A beszélgetés 2015. április 17-én hangzott el a TIT Stúdió Székházaában (Budapest, XI Zsombolyai u. 6.
)
Szervező: Ős-Kép Kiadó
"Ha a "hit" szóra gondolok, mindjárt eszembe jut, hogy mennyire ellentétes fogalmakat is takar. Az egyik oldalon áll az "elhívés", vele szemben pedig a "tapasztalásra épült bizonyosság". "Elhívés" alatt azt értem, hogy valaki elhiszi, amit mondanak neki Tekintélyes Helyről, vagy Tekintélyes Formában.
Ellentétben a hit "bizonyosság" aspektusával, amely nem a leírt vagy elbeszélt "Információra" építkezik, hanem az "Élő Elv" megtapasztalására. Ez a fajta hit képezi a csodák alapját. Képes mindarra, amit neki tulajdonítanak, képes hegyeket mozgatni, beteget gyógyítani, halottat támasztani, ám az előző, az "elhívés", a megértés nélkül is bólogató vakhit, amely a Tartalmat összetéveszti a Formával, vagy a róla való beszéddel, az semmi effélére nem képes. /
Laár András
Akik szerves összefüggéseiben kutatják a történelmet, minduntalan felteszik a kétségkívül lényeges és sorsszerű kérdést:
Vajon a mai idők értékromboló szellemi zűrzavarára, a nemzet lelki és fizikai szétesettségére található-e múltbeli példa? S ha található, akkor a megfelelő tanulságokból erőt, tudást merítve a bajokat lehetséges-e orvosolni?
Magyar nyelven a vallás vallomást is jelent. De a vállalas szó is összefügg vele. Vállalni, ha kell, hát ellenségeinkért is az áldozatot... A feltétel nélküli önzetlen szeretet utjan. Ez az út rögös, nehéz és tövises. De ha az emberiség meg akar maradni, akkor nincs más választasa... /Szántai Lajos