Az egykori Bars vármegye legészakibb csücskében, mély völgykatlanban épült Körmöcbánya, az egykor európai hírű bányaváros. Hegyeiben aranyat, ezüstöt, rezet, ólmot, vasat bányásztak, s a környék az Árpád-házi királyok idején kezdett felvirágozni. A királyok az 1200-as évek elején német bányászokat hívtak Barsba és Turócba is, ők értettek legjobban a bányászathoz, az érc feldolgozásához. A bányapolgárok hamar meggazdagodtak, s 1328-ban már királyi szabadalmakat kaptak Anjou Károly Róbert királytól. Ekkor lett Körmöc szabad királyi főbányaváros. A Száll a rege várról várra c. sorozat mai részéből kiderül, hogyan alapították e híres-neves várost Géza király idejében.