Pontosan!

ma is ezt mantrázzák. a mindent elpusztító róma a görög,izrael és amerika valamint a gyarmatosító retkek azok hős kultúrák,az adószedő és történelemformáló Magyarok kalandozgató barbárok. egy röhej ez a szellemi szint.

-Keve vára az al Dunánál van! Covídium néven említi a római kori helyőrség! Később a Corvinuszok szülőhelyének mondják. Hunyat János,és Mátyás történetírója jegyezte le?

@@balibambosz333 Fóldhöz ragadt ostoba!

Nyugodj meg, Kiev, a 1. keve váránál kiépült település!

@@remeteladi7677 Maradj inkább a Kievnél!

Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport nem volt ott, ezért nem tudja szerintem.... Nem gondolod, hogy örülni kéne annak, hogy végre hírességek is igaz magyar történelmet kezdenek népszerûsíteni, nem pedig rèszleteken tajtékozni? Mivel módszeresen elpusztították a magyar forrásokat, igen nehéz pontos képet kapni, de egy az irány, hát akkor miért keresel ütközési felületet? Próbáljunk meg inkább többeket is a jó mederbe terelni, nem szétverni már az elején a magyar irányt.

@@bbilly4864 Anonymus gesztáját ki pusztította el: Az egész Európában egyedül álló Képes Krónikát ki pusztította el? Kézai, Káldi Márk krónikáit ki pusztította el? Anonymus gesztája leírja, hogy 907-ben halt meg Árpád. Pozsonyi csatáról egy hang se. De sehol se. Semelyik krónikában.

A zöreg tulajdonképpen rátapintott a lényegre. Van néhány vaskos tévedése ugyan, de stratégiailag és taktikailag nem is annyira elrugaszkodott a realitásoktól az előadása (bár nagyon csattogott hozzá a műfogsora! 😁). Azért dobtam egynehány nyerítező hátast is: a Haslau ("Nyúljaj") és a Schloßau ("Zár-jaj") és hasonlók magyarra fordított nevei említésekor. A földrajzi nevekben ugyanis a német "Au" vagy "-au" utótag etimológiailag vízparti, folyam menti rétet, kaszálót jelent. Itteni értelmük tehát nem azok a nevetséges jajdulások, hanem magyarul: Nyúlrét, Várrét, Vármező, Kastélyrét. A kengyelt a nyugatiakkal az avarok ismertették meg. Atila nyugati hunjai még nem kengyellel szerszámozott lovakon nyargalásztak, ez igaz. Furcsa, amikor az imperátori nyugat-római lovasok és legátusok, az auxiliák lovasai lába a filmekben vígan tapossa a kengyelvasat. De a X. század elején már a nyugati lovagok is kengyelbe bújtatták a bokájukat. Árpád nem a csatamezőn hunyt el 907-ben. De a halála ok lehetett a bajor invázióra. Gyermek Lajos rendelete nem a magyarok kiirtását irányozta elő (arra az exterminandos kifejezést adták volna parancsba), hanem elsődlegesen a keleti frank gyepű visszaszerzése, ami egyet jelentett a Dunántúl (Pannonia) mexabadításával a magyar fennhatóság alól, s nem pedig a népességtől. Valószínűleg a bajor győzelem esetén megengedték volna a magyarok itteni letelepedését, de őket behódoltatván, a "vesztes" magyar fejedelemtől írásos, szerződéses, katonai (és felekezeti) szövetségbe ágyazódó feltételrendszer teljesítésének ígéretét kicsikarván, a keleti frank gyepűi (határvédői) kötelezettségekkel felruházván a Dunántúlon letlepedő magyarokat. Nem maradhatott volna el a nyugati keresztény katolikus vallás hivatalos felvétele. Ugyanez történt az avarokkal 805-ben, amikor I. Károly engedélyt adott az avarok maradékainak letelepedniük a mai Rábaközben és Burgenlandban, elvileg Püspökitől (Vetvar) Szombathelyig (Savaria). Egy fennmaradt írásos dokumentum a 9. századból bizonyítja, hogy Pozsonypüspöki a 9. sz. első felében Vetvar néven az utolsó avar kaganátus egyházi központja volt. Az Avar Birodalom 805-ben összeomlott, ezután I. Károly a Duna jobb parti területeit egészen a Dráváig a Frank Birodalomhoz csatolta. Ezzel egyidejűleg azonban létrehozta a Frank Birodalom Avar Tartományát, amely az akkori Duna-vonal, a Rába és a Bécsi erdő között feküdt, tehát az említett területeket is magába foglalta. Az avarok ekkorra már felvették a kereszténységet, s a 9. századtól egyházi irányítás tekintetében a salzburgi érsekek kormányzása alá tartozó Passaui Püspökséghez tartoztak. A passaui püspök az egyházmegye egy-egy térségét alsóbb kormányzatokra bízta. Pozsonypüspöki területén már akkor avar keresztény templom állt, ugyanis itt volt az avarok Anno püspökének, illetve a vetvári független önkormányzattal bíró tartománynak a székhelye. Mindezt Német Lajos király eredetiben fennmaradt, 836. február 16-án Osternhouában kelt levele egyértelműen bizonyítja.

