Kedves Győző! Örülünk, ha tud hasznosítani a videóban látottakból. A kérdéseire nehéz konkrét válaszokat adni. A magvetések ideje függ attól is, hogy az ország mely részében lakik, a vetéseket lakásban, fóliában, vagy szabadföldben akarja végezni. A retket, salátát, a hidegtűrő növényeket lehet szabadföldbe, vagy fólia alatt is vetni. A paprikának és a paradicsomnak csírázáskor nagy a melegigénye (25 - 28 C fok), ezeket célszerű lakásban hajtatni és utána pikírozni, majd kiültetni a fólia alá. Én 12 éve írom, hogy melyik magot mikor vetettem el és mikor veszem le az első termést. A fóliasátor "fagyállóságát" is figyelembe kell venni. Sok videónk van a csatornánkon a magvetésekről és a palántanevelésről, ezekből is sok segítséget kaphat. kzfaq.info/get/bejne/hZ6flcqnqZnJj58.html kzfaq.info/get/bejne/gdmEg7x0q82yo2g.html kzfaq.info/get/bejne/fdKGo7KQvJ2XoaM.html

@@kertbarat4199 Kedves András! Mindegyik videóját láttam már, és tényleg sokat tanultam öntől pedig már én sem vagyok fiatal. Pár nap múlva nyugdíjas leszek én is és körülbelül 32 éve gazdálkodom a kicsi 2100 m2-es kertemben. A kertet kettéosztottam hosszában, az egyik felében csak gyümölcsfék vannak, a másik fele a veteményes. Régebben volt egy 360 m2-es sátram is pár évig, amit egy nagy vihar tett tönkre. A mostani fóliasátor egy kicsi 27 m2-es egy rétegű fűtettlen sátor. Pest megye déli részén lakom, sík lapos vidéken. A sátorban asztalokon ültetem és nevelem a palántákat, ez 6 m2 helyet foglal a sátorban, így az asztal alá is tudok rakni felszereléseket, trágyát, stb. a palánták fent vannak az asztalon, így nem érintkeznek a hideg földdel. A locsoláshoz eddig kite mikró szórófejeket használtam ami a sátor gerincén végig futó 2 colos műanyag csőbe voltak befúrva, 50 cm távolságokra. Így közvetlenül a kútból szivattyúzott 10-12 C fokos vízzel úgy tudtam locsolni és hűteni a sátrat, hogy nem forráztam le a növényeket. Amikor már elég nagyok voltak a palánták akkor pikíroztam, majd kb1-1.5 hónap múlva ültettem ki a kertbe. A fóliában is nevelek növényeket a földön, de oda csak akkor ültetek, ha a talaj hőmérséklete elérte a sátorban a 20 C fokot. A szabadföldbe február elején szoktam a zöldséget vetni, a palántákat, pedig a májusi fagyok után ültetem csak ki. Nem ma kezdtem amint látja a kertészkedést én sem, de még mindig tudok tanulni öntől. Az ajánlott videóit újra meg fogom nézni. Én szervestrágyát használok a kertben, és évente 3-4 alkalommal permetezem a növényeket Woldünger lombtrágyával. Brutálisan jó ez az anyag, szó szerint megbolondulnak a növények tőle. A woldüngerből 3 féle kiszerelés és minőség kapható, van a száraz szemcsés, azt nem szeretem mert eldugítja a permetezőt, elvileg vízben oldható, de a tapasztalataim szerint nem tökéletesen oldódik fel. Van 2 fajta folyadékos kiszerelés is, az egyik a kerek flakkonos, a másik a szögletes flakkonos. Csak a kerek flakkonost használom mert nem ugyanaz a hatóanyag a kerek és szögletes flakkonban. Ajánlom kipróbálásra. 10 literbe 1 decit szoktam rakni, nem lehet túladolni. Permetezés után kb 3 nappal a levelek sötétzöldek lesznek, annyira megerősödik tőlük a növény. Ezt ajánlom : www.agrocentrum.hu/index.php/mutragyak-es-tapoldatok/volldunger-fluid-1l-tapoldat-detail?gclid=CjwKCAiAzp6eBhByEiwA_gGq5B83XHuvgUI6EAJq1TLOHolLN3L13xddH19L4A2MHWBBWGUV0OxqHhoCXPcQAvD_BwE Köszönettel Győző.

Kedves Győző! Gratulálok! Ön profi módon kialakította a bő harminc év alatt összegyűjtött tapasztalatok alapján a helynek legjobban megfelelő módszereket! Amennyiben fóliasátorban termelnék, Önhöz fordulnék gyakorlati tanácsokért. Én három évenként trágyázom istállótrágyával a kertet. Két éve alkalmazok biológiai szereket gombabetegségek és a talajban lévő fonalférgek ellen. Eddigi tapasztalataim szerint nagyrészt kiváltható velük a vegyszerhasználat. Ajánlása alapján ki fogom próbálni a Woldünger levéltrágyát is. Köszönöm szépen tartalmas hozzászólását, ismereteinek megosztását!

Kedves Tamás! A földibolhák elleni biológiai védekezésre a "Neem Azal-T/S-t használtam volna. Ez a szer egy délázsiai fa kérgéből van kivonva, emberre veszélytelen.

Kedves László! A Mospilan hatásos felszívódó rovarölőszer. Amit nem eszünk meg, arra nyugodtan használhatja. Zöldségeknél az élelmezésügyi várakozási időt viszont szigorúan be kell tartani!

