Sztem is így van. Nem vagyok már fiatal, rég ráláttam erre. Serdülő korban maradtam szülők nélkül. Segítő pályákat választottam, most is abban dolgozom. Özvegy emberhez mentem hozzá feleségül, felneveltem 2 kisfiát, közös lányunk is lett." Hiányzott a család" Amikor nagykorúak lettek a fiúk ,😊elváltunk. Pár év múlva azt éreztem, egyedül a kiskorú lányommal munka mellett, nehéz egyedül. Jó lenne segítség. Lett barátom, akinek zugivó felesége, 2 gyereke, beteg apukája, később beteg anyukája. Gyökeres ellentéte voltam az ex feleségnek. A mindenkire gondoló, mindenkiről gondoskodó kis univerzálisnak hívott. Viszont èn is amiben jó volt a segítsége, mindent megkaptam tőle ès az én gyerekem is. Meghaltak a szülei, minden gyerek befejezte iskoláit, rendezetten éltek szépen, és egyszerre jutottunk el oda, hogy tovább nem kell nekünk egy ajtón bemenni minden nap 😊 mai napig ugyan jóban vagyunk, és nem fájt egyiküknek sem, hogy így legyünk. Mindenki jól van, és mindenki vágyai teljesültek. 😊

Kíméletlenűl szemtelen vagy😂de király👍

Hmmm....a vàgy és a hiàny .... a két mozgatorugo itt a földön.... Irtam màr erről.....most mégis megérintett engem is..... Igen..... lószar......tök igazad van Köszönöm

Szia Kunó. Bocs hogy ide írom a következő megjegyzésemet, talán olvassátok még, mert még friss a video (lehet egy picit hosszú lett de nem tudtam most rövidebben megfogalmazni). Nemrég az orzság Észak-Keleti részén jártam látogatóban és visszafele busszal jöttem ami kisebb településeken is megáll, az egyik településen zömében kisebbségiek laknak (nyugi nem lesz politikai tartalom). Egy négyes ülésben ültem, mert kényelmesen elfértem, de ennél a megállónnál felszálltak sokan. Hátrajött egy fiatal anyuka 5 gyerekkel, az egyik a karján lógott, lehetett vagy 6 hónapos, a másik mellette (kb 3 éves) és a többi kis gyerkőcnek mondtam hogy üljenek ide, elvettem a táskámat. 2 kislány volt kb 3-4 évesek, és egy fiú talán 5-6 éves. Az apuka és a maradék családtag a busz elején volt. A gyerekek az első pár percben szépen ültek, aztán a kislány felállt az ülésre,anyuka többször rászólt hogy ülj vissza, és akkor visszaült, de a végén már egymást kezdték el gyepálni - amúgy aranyosak voltak. A kisfú levetette a kislányról a papucsát, felhúzatta a kezére és azt kezdte el boxolni, majd amikor a kislány nem figyelt, behúzott még egyet, de az eltalálta a kislány orrát, de nem túl erősen, de sem a kislány, sem anyuka nem tulajdonított ennek különösebb jelentőséget (én meg magamban mosolyogtam egyet :)) És azon tűnődtem el, megpróbálok óvatosan fogalmazni, hogy ezek az emberek egyáltalán nincsenek befeszülve, nem érdekli őket ki nézi őket, ki nem, hogyan viselkednek- sokan megbotránkozunk azon ha már az Intercity-n kicsit hangosabban beszél valaki stb., de ők olyan lazák voltak hogy hihetetlen. És az egész életük így telik el hogy lesz majd valahogy, felveszik a segélyt a gyerekek után, ha olyanuk van esetleg apuka dolgozik valahol, ha kedve van, de itt a lelki dologra szeretnék kitérni, a lényeg hogy rohadtul nem foglalkoznak semmivel, önmagukat adják, ahogy te is szoktad mondani "leszarják" - és valahogy olyan irigykedve néztem őket, hogy én is úgy nőttem fel hogy azért voltak bizonyoso normák ami közé az embert már gyerekkora óta beszorították (még voltam kisdobos és úttörő, iskolában így ülj , úgy ülj, felelj meg a tanár elvárásainak, társadalmi normáknak stb.), de ők tényleg nem foglakoznak mi lesz holnap, hogy fizetik ki a rezsit stb. És biztos nem néznek Kunó videot hogy be vagyok feszülve és hogyan jöjjek ki a lelki problémáimból... Amúgy a magyar ember fel szokott háborodni azon hogy ezek a külföldiek milyen hangosak (németek, olaszok) - de szerintem egyszerűen csak saját magukat adják és élnek az életnek. Dolgoztam külföldi kollégákkal (mind messzi keleti és nyugati emberekkel is) és az egyik kollegám, majd jó barátom a gyártósor közepén megállt és elkezdett Thai-Chi-zni néhány percig, aztán folyattuk a mukát (sőt ezt utcán is simán megcsinálta)...szóval ezt inkább érdekesség képpen írtam le, remélem elfér itt ez a megjegyzésem, majd lehet hogy egy kövtekező videot ez alapján fogtok gyártani vagy erről beszélgetni. (Szóval itt nem a nemzetiséggel, vagy nemzetségekkel van baj, hanem hogy vannak olyanok akik tudnak lazábban élni, van aki meg egész életében keresi saját magából a kiutat...). De még említhetném Noraly-t (Itchy Boots) is (a Holland motoros lány YT-on rá lehet keresni), most járt Dél-Afrikában és olyan falvakban is járt ahol áram sem volt, laktak vagy 300-an, szinte semmilyük sem volt és mégis olyan boldogak voltak, meglátták ezt a lányt egyedül motoron és mosolyogtak, beszélgettek vele, befogadták éjszakára stb....

