Letöltendő:
Időről időre előfordul, hogy egyik-másik politikus pszichés állapota téma a közéletben. Az alkalmatlanság mellett eltérő okok és gyanúk sorakoznak fel. Egyre gyakoribb, hogy egy újdonsült politikus mentális állapota kerül fókuszba: nárcisztikus, pszichopata, toxikus, bántalmazó, gázlángozó. stb. Mit szólhat mindenhez egy pszichológus? Az agyműködés és a pszichológia területén sok izgalmas és fontos téma van, amelyeket Vajda János jogász-pszichológus a Spirit FM Letöltendő című műsorában megosztott.
Az agyműködés két szektorra bontható: egyik gyorsdöntéseket hoz, míg a másik részünk lassabb, átgondoltabb módon működik. Az agyi funkciók ezek a két szektor váltakozó működése határozza meg, és befolyásolja mindennapi életünk döntéseit és viselkedését. A gyors döntéseket hozó rendszer, amelyet Vajda János 1-es szektorként említett a műsorban, általában reagál a pillanatnyi ingerekre és azonnali válaszokat generál. Ez a szektor hajlamos lehet a tévedésekre és a hirtelen cselekvésre. A lassú, megfontolt döntéseket hozórendszer, vagyis a 2-es szektor, általában több időt vesz igénybe a döntéselőkészítésére és meghozatalára. Ez a szektor alaposabb elemzéseken és tények összegyűjtésén alapul, és általában pontosabb döntéseket eredményez. Emiatt nem mindegy, hogy milyen bélyegeket kapnak a politikusok a közéletben.
Az attribúciós hiba egy fontos pszichológiai fogalom, amelyet Vajda János is említett a műsorban és ez teszi veszélyessé a pszichoblabla szintet űzött, popkulturális színvonalú (vagy inkább színvonaltalannak nevezhető) lelkielemzéseket. Ez a jelenség arra utal, hogy az emberek gyakran mások viselkedését vagy cselekedeteit bizonyos jellemzőkkel vagy
tulajdonságokkal magyarázzák anélkül, hogy figyelembe vennék a helyzet vagy a kontextus egyéb tényezőit. Általában arról van szó, hogy az emberek hajlamosak belső jellemzőkkel vagy tulajdonságokkal magyarázni mások viselkedését anélkül, hogy kellő figyelmet fordítanának a külső körülményekre vagy kontextusra. Például, ha valaki rosszul parkol, az emberek hajlamosak azonnal azt feltételezni, hogy az illető figyelmetlen vagy önző, anélkül hogy figyelembe vennék, hogy esetleg sürgős ügyben járnak el, vagy más, fontos külső körülmények befolyásolták a parkolási döntést.
Az attribúciós hiba fontos jelenség a szociálpszichológiában, mivel segít megérteni, hogyan értelmezik az emberek a világot és mások viselkedését, és hogy milyen téveszmék vagy hibás következtetések vezethetnek az emberek társas viselkedésének értelmezése során.
A pszichológiai beszéd gyakran olyan érzést kelt, mintha valaki értené a témát, noha nem rendelkezik a megfelelő szakértelemmel. Ez gyakran a szakzsargon használatával és bizonyos fogalmak bedobásával történik, anélkül, hogy a beszélő valóban mélyen értené azokat. Ez lehet kommunikációs trükk, de hozzájárulhat a téves diagnózisokhoz és a szakértői látszat létrehozásához. Az Egyesült Államokban nem véletlenül nem lehet közszereplőket nyilvánosan címkézni. Az Amerikai Pszichiáterek Társasága megtiltja az elmegyógyászoknak, hogy nyilatkozzanak egyes közszereplők mentális állapotáról személyes vizsgálat és a páciens felhatalmazása nélkül. Ennek az az háttere, hogy 1964-ben az azóta megszűnt Fact magazin 2 400 pszichiátert kérdezett meg arról, hogyan értékelné az akkori konzervatív szenátor és elnökjelölt, Barry Goldwater személyiségét. A válaszadók fele úgy látta, hogy a szenátor személyiségzavarral küzd: többen paranoiásnak, skizoidnak, narcisztikusnak írták le a jelöltet.
A nárcizmus és a pszichopátia két különálló, de összetett személyiségjegy, amelyek sajátos jellemzőkkel rendelkeznek. A nárcisztikus személyiség gyakran grandiózus önképpel rendelkezik, és folyamatos külső megerősítést igényel a saját különlegességének elismeréséhez. Az empátia hiánya és az irigység jellemzői lehetnek, és gyakran a mások feletti státuszfüggő kapcsolatokban élnek. A pszichopátia pedig mások érzéseinek és jogainak teljes hiányát jelenti, valamint hajlamosak az impulzív és manipulatív viselkedésre. A nárcisztikus személyiségzavar egy diagnosztizálhatóállapot, amely a lakosság 1%-át érinti, és csak egy mentális egészségügyi szakember képes diagnosztizálni valakit egy kiértékelés után. A kollektív nárcizmus olyan jelenség, amikor egycsoport túlzottan önteltnek tartja magát és más csoportokat lekicsinyel. Ez gyakran vezethet felsőbbrendűségi érzéshez és erőteljes bosszúvággyal párosulhat. A populista politika gyakran kihasználja ezeket a tendenciákat, és hasonló csoportokra támaszkodik a támogatásához.
Műsorvezető: Vogyerák Anikó
Szerkesztő: Hazafi Zsolt
Programigazgató: Korvin Tibor
2024.04.26.
Instagram: / spiritfmbp
E-mail: hello@spiritfm.hu
Kérjük támogasson bennünket adója 1 százalékával, hogy további hasonló tartalmakat készíthessünk!
ATV - Az Objektív Hírszolgáltatásért Alapítvány
Adószám: 18121221-1-42
Bankszámlaszám: 10300002-20252278-00003285