A Füzéri vár a Zempléni-hegységben, egy vulkáni kúpon magasodik, melyet az Aba nemzetség építtetett. II. András megvette, és a tatárjárásig királyi vár volt.
Első említése 1264-ből való, mely szerint IV. Béla 1262-1263 körül lányának, Anna macsói hercegnének adta. 1264-ben Béla hatalma ellen felkelő István herceg Anna birtokait elfoglalta. IV. Orbán pápa felszólította a vár visszaadására, amely egy 1270-es oklevél szerint nem történt meg. A király megostromolta, de István várnagya, Endre fia Mihály visszaverte a támadást.
1270-ben V. István Mihálynak, a korábbi várnagynak és testvérének, Demeternek adta. Mihály 1282-ben csatában örökös nélkül elhunyt, és a vár Aba Amadé birtokába került, akit IV. László király nádorrá tett. III. András újból nádori címet adományozott neki. Amádé utódai Kassa elfoglalására indultak, és sor került 1312-ben a rozgonyi csatára, amely Károly Róbert győzelmét hozta, ezért elkobozta Füzért, és fontos szövetségesét, Drugeth Fülöpöt nevezte ki várnaggyá. 1320-ban Füzér ismét királyi vár, és várnagya 1330-ig Lampert fia Mihály, más néven Füzéri Mihály, majd 1350 körül Szendi Tamás. A vár bővítésére során a kétemeletes kaputorony építésekor a korábbi kapunyílást befalazták.
Luxemburgi Zsigmond 1387-ben elzálogosította Füzért, így a Rátót nembeli Ilosvai Lesták kezére került 3000 aranyforintért. Később visszaváltotta, és 1389. február 2-án Perényi Miklósnak, Jánosnak és Imrének adta, majd őket Perényi Imre kancellár követte. A vár élén az 1420-as években Perényi Pataki Miklós állt, akinek 1429-es halálával Perényi Imre fiaira, Jánosra és Istvánra szállt. János a király ellen fordult, de Pálóczi Simon elfogta őt, amit harcok követtek. A Perényiek és a Pálócziak közti háborúk idején Füzér ostrom által az 1440-es években a Pálócziak kezére került, ami az 1446-os kiegyezés során visszakerült a Perényiek birtokába. Felépítették a várkápolnát.
Perényi János fia, István 1465-ben testvéreivel Mátyástól adományként megkapta Füzért. A Mátyás elleni, Vitéz János-féle 1471-es felkelésben Perényi István és Miklós is részt vett, ami kudarcba fulladt. A király 1483 őszén megostromolta több erősségüket. A székhelyük elesett, és a védők Füzért feladták. Miklós meghalt, István elvesztette birtokait, de Mátyás visszabocsátotta a várat Perényi Imre részére.
Ulászló 1506. február 22-én Perényi Imre nádornak adta Füzért, majd halála után fiai, Péter és Ferenc örökösödési szerződést kötöttek Báthory Istvánnal és Andrással. A mohácsi csatából csak Péter tért haza élve, és mint a király koronaőre 1526-ban, Szapolyai János koronázása után Visegrád helyett Füzérre szállíttatta a Szent Koronát. Legalább egy évig ott rejtegette. 1529-ben Szapolyai emberei felégették a vár alatti istállókat, de a várat nem tudták bevenni. A korona Ferdinánd koronázása után visszakerült Visegrádra. Perényi 1533-ban várainak megerősítésébe kezdett, melyek 1567-ig az olasz kőműves, Alessandro Vedani tervei alapján megvalósultak. 1563-ban a munkákban Jakab kassai mester is részt vett. Perényi Péter a reformáció híve volt. Gábor elnökletével itt zajlott egy nevezetes hitvita az ágostai és a Béza-féle hitvallás kérdéseiről. Imre a hazánkban növekvő népszerűségű reneszánsz művészet mecénása, így ebből az időből való a vár több reneszánsz díszítőeleme. Korábban Gábor megállapodott a királlyal, hogy ha nincs fiúutóda, birtoka a királyra száll, ami 1567-ben bekövetkezett. A halála utáni peres időszakban több család is bejelentette igényét a birtokra, és vitatták a királlyi szerződés érvényességét. 1569-ben Báthori Miklós és testvére, György 55 ezer forintért megszerezték a birtokot, de Báthori Györgynek fiú utód híján leányára, Nádasdi Ferencné Báthori Erzsébetre kellett hagynia. Erzsébet 1614-es halála után Füzér birtokai Nádasdi Pálhoz jutottak. Udvarbírója Telekesi Török András lett, amit fia, Nádasdy Ferenc átvett.
A várnak végvári szerep helyett gazdasági szerepe volt, ahol mester emberek dolgoztak. A várhoz 1665-re már csak néhány falu tartozott, amit 1668-ban 3500 Forintért bérbe vett Bónis Ferenc. 1670-ben a kincstár lefoglalta Nádasdi javait, mert részt vett a Wesselényi-összeesküvésben. Bónis börtönbe került, Nádasdi Ferencet 1671-ben Bécsújhelyen lefejezték. Plébánosa ekkor Csepellény György pálos szerzetes. A megtorlás utáni német őrség elhagyta az épületet, és 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette. A hadászatilag fontos ágyúbástyákat lerombolták, és felgyújtották a tető faszerkezetét, majd a lakosság kőbányának használta a romot. Thököly fejedelemsége alatt Nádasdy István birtokolta, de csak a majorság volt lakható. 1686-ban Károlyi László kapta meg a királytól, de ezután is romosan állt.
A várban az 1686-óta birtokló Károlyi család költségén 1934-36 között kisebb állagmegóvás történt, és 1977-től régészeti feltárásokat végeztek. 1992-től renoválási munkák kezdődtek, és felújítása a Nemzeti Várprogram keretében ma is folytatódik.
Zene: Héttorony Hangászok zenekar
bellapeter.uw.hu/zenekar/7th/7...