Mozgásban az univerzum | #32 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL

No video

Mozgásban az univerzum | #32 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL

Рет қаралды 121,795

3 жыл бұрын

Miért mondják, hogy folyamatosan mozgásban vagyunk, amikor meg sem
moccanunk a TV előtt ülve a széken?
Miért fontos a mozgásoknál a viszonyítás, és miért mondja a nyelvöltögetős
fura bácsi, hogy minden relatív?
Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul
Frissítés:
(05:20) Az 5-5 km/h-ás sebesség viszonyítását nem egymáshoz kell mérni, hanem egy képzeletbeli ponthoz a két űrhajó között.
(05:35) Arkhimédész nyilván nem a galaxisok mozgására gondolt, amikor leírta híres szavait, csupán párhuzamként hivatkozom mondására.

Пікірлер: 279

@jozsefdavid6201 3 жыл бұрын

Iszonyatosan érdekes videó lett, elképesztő, hogy mennyi minden új és érdekes dolgot megmutatsz amikről nem tudtam. A videó vége nagyon felcsigázott, úgyhogy alig várom a következőt!

@MaxCohagen 3 жыл бұрын

ne akard tudni, hogy mi lesz az univerzumunk vége...bár mi már nem éljük meg :D dióhéjban : több csillag nem születik, az univerzumban lévő napok kihűlnek (mi napunk kb 4 milliárd év múlva) az univerzum hőmérsékelete csökken, a fekete lyukak egyre nagyobbak és mindent "benyelnek" maguk körül majd elkezdenek 'párologni' (Hawking black hole evaporation)....és miután az összes fekete lyuk elpárolgott, maradnak CSAK fotonok és sötétség az univerzumban, semmi más.....ami örökké tágul. Jelenlegi tudásunk alapján (ami nyilván nem 100%-os, de ez a feltételezés.... :) . Ami biztos, hogy a napok kihűlnek, hisz nincs bennük örökmennyiségű gáz, az is biztos, hogy az univerzum hőmérséklete csökken emiatt, az is biztos, hogy tágul az univerzum egyre nagy sebességgel, az is biztos, hogy a fekete lyukak benyelnek mindent...és az is, hogy párolognak. Persze, ha egy szimulációban élünk..... 🤔😬

@tiborvarga4615 3 жыл бұрын

Ez csak a jelenlegi tudomány álítása, elképzelései be a valóság messze van az ő elképzelésüktől. Jobb ha elfelejtik a gravitáció mindenhatóságát - a gravitáció nem hat messzire, ja és nem vonzásként hat - nem is tudják megmagyarázni a gravitáció működését, mibenlétét. Vonzani nem lehet senkit és semmit.

@tiborvarga4615 3 жыл бұрын

@@MaxCohagen Nem kell aggódni az univerzumnak nem lesz vége sosem. A galaxisok állandóan változnak - a homokóra galaxisok mikor forgásirányt váltanak átalakúlnak küllős galaxissá, aminek a forgása gyorsúlva átalakul spirál galaxissa. Ha tovább növekszik a forgása átalakul szombréró galaxissá. A tovább forgó szombréró galaxis amikor a belsejének a forgása eléri a fénysebességet - fényrobbanás kiséretében - visszaalakul homokóra galaxissá és kezdődik az egész előlről.

@MaxCohagen 3 жыл бұрын

@@tiborvarga4615 siman vege lehet az univerzumnak, ebben a formajaban. ugyanis a napok/csillagok nem rendelkeznek vegtelen mennyisegu gazzal ..kihulnek, es ennyi nagyjabol,fekete lyukak felzabaljak, amit lehet,majd elparolognak, eddig ugy nez ki, h ilyesmi lesz :) persze az emberiseg ezt nem éli meg, mert olyan rettenetesen sok milliard ev. es az univerzum igy tagulhat örökke ettol fuggetlenul, ugy hogy max fotonok maradnak benne meg hideg. Lehet nyugodtanak maradni, de felemas erzes,hogy egyszer minden a semmibe vész.

@Wolffeco2 3 жыл бұрын

Komolyan kiráz a hideg amikor hallom a zenét az elején 🤩

@markhegedus9933 3 жыл бұрын

Engem is

@csukaj 3 жыл бұрын

Az első videóknál még bennem valamiért negatív érzést keltett az intro zene, de a videó tartalmai miatt ez mára bennem is pozitívra váltott. Örülök hogy itt az új videó.. :)

@csukaj 3 жыл бұрын

Lehet esetleg tudni, hogy mi ez az intro zene?

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Van egy rész a videók között, ahol csak a zenék vannak (intro, aláfestő).

@csukaj 3 жыл бұрын

@@urkutatasmagyarul Megvan, Köszi! Fasza! Profi! :)

@andie8706 3 жыл бұрын

Nagyon szeretem ezt a csatornát. Színtiszta tudomány fantasztikus illusztrációkkal. 😊 Azon szoktam tűnődni - és most e videót látva újra beindult az agyam -, hogy mi van a tér körül? A mai fizikai fogalmaink szerinti tér (űr) az ősrobbanás pillanatában keletkezett, azóta pedig tágul. De miben tágul? Miután a világunk kétpólusú, elvileg akkor körülöttünk, a tér körül kell lennie egy nemtérnek, vagy negatív térnek, mert egy táguláshoz hely kell. Akkor viszont két erő feszül itt is egymásnak, amik közül egyelőre a tér az erősebb, hiszen terjeszkedik. De mi van, ha egyszer kiegyenlítődnek az erőviszonyok, uram bocsá' a körülöttünk lévő akármi lesz erősebb? Szűkül majd a tér, összesűrűsödik, hogy aztán újra lehessen egy ősrobbanás? Ciklikus lenne ez is, mint annyi minden a világegyetemben? Vagy ez már inkább filozófia, mint tudomány? 🙂

