveken nem szereplő erősítő borda pont az ablak fölé esik, ahol nem lehet a többivel egyenértékű hőszigetelést kialakítani... Sorolhatnám. Szumma: nem a liapaoron múlik, hanem a szakmai hozzáértésen. És önmagában a szerkezet csupán a szerkezet. Mint az autónak a váza. Aztán abból a vázból, ha autót nézzük lehet MB és csingcsungcsang is. Na általában csingcsungcsang lesz.....

Bizonyos szempontból pont olyan, mint a többi rendszer. Másképpen előnyös vagy hátrányos. Láttam már penészedő házat ebből és láttam már olyat is, aminek nem volt semmi baja, csak nem volt benne térerő. A tapasztalatom az, hogy a hőtárolóképesség hiányát az alacsony fűtésköltseggel és egy hővisszanyerős szellőztetővel kompenzálni lehet. Ha a födém/tető nagyon hővesztő, akkor pedig oda a benne rejlő lehetőség. Egyébként tényleg pont, mint mások rendszerek, nem rossz vagy jó, csupán előnyei vannak és hátrányai, mint minden másnak. ha ezekkel tisztában van kivitelező/tulajdonos, remek rendszer lehet.

Örülök, ha tetszett!

Igen. Talán annyival egészíteném ki, hogy a vakolat ha van, annak van némi hőszigetelési képessége (csekély) és páradiffúziós ellenállása.

Kifúrkálták a vízszigetelést a dűbellel.

@@baumed A vízszigetelést oldalt nem elég csak 10cm-t túlógatni? Funkciója csak az hogy a függőleges lábazat vízszigetelését hozzá tudják hegeszteni, amit talajszint fölé 30cm-ig vezetnek. Alulra miért kéne lefuttatni? Nem felesleges 1 oldalról szigetelni lábazatot? Hiszen belülről úgyis kap nedvességet feltöltés felől az elsődleges védelem pedig az így kialakult padló + lábazat felső szigetelése lesz.

Röviden: tévút, féligazság. Tehát lehúzás, átverés. A hő nem csak sugárzással terjed. Bocs hogy belevaúúúúúúú...

Nem tudom, hogy az adott anyag mennyit ver vissza a hősugárzásból, az viszont biztos, hogy ahhoz, hogy bármilyen sugárzás visszaveréséhez két dologra van szükség: visszaverő felületre és sugárzásra. Innen a kérdés már csak az, hogy az adott közegben mekkora a szerkezet hősugárzása és mi az iránya... Ha a sugárzott hőt teljesen elnyeli valami mielőtt a fóliához érne (és arra nagy esély van), akkor nincs mit visszaverni. Minden test akkora sugárzást tud elnyelni, mint amit sugározni képes. Ez fordítva is igaz. Tehát, ha valami sugároz és a visszavert sugárzást más valami elnyeli, pl. a sugárzó hő a cserépben elnyelődik, akkor a cserép egyben sugároz és egyben konvekció útján közvetít hőt. Ha a sugár átalakul hővé, attól még ugyan úgy melegítheti a szerkezetet tovább... De hogy a kérdésre is válaszoljak: :) Lehet, hogy visszaveri, de ehhez több minden szükséges, hogy megvalósuljon egyszerre. Hogy mennyi hasznosul a visszaverődésből, az felhasználás és körülmény függő, van amikor minimális. Lehet jó a fólia, de ideális körülmények közt. Hogy Önnél azok vannak-e... (?)

@@baumed jelentkezek fóliatesztelésre Önöknél, paradigmaváltásra van szükség az épitőiparban-de lehet hogy tévedek...