Velem személy szerint nem történt még meg, hogy alvajáró lettem volna, de a most 18 éves lányom kb. 4 évesen - életében egyetlenegy alkalommal! - volt alvajáró. Minden esti dolgunk után - fürdés, mese, stb. - szépen lefektettem a kiságyába, aztán kimentem. Kb. 2 óra múlva döbbenten láttuk, hogy nyílik az ajtó, és kijön Bea, a kislányunk. De úgy, hogy halálra rémültem tőle, mert eskü úgy nézett ki, mint egy démontól megszállt baba egy horrorfilmből! 😱😱😱 A szeme tágra meredt, az arca mozdulatlan és teljesen kifejezéstelen volt... Azt kell mondanom, hogy minden emberi értelem eltűnt a tekintetéből! Úgy is ment, mint valami robot, és mint aki nem lát, és nem hall - és voltaképpen így is történt! Pár métert ment csak, aztán arccal nekidőlt a falnak. Faggatni kezdtem, hogy mi a baja, mi történt. "Rosszat álmodtál? Fáj valamid? Pisilni kell? - nyaggattam, de ő nem válaszolt egy szót sem, rám sem nézett. Még egyszer: teljes mértékben olyan volt, mint egy démontól megszállt játékbaba! Mivel hasztalan piszkáltam, semmire sem válaszolt, kézen fogtam, és mondtam neki, hogy most szépen feküdjön vissza az ágyba. Ellenkezés nélkül elindult velem. Visszafektettem, betakartam, egy kis ideig néztem, de aludt, így megint kimentem. Az éjszakát a továbbiakban végigaludta. Másnap elmondtam neki, mit csinált az éjszaka, és ő volt a legjobban megdöbbenve. "Anya, én? Én kint voltam? De én aludtam..." Semmire a világon nem emlékezett, amin viszont már nem csodálkoztam, mert azt hallottam, hogy nemigen szoktak az alvajárók emlékezni arra, hogy mit műveltek az éjjel. Nem tudjuk, mi váltotta ezt ki Beánál: szerencsére ez volt az utolsó eset is egyben, mert legalábbis a mai napig soha többé nem volt alvajáró. De nagyon ijesztő volt, már látványnak is... Azon többször elgondolkodtam, hogy ki találhatta ki azt a hülyeséget, amit vígjátékokban szoktunk látni, hogy az alvajárók előretartott karral menetelnek a sötétben. Merthogy semmi ilyesmit nem tesznek...

jó lett :)

Nekem is volt egy ilyen élményem. Mellém ült a szobatársam az éjszaka kellős közepén és elkezdett beszélni valamilyen nyelven, aztán vissza ment és lefeküdt. Én utána nem nagyon aludtam.

Hugom kis korában rendszeresen alvajárt, álmában beszélt, sokszor teljesen értelmesen, nem tudtuk, hogy már elaludt, csak pár perc után zavarodott bele a mondandójába akkor esett le, hogy alszik. Emeletes házunk van, sokszor csak kikelt az ágyból és ment pár lépést, de olyan is volt, hogy lement a konyhába, ott ácsorgott egy ideig vagy beszélt valami értelmetlenséget aztán visszament. Nem mindig volt vicces.... de mát felnőtt és már nincs ilyen gondja

Nekem egy volt osztálytársam alvás közben káromkodott és rugdalózott

Van egy ismerősöm, aki egyszer hajnalban alva BICIKIZETT és amikor a munkások kora reggel mentek a buszra akkor szóltak a szüleinek

Én rendszeresen alvajárok és ez úgymond nekem még egész jó is ugyanis ha este ki kel mennem a WC-re a kisdolog miatt akkor egyszerűen ki megyek de végig alszok😂 már többször is mondták a családtagjaim hogy az éjszaka közepén valami tök kínai nyelven magyarázva ezt megcsinálom és ha hozzám szólnak semmit sem reagálok😂 és ebbe még az a legdurvább hogy egy Galérián alszok ahonnan egy konkrét létrán kell lejönni.