@Zilahi-Branyi_Laszlo 3 жыл бұрын

Mivel a téren túl nem látunk, fogalmunk sincs, mi van ott. Occam borotvája mentén azt felzételezzük, hogy semmi nincs. Laikusok ezt nem nagyon tudják befogadni, mert valamiféle szemléltetést várnának, csakhogy szemléltetni azt lehet, ami van, a semmi pedig nem van, hanem nincs. Ugyanakkor amit felvázoltál az - hogy a tér az azt körülvevő valamibe terjeszkedik ki tágulása közben - téves, azt mutatja, hogy nem érted, hogyan tágul a tér. Ami a videóban elhangzik - hogy állnak, de közben a viselkedésük pont olyan, mintha egymástól távolodva mozognának - nagyon megtévesztő. Azt leszámítva, hogy a felfúvódás hatására a távoli objektumok egyre távolabb kerülnek egymástól, semmiben nem hasonlít ez a jelenség a mozgásra. Mivel a tér nem mozog a felfúvódás során, nem is tud helyet elvenni a körülötte lévő dologtól (még ha van is ilyen valami, akkor se). A tér tágulásához *nem kell* hely. Ez megint olyan dolog, amit nem lehet szemléltetni, bár tudok felvázolni egy olyan jelenséget, amit el lehet képzelni és többé-kevésbé hasonlít ahhoz, amit tapasztalunk: képzeld el úgy, hogy nem a tér tágul, hanem minden, ami a térben van, lokálisan megy össze valami ismeretlen erő hatására. Egyre kisebbek lesznek az atomok, a belőle felépülő dolgok, bolygók, csillagok, galaxisok, mi emberek, meg a párizsi méteretalon, de még a hullámok - így a fény - terjedési sebessége is. Viszont az anyagok közti vákuum nem zsugorodik e titokzatos erő hatására sőt, kitölti a felszabaduló helyet, így mi ezt úgy érzékeljük, mintha az égi objektumok közti távolság folyamatosan növekedne, minden távolodna, egy univerzumon kívüli szemlélő számára viszont (aki nem zsugorodik az anyagi dolgokkal együtt) az látszana, hogy minden galaxis a helyén marad, csak egyre kisebbek lesznek, azaz az univerzum tágulása látszólagos, nincs szükség egyre több „helyre” hozzá. Mégegyszer hangsúlyozom, ez nem pontos leírása a felfúvódásnak (ha így történne, akkor pl. nem vöröseltolódásról beszélnénk, hanem kék eltolódásról), csak ennél jobb szemléltetést nem tudtam kitalálni arra, hogy nem kell hely a tér tágulásához.

@andie8706 3 жыл бұрын

@@Zilahi-Branyi_Laszlo Te érted, amit most itt leírtál? Mert én nem. A tér fizikai dolog. A benne lévő cuccok - galaxisok, csillagok, bolygók, holdak, egyebek - mind fizikailag léteznek. Nem mi megyünk össze, hanem a tér tágul. Az, hogy tágul a tér, azt jelenti, hogy tágul a tér, nem azt, hogy pl. az emberek, egyebek lesznek kisebbek - hozzáteszem, az ismert emberi történelem során az emberek átlagmagassága jelentősen nőtt. Mindenesetre egy ilyen, számomra zagyva dolgot nemigen tudok magyarázatnak értékelni, mert ahhoz értenem kellene, amit olvasok. Meglehetősen okos ember vagyok, de ez így egy ide-oda kapkodó katyvasz, nem egy lépésről lépésre levezetett magyarázat. Bocs.

@Zilahi-Branyi_Laszlo 3 жыл бұрын

@@andie8706 „Mégegyszer hangsúlyozom, ez nem pontos leírása a felfúvódásnak...” Ennél jobban nem tudtam kiemelni, hogy ez csak egy példa, ami torzítja a valóságot, de közben egy könnyebben befogadható szemléltetést ad. Ahogy Dávid Gyula mondta egyik előadásában, mikor laikusoknak próbálunk valamit elmagyarázni, mindig az a kérdés, hogy „hogyan hazudjunk úgy, hogy amit elmondunk, annak maradjon valami köze a valóságból, de mégis meg lehessen érteni témába vágó doktori tanulmányok nélkül”. Azt írtad, hogy „egy táguláshoz hely kell”, márpedig valójából nem kell. Mivel arra, hogy miért nem kell, még sose láttam és magam se tudtam kitalálni a valóságot nem torzító szemléletes példát, felmutattam inkább egy olyat, amely ugyan nem fedi pontosan a valóságot, viszont elképzelhető módon prezentál egy olyan állapotot, amiben az emberek (meg minden más) a tér tágulását érzékeli, de a térnek nincs szüksége helyhez, mert a tágulás látszólagos. (Igen, a valóságban valós a tágulás, nem látszólagos, de ennek ellenére nem kell hozzá hely. Mivel ezt a paradoxnak tűnő logikai lépcsőt nem sikerült megugrani, ezért ezt vettem ki a képletből, hátha segít.)

@andie8706 3 жыл бұрын

@@Zilahi-Branyi_Laszlo A helyzet az, hogy engem a valóság érdekel, nem egy másik ember fantáziája. Nem kellene lenézni annyira a laikusokat, hogy azok csak a valótlant fogják fel, a valóságot nem. Bármit fel lehet fogni, ha valaki képes úgy elmagyarázni, hogy érthető legyen. Igaz, Hawking professzor nem lehet mindenki. Ő tudott bonyolult, elvont dolgokat laikusok számára is érthetően magyarázni úgy, hogy közben nem ferdített semmit el. Tudod, attól, hogy nem csillagász valaki, még nem feltétlenül gyerek, sőt, nem is gyengeelméjű. Okos felnőtt vagyok, ha jól magyaráznak, bármit képes vagyok felfogni. Mindenesetre köszönöm, hogy megpróbáltad, még ha ilyen lekezelően is. Ide lehet, hogy tényleg Hawking prof. magyarázó képessége kellene, az meg ritka, mint a fehér holló.

@Zilahi-Branyi_Laszlo 3 жыл бұрын

@@andie8706 Szóval még soha senki nem árulta el neked, hogy Hawking is rengeteget ferdített, amikor laikusok számára írt? A képlet nagyon egyszerű. Ha ezeket tényleg meg lehetne érteni a maguk valóságában pár mondat, esetleg oldal megfelelően megfogalmazott szöveg elolvasásával, akkor nem tanulnák emberek 5-10 éven át egyetemeken, hiszen pillanatok alatt el lehetne sajátítani a tudást. Éppen te kezeled le a tudósokat, gyakorlatilag dilettánsoknak aposztrofálod őket az által, hogy azt feltételezed, képes vagy megérteni egyetlen ismeretterjesztő anyag megnézésével, elolvasásával valamit, amit az adott dologgal foglalkozó tudósoknak évekbe, évtizedekbe telt megérteni.

@Lexendary87 3 жыл бұрын

Ismét egy remekmű, köszönöm!

@muki7402 3 жыл бұрын

Megint egy iszonyat igényes és érdekes videó lett!

@kobzol69 3 жыл бұрын

Egyszerű, érthető elmagyarázás. Így kellene az iskolákban is. Ha tanár lennék, biztos levetíteném. Fantasztikus munkát végeztek! 🙏🏻

@gregcsi 3 жыл бұрын

A tér tágulását amúgy lufikkal lehet a legegyszerűbben szemléltetni. Ha berajzolunk rajta két pontot, és elkezdjük felfújni, ahogy egyre nagyobb lesz a lufi úgy távolodik egymástól a két pont, akárcsak az univerzum és a galaxisok esetében.