Hát Břeclavnál biztosan nem. Mit kerestek volna hatalmas seregek a Dyje-Thaya mocsaraiban? Az évszázadok során megírt különböző krónikás és okleveles említésekből etimológiailag a megfelelő pontossággal és logikával levezethető, hogyan lett Brezisburgból Brezalauspurcon, Preslavvasburgon stb. keresztül Preßburg. Ugyanígy Bosen várából Pozsony. Břeclav egy újkeletű cseh-morva elnevezés; a történelem folyamán a városnak, a területnek ilyen, vagy ehhez hasonló elnevezése nem létezett. Ahogy nem létezett a Bratislava sem.

@@palmaiattila3288 Márpedig a régészeti leletek is az én állításomat igazolják! De te azért nyugodtan próbáld a mocsárvárost Pozsonnyal összehozni... :) Hülyeséget ne erőltessél, Breclav vára sosem volt Pozsony!

@@SicambriaObudaKutatoCsoport Hiszen te mostad össze Břeclav várát a Brezalauspurc névvel. Felfoghatatlan, hogyan tudott volna ott valami hajóhad, vagy nagyobb létszámú szárazföldi hadsereg közlekedni. Stratégiailag pedig abszolút jelentéktelen hely. Luitpold terve az volt, hogy a magyarok Pannoniából (vagyis a Dunántúlról) való kiűzése teljes stratégiájához az első stratégiai cél a dévényi kapu térségében (a későbbi korokban Porta Hungarica néven jelzett helyen) elfoglalni 5-6 fontos hadászati pontot (magaslati erődítményt), ahol állandó katonai támaszpontokat lehet fenntartani: Braunsberg, Heimenburg-Schloßberg, Hindlerberg, Dévény, Pozsony. Mivel a magyarok ekkor már az Ennsig tologatták a határt (amivel kiprovokálták a bajorok ellenszenvét, félelmét, és sértett dühét), akkor érthetően erősen feltételezhető, hogy ezek a stratégiai magaslatok már magyar kézen voltak. Luitpold eszével gondolkozva, ha ezeket meg akarta szerezni, taktikailag a legmélyebben eső pontot kell először elfoglalni, és ez Pozsony. Utána a maradék 4-5 helyet vagy feladja az ottani véderő, vagy körülzárással kiéheztetik, vagy egymás után, szalámi-taktikás harcban fokozatosan legyőzetik. Természetesen még szó sincs ekkor kővárakról, hanem afféle kelta vagy római módon megerősített, földsánccal és védcölöp-művel megerősített katonai táborok. Ezeket a helyeket csak körülzárással lehetett volna csak bevenni, sereggel bekerítve a helyet. Itt lép képbe a hajóhad: lehet, hogy a málhát, az ellátmányt, a hadtápot, az udvari szolganépet szállította, de úgy vélem, összeszerelhető ostromgépek is lehettek azokon a gályákon. Pozsony ellen nem hiszem, hogy a folyam bal partján haladtak volna a dévényi sziklától a pozsonyi erődítményig, megkockáztatva, hogy a magyarok a szűk térségben vonuló hadoszlopot a hegyekből folyamatosan oldalba támadják, vagy a dévényi helyőrségből. Ehhez a Morva-folyót is át kellett volna lépni, ami nem gond, de ki az a hülye, aki ezt a Dunába való torkolatnál tenné? Előtte - a Duna bal partján, Carnuntummal átellenben - néhány 10 kilométer hosszan és többszáz méternyi, de akár néhány kilométernyi széles, hadsereggel áthatolhatatlan ártéri erdős, bokros-mocsaras, ingoványos terület húzódik. Tudni kell - és ami a fenti előadás térképén egyáltalán nincs feltüntetve -, hogy Pozsonyt a Kárpátok nyúlványain keresztül az észak-nyugat irányból vezető (a Borostyán-út részeként már akkoriban létező) cseh-morva úton is meg lehet közelíteni a széles Lamacsi hágón (más néven Lamacsi-kapun) keresztül, s oda beérve, legyezőszerűen kinyílva 3-4 útvonalon is: a mai főpályaudvar felől (brünni út), a Vödric-patak völgyében (a mai autópálya útja), vagy a mai Pozsonyhidegkúton (Dúbravka) és Károlyfalun (Karlova Ves) keresztül vezető úton, kiérve ott a Duna-partra a Bôrik hegy közelében, a mai várhegy közvetlen szomszédságában. A déli hadakkal a várhegy egyesülhettek volna, mert akkoriban a Dunán ott mindenki által ismert gázló volt (a mai Duna-híd) közelében, Ligetfalu nyugati csücskében. Tulajdonképpen ezt felügyelte és védte a pozsonyi helyőrség (és szedett itt vámot az itt átkelőktől, vagy a kereskedelmi hajósoktól). A hágó negyedik útvonala a Lamacsi kaputól befelé pedig az előbb említett útvonalak között, a Kopasz-hegyen és a szőlőhegyeken keresztül vezetett az erődítményhez (a Napóleon-dombon át a mai Mudroň-úton a Védcölöp útig), amely stratégiailag a legfontosabb útvonal, mert az erődítményt egy magaslatról lehetett ott támadni. Ez máig a vár leggyengébb pontja, ami egy nyugat felőli ostromtámadás irányát illeti, magaslat leküzdése nélkül. Ehhez Luitpold északi seregének át kellett (volna) gázolnia a Morva folyón. A legkézenfekvőbb, hogy ezt a hercegi őrgróf a Groißenbrunn-Dévényújfalu szelvényben tehette (volna) meg, a Sandberg-homokbánya magasságában. Innen folytathatta (volna) útját a Lamacsi-kapu felé. Amikor Gyermek Lajos régensei összeverbuválták Ennsvárba a bajor seregeket, azt is tudjuk, miért pont ekkorra, vagyis meg kell említeni az időzítést. Aki ismeri a Dunát, tudja, hogy korábban ez nem lett volna alkalmas. Ekkorra, július elejére vonult le az a néhány hetes árhullám, erős folyamsodrással, ártéri erdők elöntésével, amely az Alpokban feloldódó hómennyiség miatt duzzasztja fel és teszi még ma is veszélyessé a Dunán a júniusi folyami szállítást, gyakran a kikötőkben vesztegelve a magas vízálláskor, és a kiszámíthatatlan áramlatok miatt. Az árhullám elvonulása után egy aszályos idő következik, ilyenkor a Morva folyó vízállása olyan alacsony, hogy a kavicsos zátonyok is a felszínre bukkannak. Ilyenkor rengeteg gázló található, ahol a lovak szügyéig sem ér a víz. Két alternatíva lehetséges: vagy letáboroztak a bajorok a Morva-mezőn, vagy átkeltek a Morván, és a Sandberg-Lamacs közti térségben táboroztak le. A magyarok mindkét táborhely ellen könnyűszerrel vezethettek volna támadást. Az első mellett törnék lándzsát, amely valamivel hamisabb biztonságérzetet nyújtott a bajoroknak, kevésbé éber éjjeli őrséggel. Ez az a hely (Groißenbrunn-Kressenbrunn), ahol alig 350 év múlva IV. Béla seregére az első morva-mezei ütközetben pusztító csapást mér II. Ottokár cseh király, a páncélos lovagokra sugárzó 40°C fokos hőség, és a csata sebesültjeire a pestis. Érdekességként, ezt az eseményt (Béla király 1250-es veresége egyik lehetséges okát) még egy XIX. századvégi vagy XX. századeleji amerikai napilapban is megemlítették, egy olyan szakcikkben, amely a virágzó középkori globális felmelegedést fejtegette.