Kedves Andrea! Én még nem találtam olyan növényt, ami elűzi a földibolhákat. Megelőző védekezésként ajánlani tudom a csalán, a gyalogbodza, vagy a gilisztaűző varádicsból készített növényi oldatok használatát permetezéshez. Az egy százalékos káliszappan oldat is csökkenti az esélyét a kártételnek. Ezekkel az oldatokkal a talajt is érdemes belocsolni, hogy az ott fejlődő lárvákat is gyérítsük. Ha megjelennek a leveleken a földibolhák, már csak rovarölőszer alkalmazásával tudjuk megvédeni a növényeket. A hagyma után valamilyen rövid tenyészidejű növényt lehet vetni, de pld. a cékla is megfelelő termést hozhat. A poloskáknak csalinövényeket lehet vetni, hogy a paradicsom helyett arra menjenek. Ilyen lehet az áprilisban vetett búza a paradicsomsorok közé. A másodvetésű zsenge zöldbab is elcsalja a poloskákat.

Kedves Erika! Sajnos nincs zavar a lehetséges fagyveszély tekintetében. Nem tudom, hogy Ön hol lakik, de nálunk az északi hegyvidék völgyeiben (Karancs-Medves) - ha nem is minden évben - de előfordulnak május elején és szeptember végén is hajnali fagyok. Zabar, az ország leghidegebb települése légvonalban csak 20 km.

Kedves Ágnes! Ha a növényeken megjelennek a hangyák, valószínű, hogy levéltetvek is vannak rajtuk. A magaságyás ideális meleget biztosít a hangyáknak a boly létrehozására és annak fiasítására. Elképzelhető, hogy látta hangyák kitelepítéséről készült filmünket, azonban a magaságyásban ez a módszer nem fog működni, mivel maga az ágyás veszi át a nap melegítette cserép szerepét és tartja meg a hőt, melyben a rovarok kitűnően érzik magukat. Itt sajnos elképzelhető, hogy drasztikusabb kémiai hangyairtót kell alkalmaznia. Az uborkát valószínű, hogy a peronoszpóra támadta meg. Réztartalmú szerekkel érdemes permetezni. Mezőgazdasági szakboltokban több fajta rezes készítmény közül is választhat.

Kedves Adrienne! Ilyenkor már nehéz a védekezés. Az érő paradicsomot nem tanácsos lepermetezni kontakt rovarölőszerrel akkor sem, ha betartjuk az élelmezésügyi várakozási időt. Van egy emberre ártalmatlan biológiai permetezőszer, egy délázsiai fa kivonata, a Neem Azal -T/S. Ezt keresse a szakboltokban. Csalinövények is hatásosak lehetnek, ha időben veti el őket.

@@kertbarat4199 Nem Azal T/S biológiai permetezőszer 3800Ft körül van 1 adag 10L vízhez. Kis kerti növényekhez ahol csak egy pár litert használ el az ember ott egy adag többször használható elosztva. Nagyobb területre több száz ölön, ott már nem biztos, hogy megveszik az emberek mikor pl a decis a fele áránál olcsóbb és lesz 2 kezelés is valószínű az év során.

A csiga a sarkantyúkát nem szereti, ezért kerüli, így a közelében lévő növényeket is kevésbé károsítja. A csigaölő vegyszerek hatásosak, de én nem szívesen használnám, mert mérgek a zöldségnövények mellett és drágák. Én is kézzel szedem össze az éticsigákat és kiviszem a kertből. Egy idő után elfogynak.

Kedves Kati! Először gondolja át hogy okoznak-e jelentősebb kárt a hangyák, vagy csak zavarja a jelenlétük. A hangyák egyébként sok kártékony rovart is elpusztítanak. Van ezen a csatornánkon egy videónk a hangyák áttelepítéséről, nézze meg azt is ( kzfaq.info/get/bejne/Z89jjcafm7OmmH0.html ). Ezenkívül lehet hangyaölő készítményeket kapni a mezőgazdasági szakboltokban.

Kedves Margó! A mező és kertgazdálkodásban az a szóhasználat, hogy a magot vetjük, a palántát ültetjük. A másodvetéseknél a borsót, babot, céklát, stb. vetjük. Ha van palántánk - és nekem maradt még poharakban - akkor azt ültetjük.

Kedves Uj Aranykor TV! Tapasztalatom szerint nem nagy a méhek érdeklődése a bársonyvirág iránt. A körömvirágot és a sarkantyúkát szeretik.

Kedves István! Lehetett volna sarkantyúvirágot ültetni a hagymapadok szélére, az csökkentené a károsítást, mert a csigák nem szeretik ezt a virágot. Jelen helyzetben - ha nem akar csigák elleni mérget kiszórni - csapdázni kellene őket. Például locsolás után, deszkákat, tetőcserepeket lehetne tenni a hagymasorok közé. A csigák alábújnak, utána össze lehet szedni őket.

@@kertbarat4199 Köszönöm Sajnos még nem tudom hogy hívják németül a sarkantyúvirágot, de sok videóban hallottam már róla. A deszkás módszert eddig is alkalmaztam, de sajnos nem tudom naponta összegyűjteni őket. A napokban este munka után átnéztem a kertet és több száz csigát pusztítottam el (nem elírás, konkrétan 1 lábnyomra vagy 10db jutott). Hétvégi terv az elektromos védekezés lesz. Ausztriában bevált szokás a föld felszinén kihúzott szigeteletlen rézhuzal, de azt nem tudtam venni, így zínkbevonatos vasdrót lesz kihúzva és hogy möködjön is, kötök rá egy elemet-elektrosokk a csigáknak. Remélem így is beválik majd.

Kedves Marcsi! Nem javaslom a paradicsom mellé tenni a céklát, ha zeller palántát tervez, azt ültethetné a paradicsomhoz. A céklát karalábé, karfiol, vagy hagymafélék mellé vesse, vagy palántázza.

@@kertbarat4199 Köszönöm szépen a segítségét. :)