@n.zoltan8185 11 ай бұрын

én egy nagyon kelt tésztához szoktam hasonlítani, az üregek a sötét energia, a tészta a sötét anyag, a tésztában lévő sókristályok a galaxisok, a kenyér meg csak dagad és dagad, gyorsulva (:

@nyadpics 3 жыл бұрын

A sötét anyag baromira érdekes videó lesz!! Alig várom!

@Pocketforce1 3 жыл бұрын

Újonnan ennek a csatornának a videóit várom a legjobban, kár hogy nem jön ki naponta vagy 5 ilyen érdekes és igényes tartalom ...

@strangecontrastmusic973 3 жыл бұрын

Visszatetted a klasszikus zenét, amiért nagyon boldog vagyok!!! :)

@csongormagnus 10 ай бұрын

Wow! Pont ilyeneket hiányoltam mindig. Ez el van képzelve, fejben összerakva a kép.

@vagenzi 3 жыл бұрын

Egy újabb izgalmas videó. Köszönjük! :)

@gaborbatancs2814 3 жыл бұрын

Imádom!Nagyon érdekes és tanulságos videó! Sok ilyent a népnek!!❤

@istvangrezal5872 3 жыл бұрын

Képes vagy nekem újat mondani a témában, ami még egy NatGeo-nak sem feltétlen sikerül mindig! Köszönöm.

@janosozsvath2484 3 жыл бұрын

Csatlakozom az előttem szólókhoz, kiváló videó lett, bár ez nem meglepő, mindegyik az amit eddig készítettél 😃!! A következő videót pedig nagyon várom, az egyik kedvenc témám lesz 😁

@laszloilles52 3 жыл бұрын

Legjobban ennek a csatornának a legújabb videóit várom!

@ZYARTY 3 жыл бұрын

Az milyej mar, hogy kb 4 x neztem ujra a videot?! Lenyeg a lenyegbe, mint mindig. Minoseg es tartalom. Mindig minden videodbol gyarapodik a tudasom es ennek nagyon halas vagyok! Egy dolgot banok most (viccesen ertve), hogy nem vagy biorobot, hogy mondjuk minden nap egy epizod johessen.

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Ha sok feliratkozóm, és sok megtekintésem lesz, akkor nem lehetetlen, hogy csak ezzel fogok foglalkozni. Akkor a heti egy új epizód lesz a legritkább állapot! ...most a kethetenként egy részt is nehezen tartom.

@ZYARTY 3 жыл бұрын

@@urkutatasmagyarul iszonyat nagy munka ilyen minosegbe videokat kesziteni! Tudom, hisz meg anno probalkoztam en is, csak abbahagytam, mert nincs tehetsegem hozza. En, hogy oszinte legyek, ugy vagyok, hogy persze szeretnek tobb videot havonta vagy hetente, csak felo, hogy nehogy a minoseg rovasara menjen. Ezt ne rossz neven vedd, sajnos sokan beleesnek ebbe a hibaba. S inkabb ugy vagyok, hogy turelmesen varok es minosegi tartalmat kapok. Egy kerdest ha megengedsz. Gondolkodtal azon, hogy live -ozz? Akar a csillagaszat temarol, akar a csatornaval kapcsolatos temaval? Amolyan elo kerdezz felelek vagy valami ilyesmi?

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Egyelőre élő adást nem tervezek, de voltam már vendég élő adásban az Űrutazás - űrhajók KZfaq csatornán, és talán még leszek is! :)

@ZYARTY 3 жыл бұрын

@@urkutatasmagyarul rendben. Mi a csaladba inadjuk a tartalmat amit keszitessz. Mindennek orulunk. Sok sikert a tovabbiakban!

@bomby-1176 3 жыл бұрын

@@urkutatasmagyarul hello, ja ehez a műsorhoz, nem kell az arcod. Én utálom, hogy egy csomó ember azt hiszi filmsztár mert magát youtubeozza, miközben bemutat valamit.... annyira gáz..., keresek valamit youtube-on és már nem találok olyan videót amiben a lényeget mutatják nem saját magukat. Kb. pár nap alatt végig néztem az össze videódat és csak kb. 10 helyre iratkoztam fel életemben :D , de ez a csatorna közötte van, a minőség miatt ! csak így tovább !! Ha sikerül bevételre tenned szert meg is érdemled.

@serapyshungary452 3 жыл бұрын

Jól sikerült videó! Várom a folytatást!

@njozef1984 3 жыл бұрын

Nagyon érdekesek a videóid, mind megnéztem és mindig várom a következőt. Csak így tovább, tudom sok munka van benne és sok időt felemészt. Kitartást és sok sikert kívánok!!! :)

@richardmayer_2d3dmayer 3 жыл бұрын

Ismét szuper lett 👍👌😊 Köszi 😊 (Témának esetleg: gyémánt bolygók, alkohol az ûrben, neutron csillag 😁)

@yahneck 3 жыл бұрын

Gratula és köszönöm az érdekes ismeretterjesztő kikapcsolódást! Nagyon várom az új videóidat :*

@randomhandsomeguy5780 3 жыл бұрын

Nemrég találtam a csatornára de függő lettem. Nagyon jó, igényes és érthető. Habár ha így mutatják és ránézek a tejútrendszer-re mindig a mass effect játékok jutnak eszembe.

@zsoltpirko8496 3 жыл бұрын

Úgy várom ezeket a videókat mint a lottó ötöst.

@matyaslazar1712 3 жыл бұрын

Mindig nézem a videóid. Erre a komplex tanárom pont berakja 2 videód is hogy nézzük meg. Én pedig már mosolyogva mondom magamba azt hogy "ideje meg nézni 4-szer is". Imádom a videóidat és már várom a következő részt is. :)

@angyalosib 3 жыл бұрын

Köszönjük! Imádom a videóidat! Köszönjük a munkád! Alig várom a következő részt! 🙏

@huntakashi6961 3 жыл бұрын

Ahogy egy régi dakotai székely betű leves is tartja, "minden változik csak a Boltzmann-állandó." Köszönöm az érdekes videót!

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

:D Nagyon jó! :D

@becicsedreki1447 3 жыл бұрын

Minden tekintetben jól sikerült, ismeret bővítő kisfilm lett. Az eddigiek is teljesen érthető, felfogható, és szórakoztató módon lettek prezentálva. 🙂 Király csatorna! További sok sikert! Like+Sub👍

@adamkincses9180 3 жыл бұрын

Nagyon jó videó, kicsit zavaróak a reklámok. Várom a következőt.

@martonziegler2181 3 жыл бұрын

Ismét csak dicsérni lehet a videót: Egyszerű, érthető, világos és tudományosan korrekt! Üde színfolt a rengeteg tudományosnak feltüntetett bulvár szemét között.