Szia Kunó! Ismét velős és zseniális videó lett 😊❤. Amúgy az Elvárásokról én nem láttam, hogy csináltatok volna vidit 🙂. Köszi a videókat You are the Best! 🤘❤

Igen, pár videóval korábban pont az volt benne az egyik kulcsmondat, legalábbis számomra, hogy soha ne legyenek elvárásaink. :)

Tegyük fel, van bennem egy érzés: nem vagyok elég jó. Ebben az esetben vágyom egy párkapcsolatra, hogy megélhessem ezt az érzésem? De behelyettesíthetem ezt a kijelentést nyilván bármivel. Az aspektusaink szeretnék visszaigazolni önmagukat? Végre valaki, akivel megélhetem, hogy nem vagyok elég jó! Logikus egyébként! 🙏🏻✨️🩷

Esetleges témát szeretnék felvetni egy jövőbeli videóhoz ha van rá lehetőség, a témája a BÜSZKESÉG lenne. Köszi, minden jót.

Köszönöm 😊

Lehet hogy hülyeséget írok, de amikor már éreztem hogy valami nem stimmel a párkapcsolatomban akkor azt mondtam magamnak, hogy bezárom magam egy gömbbe. Kizárok mindent, csak én vagyok benne (ház, autó, motorok, asszony, gyerekek kizárva) - és megkérdeztem magamtól hogy jól érzem-e magam ebben a kapcsolatban és akarom-e ezt tovább csinálni? És a válasz az volt hogy nem. Arra később jöttem rá hogy miért nem működött, sok minden megértésében segítettek a Te videoid is - már a válás után - (illetve egyéb könyveket is olvastam ebben a témában amik végre felvilágosítottak hogy mi a baj, amire magamtól nem jöttem rá, csak éreztem hogy nem úgy működik a dolog hogy én is boldog legyek benne)...válás lett a vége, kicsit az 1848/49-es forradalomhoz hasonlítanám, hogy kiharcoltam a függetlenségemet de nagyon nagy árat fizettem (és fizetek is - gyerektartás és egyéb nyalánkságok) érte...de talán most először lehetek önmagam...

Nekem nagyon megterhelő a párkapcsolat. Egyedül szárnyalok

Köszönöm! :)🙏

❤ Köszönöm!

Én meg arra vágyom , hogy legyen vágyam😂😂😂

De még mennyire ugyanaz lehet a párkapcsolat, mint a drogozás! Pontosan ugyanolyan tud lenni, kőkemény saját tapasztalat. És a legnehezebb lejönni róla, mert az anyag hozzá ott mászkál mindenhol, nagyon "észnél" kell lenni... 🙂 Szerintem hasonló elven működik a minden vágyam lószar, a zen mi ez kérdésével és a nem azonosulással...

Magyon köszi❤

Kérlek, az elvárásokról is készíts videót! Köszi

6:40 körül - szerintem én sejtem hogy Nóri mit akar kérdezni, főleg a lányoknál van inkább ez a "szívből jövő" dolog amire utalna, a férfiak inkább racionálisabb beállítottságúak...Amúgy jó kis video lett ismét.

Illetve szükségem van rá a lószar, a vágy, meg a lélek tapasztalása?

💐🤝💯🎁🥰

Jön a kérdés de nem válaszolsz Kunó. 41 es 40 es rész alá is írtam kérdésem, de semmi

Kedves Kunó! Az elvárás témához szeretném feltenni a kérdésemet: pedagógusként hogyan álljak a kérdéshez: tanterv teljesítése, jegyek, stb.?