A fentihez még egy icipici adalék: "Heimenburg" címszó alatt az osztrák wiki azt közli, hogy Hainburg korábbi neve, Heimenburg, a legenda szerint Heimótól, Arnulf keleti frank (bajor) király karantán pohárnokától kapta a nevét, akit templom és várkastély építésével bízott meg (ilyen joggal ruházott fel = keggyel ajándékozott meg) a mai Bad Deutsch-Altenburg helyen. 1042-ben viszont ezt a Bad Deutsch-Altenburg-i várat III. Henrik leromboltatta. Ebben a dokumentumban jegyzi még fel Hermann von Reichenau krónikás, hogy a két szomszédos város, Heimenburg (Hainburg) és Brezesburg (Pressburg) "jelentős népességgel bíró" városok.

Elnézést, amikor az előadás térképvázlatáról írtam feljebb annak kapcsán, hogy nincs a hegyekben bejelölve a Lamacsi hágó Pozsonytól észak-nyugatra, teljesen elfelejtettem, hogy ez a Levente-videó kommentszekciója, s nem pedig a Szabados-féle térképvázlatos előadásé a pozsonyi csatáról, a piros és kék felvonulási ill. csapásmérő nyilacskákkal. Még egyszer sorry!

Felderítő hadjáratok voltak,melyek együtt jártak rablással és fosztogatással a kor szokásai szerint.Mint bármely más népnél. Sőt,hogy meg nyugodjanak azok akik szerint a magyarok rablóhadjaratot hajtottak végre, a mai háborúk is így működnek.Ezt csináltak az angolok,németek,amerikaiak és mindenki más is.És amég ember és háború lesz,addig ez így fog működni.

Gyökér...

Ne legyel tortenelem tanar.......mindenki megbukna!

Te meg egy nagy á... t!

Van testvéred vagy egyedül vagy ilyen hülye?