@marknagy3572 3 жыл бұрын

Már alig várom a következő részt😉😉

@h734802 2 жыл бұрын

Ez jó volt, mint egy jó sör! Ezért itt egy érdekes gondolatkísérlet a hallottakkal kapcsolatban (gravitáció és sebességvektor) ;) Ennek egy részletét egy Asimov novellában olvastam. Tegyük fel, hogy van egy kis gépezetünk, legyen mondjuk karóra méretű, ezt tudjuk rögzíteni valahol, mondjuk egy kövön. A gépezet úgy működjön, hogy egy bizonyos méretű mezőt generáljon - ebbe most férjen bele pont a kövünk - amin belül tudjuk állítani a gravitáció leárnyékolását egy csavarógombbal. Ha 0%-on van a csavargató, nem árnyékol. Felrögzítjük a gépet a kiszemelt kőre, ezt az egészet felpattintjuk egy mérlegre, megnézzük: 1 kg-t mutat. Gép bekapcsol, csavaró elforgat; 10%, mérleg megnéz: 90 dkg. 50%-nál fél kilót, 90%-nál pedig 10 dekát mérünk. Mi lesz, ha 100%-ra csavarjuk? Megoldás lejjebb... A kövünkre ható gravitációs erő hirtelen megszűnik, így az kirepül a világűrbe. (Itt megjegyezném a vonatkoztatási- és az inerciarendszer különbségét. A Föld nagy sebességgel forog, ha megszűnne a gravitáció, minden lerepülne a felszínéről érintő irányban. Ez most egy inerciarendszer. viszont egy földfelszíni szemlélő szemszögéből a lerepülő testek sugár irányban haladnának. Ez vonatkoztatási rendszer. Igaz még az, hogy vonatkoztatási rendszer lehet bármi, de inerciarendszer csak az, ahol nem hatnak tehetetlenségi erők. Egyébként az ikerparadoxon feloldás is ez: az szenvedi el az idődilatációt, akire a tehetetlenségi erők hatnak.) Visszatérve a gondolatkísérlet megoldásához: a Föld forgásából meg tudjuk határozni, mekkora sebességgel repülne el a kövünk. Jó, de a Föld is kering a Nap körül!, Oké, az előző sebességvektorhoz vektoriálisan hozzáadunk egy újat, mert ki tudjuk számolni, hogy éppen mennyivel száguld a Föld a Nap körül. Viszont a Nap is kering a Tejútban! Oké, ezt is hozzáadjuk. A Tejút mozog az Androméde felé a helyi halmazunkban. Ezt is hozzáadjuk. A helyi szuperhalmazunk halmazai mozognak a Great Atractor felé. Ezt is hozzáadjuk. A szuperhalmazok is mozognak egymáshoz képest, sőt az egész Univerzum tágul! Akkor a végén kapunk egy irányvekort? És mit mutatna az meg Pistike kezében, aki a gombot csavargatta? Hogy Pistike a Földön, a Naprendszerben, a Tejútban a Helyi csoportban, Lainakeában és az egész látható világegyetemben tart valahova, miközben az Univerzumunk úgy tágul, hogy bárhonnan néznénk a megfigyelőtől minden elfelé mozog...? Hát nem! Mai tudásunk szerint elméletben sem lehetne 100%-osan leárnyékolni a gravitációt, mert a fenti paradoxon jönne ki a sebességvektorral. Ez egyébként a húrelméleten való töprengés közben is szemet szúrt már a kutatóknak.

@kuruczrenatodaniel9203 3 жыл бұрын

"Az űr utat ás magyarul " Mindig így olvasom magamba 😅😂 nagyon jók a videók 🥰👌

@smile822 3 жыл бұрын

Hát, elbírnám viselni, ha minden nap lenne videód.. :) (tudom, lehetetlen elvárás.. :) ) ja, légyszi, ne kösd tagsághoz az "extra" tartalmaidat, legyél olyan kivétel, aki a minőségi tartalmat nem köti anyagi feltételekhez.. ;) így tovább! ;)

@smile822 3 жыл бұрын

@Én vagyok természetesen igazad van alapvetően, de ha az extra kontenteket is kitolná ide, akkor az szintén nézettséget, megtekintést hozna, tehát a yt bevételei is nőnének.. persze sajnos az a szomorú valóság, hogy az ilyen tényleg minőségi, tudományos tartalmak nézettsége a béka segge alatt van, mert a trash viszi a prímet.. és azt is elhiszem, hogy a tagság megvásárlása pillanatnyilag több bevétel a videó készítőjének, de a "sűrű fillér" elve alapján hosszútávon szerintem kifizetődőbb, ha úgymond "ingyen" tárja a tartalmat a nézők elé.. egyébiránt a kommentemmel csupán elismerésemet fejeztem ki azzal, hogy naponta bírnám nézni a tartalmakat, és természetesen tisztában vagyok azzal, hogy ehhez a minőségű videóhoz rengeteg idő kell... részemről nagyon örülök annak is, ha "csak" ezen "ingyenes" kontenteket is nézhetem, és természetesen a Készítő joga eldönteni, hogy milyen üzleti stratégiát választ.. ;)

@patakisolopiano 3 жыл бұрын

Nagyon vártam már az újabb részt. Érdekes lett ez is. Gratulálok! Órákig tudnám nézni...

@Fhsadam 3 жыл бұрын

Nagyon jó kis Videó lett ,Köszönjük!

@potar21 3 жыл бұрын

Kiváló videó lett! Köszönjük! Csak így tovább :)

@peterkohalmi5505 3 жыл бұрын

Arra most hirtelen nem emlékszem, volt-e erről szó esetleg a földönkívüliekkel kapcsolatos mini sorozatban, ezért megkérdezem, tervezel-e olyan epizódot, ami a korábbi asztronauták űrsétái közben történt furcsa, megmagyarázhatatlan észleléseivel kapcsolatos? Egyébként meglátásom szerint 1-2 élőzés tényleg jó ötlet lenne. Várom a következő epizódot, epizódokat. :)

@nartaas809 3 жыл бұрын

5:37 Archimedes ezen mondása nem igazán erre irányult. Ezt annak kapcsán mondta amikor egy erőkar hossza és az alkalmazott erő nagyságának összefüggését magyarázta ==> Ha adott lenne egy fix pont és egy kellően hosszú erőkar, akkor akár egy ember is képes lenne vele "kimozdítani a Földet a sarkából".

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Nyilván a galaxisok mozgásáról (mi több, a létezésükről) sem tudott, így biztosan igazad van. Csupán mondanivalójának lényegét szerettem volna felhasználni.

