Üdv! Képek és adatok alapján én két különbséget látok. A Tipstrike BC-je egy árnyalatnyival jobb, nagyobb távokon emiatt picivel több energeiája marad meg, és van benne mechanikus lead-lock ami az ólommag kiesését gátolja, a Gecoban viszont nincs ilyen.

Köszönöm!

Szia. Én a 11g-ost ajánlom, a nagyobb tömeg előnyösebb, én is azt használom, a 9.7g-os minimálisan laposabb de más előnye nem nagyon van, ha tornyos távcsövet használsz 300m-en kb 1-2 klikk a különbség. Arról nem is beszélve hogy a 11g-os BC.-je jóval magasabb tehát be is hozza a "lemaradást" mind sebességben mind lövedékesésben. Üdv. Almási Csaba

Szia! Bár Csabi adott választ a kérdésedre, de ma elbeszélgettem vele erről a témáról (nekem se volt tiszta) és kiderült, hogy annyira azért nem egyszerű dolog ez. Olyannyira nem, hogy erről külön videót fogunk csinálni valamikor ősszel, mert nem annyira fekete vagy fehér a téma, mint ahogy sokan gondolják, hogy a "nehezebb lövedék erősebb, disznóra az kell, a könnyebb lövedék meg nem jó". Bizonyos esetekben előfordulhat az is, hogy a könnyebb lövedéknek nagyobb az energiája azonos kaliberben, mint a nehezebbnek. Ez múlik azon, hogy hány gram/grain a különbség a két tömeg között, meg azon, hogy milyen formája van a lövedéknek, milyen a BC-je a könnyebb és nehezebb verzióban (mert ugye a nehezebb valamitől nehezebb kell legyen, ergo más lesz a formája/hossza, ami kihatással van a B.C.-jére), mekkora a sebességbeli különbség a könnyebb és a nehezebb között. Aztán múlik még a boldogság azon is persze, hogy melyiket viszi jobban a cső, hiszen hiába lapos, meg nagy energiájú valamelyik, ha nem oda lősz vele ahova szeretnél. Múlik azon is mennyire puha a köpeny, mert egy keményebb lövedék nagyobb távokon ahol már lassul, már nem fejti ki úgy a hatását, nem tud gombásodni. De ha egyiknek jobb a BC-je mint a másiknak akkor nem fog olyan gyorsan lassulni ugyanazon távon. Szóval ezer meg egy változó van, ami ebbe a kérdésbe beleszólhat, főleg a nagyobb 300 feletti lőtávokon. Lehet hogy az egyik tömeg 0-tól 400m-ig jobb. Lehet hogy egy másik lőszernél 0-200-ig jobb az egyik, de 300-400-tól átveszi a "vezetést" a másik, de minimum utolérik egymást teljesítményben. Mondja Csabi, hogy igazán nagy távokra mindig nehéz lövedékkel lőnek, mert annak stabilabb a röppályája, annak jobb az energiamegmaradása, az a pontosabb. Normál vadásztávokon viszont az az elv az érvényes, amit Csabi lentebb leírt neked, szóval nyugodtan fogadd meg a tanácsot, csak be akartam mutatni, hogy nincsenek ökölszabályok, sokváltozós is lehet az egyenlet. (Írom ezt úgy, hogy még magam sem értem 100%-ig, mert Csabi úgy összezavart a telefonban, szóval ebből tisztázó videót fogunk csinálni, hogy mindenki megértse, köztük én is :D )

Nagyon köszönöm mindkettőtöknek. Várjuk az őszi videót! Üdv Csaba

Nekem nem kell mondjad, az előző videóm arról szól, hogyan másszunk fára íjjal :) De ettől függetlenül megkerülhetetlen tényező lett itthon is a long-range vadászat. Főleg alföldi területeken, ahol télen tarvadazáskor kvázi lehetetlen többszáz méternél közelebb belopni a szántáson összegyűlt őzeket. A másik "csapat" ebben pedig a róka- és sakálvadászok tábora, ők nyúlkálnak még el előszeretettel 200-250 méterig. Mást se kell mondjak, hogy manapság az a gyártó aki az éjjellátó vagy hőkamerás céltávcsövéhez nem kínál ballisztikai kalkulátort, konkrétan versenyhátrányba kerül, mert az LRF-es, kalkulátoros távcsöveket viszik mint a cukrot. Ez van, nem tudunk mit csinálni. Cserébe egyre népszerűbb itthon a vadászíjászat is. :)