Április 24-ét Európa nagy részében a tavasz kezdeteként tartották számon. A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliá-t, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat.
Az állatok első kihajtásának napja, amikor az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát hiedelmekkel és szokásokkal igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Szent György napon volt a pásztorok, béresek szegődtetésének ideje, amely általában Szent Mihályig volt érvényben. Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes pásztorszokás Kalotaszegen az ún. tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot.
(Forrás Magyar Néprajzi Lexikon)
Rendező: Kovács László
Szerkesztő: Sztanó Hédi
Köszönjük az archív filmeket:
Néprajzi Múzeum
MTA BTK Zenetudományi Intézet
Az online adatbázisokhoz az alábbi linkeken lehet hozzáférni:
Néprajzi Múzeum:
public.neprajz.hu/neprajz.06.1...
MTA BTK Zenetudományi Intézet
db.zti.hu/neptanc/tanc.asp "
(Az archív filmek digitális utómunkáit Kukár Manó és Kovács Márton készítette.)