@denessipos5696 3 жыл бұрын

pontosan azt mondta, hogy adjatok 1 fix pontot és kimozdítom a világot a helyéről. (istentelen jó videók, nem trolkodás.... csak így tovább, imádom)

@beta2959 3 жыл бұрын

Mi a helyzet a Tejútrendszer és az Andromeda-galaxis "közeli" ütközésével?

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Ami késik, nem múlik! ;)

@Qsk_Qsk_ 3 жыл бұрын

Nagyon jo lett !!!!

@timeanagy6808 3 жыл бұрын

nagyon jól sikerűlt

@odanneloconnor6814 3 жыл бұрын

Csak dicsérni tudom ezt is, de már a kövi témákat várom :D!

@SpencerHillFanXXL 3 жыл бұрын

Te vagy a legjobb!

@jozsefdobos9646 3 жыл бұрын

Oké, az nagyjából eddig is tiszta volt, hogy minden sebesség, csak viszonylagos, valamihez képest, de mihez viszonyítjuk a fény sebességégét?

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Ugyanígy járunk el ott is. Mindig valamihez viszonyítjuk. Van, hogy a Föld felszínéhez, van, hogy a Naphoz, van, hogy a galaxisunk középpontjához.

@jozsefdobos9646 3 жыл бұрын

Akkor, két egymással szemben haladó fénysugár egymáshoz képest, viszonylagos sebessége 600000km/s?

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Nem egészen. Itt több csavar is van a dologban, egyrészt tömeggel rendelkező anyag nem érheti el a fénysebességet, de annak 99%-át elérni csupán technológia kérdése. Ám ezzel a sebességgel haladva annyira lelassul az idő, hogy szinte meg is áll. Egy ilyen 'lassú' órával pedig teljesen más sebességet mérnék, mint egy külső szemlélő.

@zoltansinka7521 2 жыл бұрын

A fénysebességet ("c") nem viszonyítjuk semmihez, mert abszolút. Ami "c"-vel halad, azt minden megfigyelő egyformán látja.

@gusztavszabo5859 3 жыл бұрын

Bennem felmerült egy kérdés: Miért éppen Föld-nek hívjuk a Földet? Gondolom a bolygókat a felfedezők nevezték el, de ki nevezte el a bolygónkat Földnek. Vagy Napnak a Napot. Erről is lehetne egy videó, ha még nem készült ilyen.

@energyant6157 3 жыл бұрын

Több figyelmet érdemeltek :D

@catpool 3 жыл бұрын

És jó, és jó, és jó!

@MrKovi72 3 жыл бұрын

Kedves Gergő! Ezt megint odatetted! \m/ Nagyon jót téma! Azt gondolnám hogy a kisebb üstökösöket is előbb vagy utóbb be kellene gyűjteni valamilyen nagyon égitestnek, bolygónak a gravitációs vonzás miatt és akkor csak meghatározott méret felett lehetne minden. De a világűr mérete végtelen és a videód is rávilágított arra, hogy ez ettől azért kicsit komplikáltabb ! :-))

@mrmirech4795 3 жыл бұрын

Hogyha minden fizikaórán ilyen érdekes témák lannének, így elmagyarázva mindem álmom lenne hetente minimum 5 fizikaóra...👍

@davidbelanyi6465 3 жыл бұрын

Ha jól tudom Archimedes nem ezért mondta amit mondott hanem az egyszerű gépek ügyében. Amúgy le a kalappal a videóid előtt és köszönöm a munkádat! Kérlek ne hagyd abba és tedd picit szórakoztatóbbá, informatívvá az emberek estéit. Hatalmas Gratuláció!

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Igen, egy korábbi kommentben már megállapodtunk :)

@ahalasy 3 жыл бұрын

Lenyűgöző volt ez az epizód is, köszönöm! Pár kérdés felmerült a témával kapcsolatban. A bolygók mozgását miért mindig egy síkban jelenítik meg a Nap körül, miért nem keringenek egy gömb paláston eltérő szögű pályákon? A bolygók mozgása nyilván hatással vannak egymásra a tömegvonzás miatt, mi lenne ha eltérő szögű pályákon haladnának (gömb)? Miért lehetséges az ellipszis pálya kialakulása, a tömeg és a sebesség állandósága miatt ez még sem tekinthető állandónak ?

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Az akkréciós korong, amiből kialakulnak a későbbi bolgyók, alapból egy lapos diszkosz. Így a bolygók is (közel) azonos síkon fognak keringeni, hisz minden, amiből összeállnak már alapból így kering a központi tömeg körül.

@edinagelencser6645 3 жыл бұрын

Nagyon hálás vagyok azért, hogy egy olyan embernek is érthetővé teszed ezeket a témákat, mint nekem, aki eddig soha semmit nem értett ezekből az ismeretterjesztő előadásokból, videókból, hiába próbálkoztam .... Gimiben 2-es 3-as voltam a reál tárgyakból, és soha nem is értettem a logikájukat, de Te annyira érthetően vezetsz le mindent, hogy még én is érdeklődve és élvezettel hallgatom/nézem! Pedig egy pár hónapos csecsemő mellett kezdtem el követni a csatornádat, így a fáradtság miatt pláne véges az agyi kapacitásom. 🤣Akármikor alszik a kislányom, már nyitom is a KZfaq-ot és pötyögöm a csatorna nevét! Köszönjük a minőségi tartalmat!!! 😇☺️

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Köszönöm a kedves szavakat! Jó egészséget a picinek, és persze neked is! :)

@bone2540 3 жыл бұрын

Nagyon kiraly volt. Egy órán keresztül is hallgattam volna, pedig számomra most is kevés újdonság volt. De ez egyáltalán nem baj, továbbra is a hatása alá von az egész. 😊 Pacsi

@istvanfarmerama5217 3 жыл бұрын

Két észrevétel így hamarjában: a legfrissebb mérés (háttérsugárzás) szerint 14 milliárd évesre saccolták az univerzum idejét. A másik, hogy talán meg kellett volna említeni az univerzum tágulásánál, hogy annak sebessége meghaladja a fény sebességét, azaz, két mért test a tágulásnak köszönhetően gyorsabban távolodik egymástól, mint a fény terjedési sebessége légüres térben. Bár ez nem haladási sebesség, hanem a tágulás nagysága. A fény sebességét nem lehet meghaladni.

@hallernorbi 3 жыл бұрын

" 14 milliárd évesre saccolják"... Nem igaz! A Telex, index, HVG csak a bevezetőben (vagy a cikk címében) írta, hogy "újraszámolták, és mintegy 14mrd éves" de, ha megnyitod a cikkeket, láthatod, hogy "13.77" a pontosított szám. Tehát még KEVESEBB is, mint a korábbi 13.8, de az újságírók az ostobaságuk miatt félrevezetik az olvasót: Szerk: egyébként írtam is nekik face-en, hogy nagyon gáz a bevezető szöveg, és sokakat megtéveszt majd... de semmi reakció. És mint látjuk, a félrevezetés célt ért. Aki korábban megtanulta, hogy 13,8 majd ránézett a cikkre, és látta, hogy "újraszámolták.. 14", azt azt hihette, hogy fölfelé változott a kora. index.hu/techtud/2021/01/05/univerzum_kor_obszervatorium/

@istvanfarmerama5217 3 жыл бұрын

@@hallernorbi Norbi! A cikkek alapján teljesen igazad van. Én voltam kissé felületes.:)

@rolaend2910 3 жыл бұрын

Jó video lett!

@fecomihaly5380 Жыл бұрын

Köszönjük!

@urkutatasmagyarul Жыл бұрын

Én is nagyon köszönöm!

@p-adambad2371 3 жыл бұрын

Aaaaaa jöhet a következő rész!

@malacshinobi 3 жыл бұрын

Én egyszer megnéznék egy videót a korai naprendszerről

@gyulamolnar8971 3 жыл бұрын

Láttad, hogy nem méretarányos ábra volt. Sok mindent nem látnál belőle akkor sem, ha létezne ilyen videó.

@erjalointergalaktikusleny3892 3 жыл бұрын

Imadom ezt a kis laza muzsikat a videoid alatt..nagyon ide illo :D

@janyjozsef 3 жыл бұрын

Ha a galaxisokat valami taszítja egymástól akkor miért látunk (találunk) olyan galaxisokat amik ütközne, ütköztek, ütközni fognak egymással? Ill ez a taszító erő miért csak a galaxisokra érvényes? Én úgy tudom, hogy ezt a vörös eltolódásból következtették ki. De mi van, ha a vörös eltolódást más okozza?

@hallernorbi 3 жыл бұрын

a taszítás ereje sokkal kisebb mint a gravitáció, viszont kitölti az üres teret is. Ha közel van egymáshoz két galaxis, akkor a gravitáció le fogja győzni a taszítást. Ha távol van, akkor viszont távolodni fog, és ezzel MÉGTÖBB üres tér kerül a két galaxis közé, ami további taszítást eredményez. Egyébként nem tudom, hogy ez most "taszítás", vagy inkább "tér keletkezés". Azt írják, hogy a sötét energiának negatív nyomása van. De vajon hozzájárul-e a tér tágulásához? (nem tudom)

@Adam-je5oj 3 жыл бұрын

Nekem sincs jobb dolgom hajnal 3kor minthogy megvegyem a csatorna támogatást hogy előbb lássam a videót :P

@stevedoki 3 жыл бұрын

Én megelégszem azzal, hogy nem használok reklámblokkolót ezen csatornán. Legyen elég ennyi.

@boga4791 3 жыл бұрын

Zseniális, köszönjük

@laszloodler7760 3 жыл бұрын

7:00 -nál a táblázatban azt olvashatjuk, hogy a gravitáció mindenre hat. Én úgy tudom, hogy csak arra hat, aminek van tömege, tehát pl. a fényre (és más elektromágneses hullámokra) nem.

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Mindenre (aminek tömege van), ott van a táblázatban, közvetlen mellette.

@lorincmate1708 3 жыл бұрын

A repülőgép szárnya alatti és feletti utat miért teszi meg ugyan annyi idő alatt, vagy csak azért mert elhanyagolhatónak tekintjük? Amúgy jó lett a videó 👍

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Mivel a levegő molekuláji egyhelyben állnak, a szárny meg keresztül rajtuk. A szárny pedig azonos sebességgel halad a levegőben.

@hallernorbi 3 жыл бұрын

De ha nem a repülő menne, hanem csak fújna a szél, akkor viszont inkább modellezd vízzel, hogy mi történik. A felül lévő molekula nem tud lassabb lenni, mert a hátát nyomják a többiek. Továbbá a még eggyel följebb lévő molekula (aki nem is találkozik a gép szárnyával) ha egy picit előrébb is járna, akkor a két molekula közt keletkező vákuum fogja szívni a szárny közelében lévő "lemaradókat".

@SaviumAtlantis 3 жыл бұрын

Ismét jó lett! Viszont hiányoltam a galaxisok forgásának részletesebb bemutatását. Kiemelve egy-egy csillag pályáját azokban, hogy látható legyen, illetve további magyarázatot és illusztrációt arra, ahogyan kb. ugyanolyan sebességgel mozognak. A galaxis formája nekem azt mutatja, hogy folyamatosan szed össze további anyagokat, amelyek haladnak a középpontja felé. (Csóvák a középpontból) Azokkal mi történik? Akkor egy hatalmas csillagnak kéne képződni a közepén, vagy nem? 12:50-nél az illusztráció meg azt mutatja, hogy a távolabbi anyagok/csillagok gyorsabban mozognak, mint a belsők, vagy csak rossz az illusztráció? Ezekről is lehetne egy külön videó. :) - ha nem lesz része a sötét anyagról szólónak.

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Így van! A galaxisok közepén szinte minden esetben van egy szuper nagytömegű feketelyuk.

@carvingskiponthu 3 жыл бұрын

Köszönöm! 😃

@Mazsul 3 жыл бұрын

A hallottak alapján engem átvert a fizika tanárom alapiskolában. Arkhimédész mondása, miszerint: adjatok egy fix pontot, és én kifordítom sarkaiból a világot, arra vonatkozott, hogy egy fix ponton alátámasztott nagyon nagy erôkarral bármekkora tömegû testet el tud mozdítani.

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Így van, nyilván nem a mozgó galaxisokról elmélkedett ;)

@drAndrew112 Жыл бұрын

A légiközlekedésben sem mindegy mihez képest mérjük a sebességet mert hiába 120kts az air speed ha pont szembe fúj a szél 40kts-el akkor csak kb. 80 lesz a ground speed. (Nem, nem fogom leírni kmph-ban mert kb elfelejtettem abban gondolkodni. sebesség csomó(kts), magasság láb (ft), távolság tengeri mérföld (nm))

@kerigaming346 3 жыл бұрын

Fura nyelvöltögetős bácsi xd,amúgy nagyon jó lett a videó

2 жыл бұрын

A repülőgépekhez még egy érdekes kiegészítés, hogy ezért van olyan, hogy bizonyos kisgépekkel meg lehet csinálni azt, hogy a talajhoz képest 0 sebességgel haladnak, azaz lebegnek, ellenben akkora szembeszél van, hogy nem esnek le.

@Corebrum 3 жыл бұрын

10/10

@zoltanvaczulin358 3 жыл бұрын

Kepler, Newton, Einstein, Hubble és a többiek szándékosan maradtak ki?

@balint_szoke 8 ай бұрын

Hűű, nagyon elgondolkodtató volt ennek az epizódnak a vége, a sötét anyag, és a távolodó galaxisok. Az jutott eszembe, ahogy így elképzeltem két Galaxist, ahogy a tér nő közöttük, holott eredetileg nem volt különböző irányú sebességük, mint ha feltörne a sötét anyag a felszínre egy belső magból, kvázi mint amikor a magma feltör a felszínre, és ezen a felszínen vannak eredetileg a Galaxisok, ezért kezdenek távolodni. Ebből kifolyólag a sötét anyag, mint egy korlátlan, kifogyhatatlan E van jelen az univerzumunkban, és mindig annyi kerül felszínre belőle, amennyire a többi, azaz a felszínen lévő mozgások eredője engedi, mint ha a hártya, vagy a kérek húzódna szét, és ott elvékonyodik, így egyszer csak ott felszínre tör a magma, jelen esetben a sötét E. Ebből adódik az is, hogy ez a 3 dimenzió nem elég, amiben mi gondolkozunk, mert pont a sötét anyag adja a 4 dimenzió szükségességét, ahonnan ő kitör, és pontosan ezért nem nyeli el a fényt, és nem bocsát ki magából fényt, hiszen a 4 dimmenzióban van, ahol nem látjuk, érzékeljük őt ( a magmát sem látjuk a földkéreg alatt mindaddig, míg felszínre nem tör, de tudjuk, hogy létezik). Csak hangosan gondolkodtam, bocsánat, ha hülyeségeket beszéltem, de én így képzeltem el. Egyébként ha ez a sötét anyag mindehol ott van, márpedig ott van, és óriási E-val rendelkezik (hasonlóan a magmához, csak éppen teljesen más, de mint szemléltetés nem rossz, hiszen bőven vannak gejzír, vagy hőforrás erőműveink, főleg Izlandon, és a mélyből tör elő, mi pedig a felszínen vagyunk a Földön, a világűrben meg mindenhol az űrhajónkkal, amely 3D-s rész éppen a felszínnek számít, mint ha csak 2D lenne (avagy a 3D-s "felszínen" vagyunk a világűrben, mikor repülünk, egy 4D-s világban ), akkor pontosan ezt kéne felhasználni űrhajóink mozgatásához a jövőben.

@timeanagy6808 3 жыл бұрын

nagyon szeretlek

@MrFlugi 3 жыл бұрын

3:14 : hamarosan megtanítom a gyerekeimnek, hogy ha a tanár ezt mondja, akkor jelentkezzenek és kérdezzék meg hogy lehetséges az, hogy tudnak a repülők fejjel lefelé is menni.

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Tanítsd meg nekik az állásszög fogalmát is és azt, hogy ha a levegő irányát lefele (felfele) toljuk, akkor vele ellentétes irányú erő hat a repülőre! ;)

@Waranus36 3 жыл бұрын

Na, ezért is tamogatlak én téged! Köszönöm szépen a videót!

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Megtisztelsz, köszönöm!

@Waranus36 3 жыл бұрын

@@urkutatasmagyarul Kis patronalálás ez egy embernek... :)

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Nekem viszont hatalmas segítség! ;)

@Waranus36 3 жыл бұрын

@@urkutatasmagyarul Amit csinálsz, érték. Azt pedig illik megbecsülni.

@BandiHun89 2 жыл бұрын

És az mitől van hogy az Androméda jön felénk? Mi adta meg neki a felénk irányuló pályát? A Tejút milyen irányba megy? (Bár azt hiszem a 3.kérdés értelmetlen, de azért mégis, na)

@urkutatasmagyarul 2 жыл бұрын

A két galaxis gravitációs összhatása miatt közeledik

@atleticodebandi5259 3 жыл бұрын

Az űrbányászatról mit gondolsz? Mikorra valósulhat meg? Talán téma lehetne a következő videódhoz !

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Szükseges velejárója lesz az űrutazád jövőjének. Eleinte vízből állítunk majd elő üzemanyagot (hidrogént és oxigént), de később akár új űrhajók előállításához szükséges fémeket is bányászhatunk, amiket az adott égitesten építenének meg.

@atleticodebandi5259 3 жыл бұрын

@@urkutatasmagyarul Illetve a föld vagyonát is lehetne így gazdagítani! Az aszteroidák tele vannak drágakövekkel! 🙂

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

A más égitesteken bányászott anyagok Földre való juttatása többe kerülne, mint az anyagból szerzett haszon. Ez maximum a távoli jövőben lesz normalizálható.

@atleticodebandi5259 3 жыл бұрын

@@urkutatasmagyarul Ha legközelebb videót készítesz kérlek szánj erre a témára is 10-15 percet!🙂

@ladanyiaron3016 3 жыл бұрын

Nagyon tetszik viszont lenne egy kérdésem! Ha még ember által épített űrszonda/űrteleszkóp nem jutott ki a Tejút-rendszerből akkor hogyan tudjuk mindezt?

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Rengeteg alkalommal figyeltünk meg távoli galaxisokat. Mivel nem feltételezzük, hogy a mi galaxisunk más lenne, mint a többi 100 milliárdos nagyságrendű egyéb spirál galaxisok, így jó viszonyítással számíthatunk.

@ladanyiaron3016 3 жыл бұрын

@@urkutatasmagyarul Köszönöm

@timeanagy6808 3 жыл бұрын

te vagy a legjób videos

@BMMO90 3 жыл бұрын

az univerzum tágul nem hiszem hogy össze menne de lehetne egy olyan videó téma hogy lehetséges az hogy világ vége lesz nem csak a föld fog ki halni ha nem maga az egész univerzum csillagok, bolygók, nap

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Erről fog szólni a következő ;)

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

@Én vagyok Nem! :P Ugyanis a sötét anyag a gravitációt erősíti és a sötét energia az, ami ellenében dolgozik. Tehát az eredeti állításod volt a nyerő, csak az kap szivecskét! :)

@karolygyulai8666 3 жыл бұрын

De miért egy irányba és kb egy síkban kering minden bolygó a Naprendszerben?

@zoltansinka7521 Жыл бұрын

Mert nem volt tökéletesen szimmetrikus a formája és/vagy az anyageloszlás, ebből forgatónyomaték lett, ami kijelölte a forgásirányt, a forgás pedig kilapította az egészet. Nagyon-nagy vonalakban ennyi.

@balint_szoke 8 ай бұрын

2:35 "Nincs az a hajlakk, amitől megmaradna a frizuránk!" 🤣😂🤣🤣🤣🤣 - Hát igen, el kell ismerni, kultreklám lett a Schwarzkopf-ból! Egyébként valóban (bár még nem tartok a válaszodnál, de gondolom a felső légáramlatokat fogod behozni, hogy ezért tart rövidebb ideig visszafelé az út a két kontinens között) én egyszer utaztam a hangsebesség fölött egy Virgin Antlantic 747-essel hazafelé Kubából 2006-ban, a sebesség ki volt írva a szék háttámlájára, és meglepődve tapasztaltam, hogy már a hangsebességnél is gyorsabban repülünk a Föld felszínéhez viszonyítva. (korrigáltam, és valóban)

@szalailaszlovid 3 жыл бұрын

A sötét inkább az ismeretlenségére utal, mint a vészjóslásra.

@budtux 3 жыл бұрын

melyiket szereted jobban? spacex vagy nasa

@zoltansinka7521 Жыл бұрын

Spacesex

@EndyGmothafuckaz 2 жыл бұрын

12:05 a kvazárok viselkednek így.

@GBRBG77 3 жыл бұрын

Ezen a kiváló csatornán nem tudom hogy helyénvaló-e a következő kérdés? Mivel nem az űrkutatás tudományáról szól. A Külügyminisztérium 2,5 millárd Ft-os űrtevékenységekkel kapcsolatos feladatok ellátására szolgáló támogatása mit jelent? A magyar űrkutatásról majd lesz videód? További jó tartalomgyártást kívánok. Remek csatorna.

@tivcsiszlavitsek8281 Жыл бұрын

Köszönet 2022.11.13.

@benjaminveninger2924 3 жыл бұрын

10/10✌🏻

@marcellkun1907 3 жыл бұрын

Nagyon jó lett a videó csak arra vagyok kivancsi hogy az univerzumon kívül vajon mi van ?

@csatacsibe 3 жыл бұрын

A "kívül" egy térben értelmezett kifejezés, és az elképzelésed is térhez kötött elképzelésem szerint.

@BaratAdi 3 жыл бұрын

Nagyon jó a csatorna és a témák, köszi érte! :) kizárólag építő jellegű kritikának számom, hogy 03:10-től a felhajtóeró keletkezésének magyarázata nem helyes, a szárny által elválasztott levegő molekulák sosem találkoznak a szárny végén. Linkeltem egy rövid szemléltető videót erről: kzfaq.info/get/bejne/i9dyoMeLkqiymZs.html

@eminem0131 3 жыл бұрын

szia hasznos videok de mint a Elon Musk -roll csináltáll videot a tobbiroll is lehetne pl. akik még feljesztenek rakétákat stb.

@bistronauta 3 жыл бұрын

Mi is a zene címe a háttérben?

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Keresd a választ a feltöltött videóim között, segítek, zöld színt keress! ;)

@bistronauta 3 жыл бұрын

@@urkutatasmagyarul Ja kösz, már kiment a fejemből ☺️

@lorincmate1708 3 жыл бұрын

Még egy kérdés, a bolygók miért egy síkban keringenek?

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Nem teljesen egy síkban, de ennek az oka a centrifugális erő. Ha egy képlékeny masszagömböt megforgatsz, az elkezd kilapulnk a forgás tengelyében. Ugyanez történik a csillagrendszerek születésekor. A keletkező por/törmelék korongból pedig összeállnak a bolygók.

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

Egy idő után egyirányba fog. A kisebb elemek vagy kirepülnek, vagy lelassulva belezuhannak a központba. Ha pedig más elemekkel ütközik ugyanez a helyzet. Előbb utóbb egyirányba fognak forogni a testek.

@lorincmate1708 3 жыл бұрын

@@urkutatasmagyarul És az nem probléma, hogy amikor egy képlékeny masszát forgatsz meg, akkor egy irányba forgatod, míg a törmelék nem feltétlenül egy irányba forog?

@hallernorbi 3 жыл бұрын

@@lorincmate1708 "Zeldovics-palacsintája" miatt. Végy egy szabálytalan alakú ködfelhőt (pl tépkedj meg egy gömb alakú fürdőszivacsot) , és képzeld el, hogy a tágulása megáll, majd elkezd összehúzódni. Mindig lesz két oldal, ami közelebb van egymáshoz. Ezért rájuk jobban hat a gravitáció, és sokkal gyorsabban fognak találkozni középen mint a szemközti páros. Vagyis a szivacsodat nyomd össze két ujjal. De most jön az érdekesség: elvileg a szivacsod kitüremkedő részei is megindulhatnának a középpont felé, csakhogy a korábbi összehúzódás NEM egy középső becsapódással ér véget, hanem randomszerű körpályák kialakulásával. Hisz a hatalmas távolságok miatt olyan, mintha rizsszemek próbálnak összeütközni egy focipályán. Ritka lesz az ütközés, viszont nagyon gyakori a körkörös tánc. A sok összevissza körpályából sok ütközés (vagy inkább gravitációs elrántás) után kialakul egy jellemző forgási irány, és előbb-utóbb minden kívülről odatévedő test fölveszi ezt az irány. Így fog kilapulni és forgásba kezdeni a porfelhő. Ezt hívják Zeldovics palacsintájának. És amikor középen kialakul valamilyen sugárzást okozó test, az kitakarítja a pólusok felé a terepet. Gondolj a galaxis közepén a kvazárokra, ami észak-dél irányban szinte fénysebességgel kilökik az anyagot, ami mindent elfúj a galaxis alatt-fölött. Megakadályozza, hogy bármi is összeálljon. Rombolja, tisztítja terepet.. Nálunk a Nap ilyet nem csinált, viszont a körülötte kialakuló korong bezuhanása megállt, miután felragyogott a Nap. (ellentartott a napszél) A széles korongban a könnyebb atomokat messzebb fújta a napszél, ezért a korong elkezdett szakaszokra oszlani. A naphoz közelebb megtudtak maradni a nehéz elemek. (vas, szilícium).. de a könnyű hidrogén (stb) távol sodródott. Aztán az ilyen módon szakaszokra osztott korongokból kialakultak a bolygók. És most azt látjuk, hogy közel vannak a nehéz kőzetbolygók, távol pedig a hatalmas gázóriások. Érdekesség: más naprendszerekben mégsem ezt látjuk. Ennek lehet oka, hogy nagyon gyakori, hogy nem egy csillag határozza meg a rendszert (pl nálunk sem sokon múlik, hogy felragyogjon a Jupiter, mert hatalmas tömege belül majdnem beindítja a magfúziót) És ha több tömegpont is kialakul a "palacsintában", akkor az később ragyog fel mint az "egycsillagos" rendszerek. Vagyis a korongban kialakuló bolygók sokkal változatosabb összetételűek lehetnek mint nálunk. Belül is keringhetnek gázóriások, mert a kialakulásuk előtt nem fújta őket el a csillag szele.

@urkutatasmagyarul 3 жыл бұрын

@@hallernorbi Király vagy, köszi a részletes leírást!

@tivcsiszlavitsek8281 3 ай бұрын

2024.04.23. Köszönet.