Szia, köszönöm az építő jellegű kommentet és a bíztatást. Valószínűleg ez az utolsó videó, amiben a fizikáról szó esik, ezek még az alapok, de igazából a továbbiakban a vadászattal és a felszereléssel kapcsolatos dolgokról lesz szó ezen a csatornán. Meglepődtem azon, hogy szerinted magamnak mondok ellent, már csak azért is, mert érzéseim szerint eléggé letisztult gondolatok vannak a fejemben a témáról, én magam nem érzek sehol ellentmondást. Röviden a válaszaim az általad felhozott dolgokra... Valóban a 250 grain a könnyű vessző a Ti értelmezésetekben, mint sportíjászok. Vadászíjász berkekben ez a szám fel sem merül, már azért is megy a háborgás sokszor, ha valaki 350-370-es vesszővel mer nagyvadra lőni. A vadászíjászat modern hazájában, az USA-ban a 450-470 grain a nagy átlag a vadászvesszőknél fehérfarkúra, vapitire. Kint a disznót nem sokan lövik, márpedig az egy teljesen más műfaj. Itthon meg az a fő vad, és gyakran a sötétben tapogatózunk, mert nincs túl sok külföldi példa. Egy komolyabb kant már az afrikai nagyvadfajokhoz lehet hasonlítgatni. A könnyű vessző lapos röptére majd hatványozott esésére nem csak a szivacslabda kontra fémgolyó hasonlat a bizonyíték. Itt van előttem a Truglo Range Rover Pro irányzékom gyári matricaszettje, ez is igazolja a dolgot. Itt maximum a dolog mértékén, látványosságán, a való életben tapasztalhatóságán lehet vitázni. Az általam is használt nehezebb vessző (540gr) matricáján a 20-30yd között 82mm a távolság, a 70-80yd között 100mm. Tehát az utolsó "pin-gap" 22%-kal nagyobb mint az első. A könnyű vesszőkhöz tartozó matricán ugyanez 52mm / 78mm, vagyis az utolsó pin-gap 50%-kal nagyobb mint az első. Ez az elmélet, és abban igazad van, hogy fizikailag lehetetlen, hogy azonosak legyenek a távolságok végig (bármilyen is a vesszőtömeg), hiszen látható, hogy még egy 540 graines vesszőnél is elmegy 22%-ig a különbség. De, az átlag vadász irányzék nincs skálázva 80 méterig/100 yardig, szóval simán előfordulhat, hogy az átlagos 50-60 méterig belőtt irányzék esetén a nehéz vesszőnél még szinte észrevétlen a különbség a pin-gapek között (tehát egyformának tűnnek a távolságok), de egy nagyon könnyű vesszőnél már ezen a távon is szemmel láthatóan nyílni kezd. Erre utalok az elmondottakban, de tény, hogy nem lett ilyen szépen levezetve, és meglehet hogy a netről szerzett fotóillusztráció a három irányzékról eltúlzott. Nyilván látszik, hogy nem vagyok sportíjász, ehhez a részéhez nem konyítok. A 12-15% FOC-t gondolom simán ki lehet hozni, ha 40-50 fontos íjról, 250 graines vesszőről beszélünk, amihez a boltokban is látható magas spine értékek (600-800) társulnak. A vadászat más. Itt azért a legtöbben 60-70 font közötti íjjal lőnek, és a legtöbben 350-es spine-t használnak, vagy akár 300-ast. Ennek már önmagában van egy jelentős GPI értéke a vastagabb fala miatt, így a szokásos alu inzerttel és 100-as heggyel jó ha 10-12% FOC-t el lehet érni. Ez viszont vadászati szempontból nem számít magasnak. A magas FOC a mi esetünkben 15-18-20%. Még a vadászíjász vizsga tananyaga is 15-20% közötti ideális FOC-t említ. Ahhoz, hogy egy 8-9 GPI-s vesszővel elérd a 15-20% közötti FOC-t, nem kevés súly kell az elejére, és már el is lehet felejteni a 400 grain alatti össztömeget. Magam építem a vesszőimet. A kezdetekről van 350 graines boltban épített vesszőm is, építettem 470 graineset is, 540 graineset is, kikísérleteztem már, hogy mivel hova lehet eljutni. Ne felejtsük, hogy vadászaton előszeretettel használunk világító nockot, ami eleve egy 25-27 grain pluszt jelent a vessző végén. No...aztán nem tudom hol említettem, hogy a nyílvesszőnek ficánkolnia kell. Arról tettem említést korábban, hogy a nyílvesszőnek hajlania kell tudni a kilövést követően (ehhez kell a megfelelő spine). A röpte elején "ficánkol", de amikor célt ér, azt már szögegyenesen kell tennie, hogy minden tárolt energia a hegy csúcsán összpontosuljon. Ha rosszul van hangolva az íj és ferdén csapódik be a vessző, akkor oldalirányba elvész az energia egy része. Ha kalimpál becsapódáskor, az nem jó. Nem keletkezik nagyobb seb, a seb a vágástól keletkezik odabent. A szövetek rugalmasak, a vessző oldalfala semmilyen extra sebet nem fog okozni. No lényeg a lényeg, hogy szerintem azért egy dologról beszélünk és valóban sok dolog nem egzakt az íjászatban. Igyekszem a sarokköveket megmutatni, de a végén úgyis mindenki maga járja majd ki az utat, amit még én is járok bőszen. Igyekszem csak arról beszélni, amiben biztos vagyok. A szövegezés nincs előre megírva, max egy rövid jegyzetem van a monitoron, de az se mindig. Ezért néha becsúszhat, hogy bizonytalan talajra tévedek, de ha már belemegyek, akkor elmondom, mert macera kivágni utólag egy mondat közepét. Még egyszer köszi a jókívánságokat! :)

@ Szia! Köszönöm a válaszod! További sok sikert, és kitartást kívánok neked!

Tobb tévedésedet szeretnem tisztazni. Kezdjuk a "nem veszit tobb energiat a konnyu vesszo" mondattal. Nos, a mozgasi energia megmaradas torvenye alapjan szignifikansan tobbet veszit ugyanabbol az ijbol love, mint a nehezebb vesszo. Ez onmagaban ertheto. A vadaszijaszok igen sok esetben lonek 30 m fole, bar ez ritkabb, de bizonyos nagytestu vadfajok eseten a 60-70-80m loves is elofordul. Aztan ez a "ficankolo vesszo" ez valami horror dilettans legenda, semmivel nagyobb sebet nem csinal, ellenkezoleg, a rossz, tul lagy vesszo behatolasi -penetracios kepessége sokkal rosszabb mint egy, az idealis (dinamikus spine) spine tol merevebb csőnek, ez utobbit ajanljak vadaszni egyebkent. A röppályárol irt 3D tanácsokat meg értelmezni sem igen tudom, de nem relevansak a vadászijaszat szempontjabol. Annyi igazságot latok hogy a pontszeru cel helyet a vitalis zona egy "konnyebb"-nek tuno feladat, de sajnos a vadászat az vadászat és nem célbalövés, sok más nehezitő tényező merül fel.

Sajnos nálad vannak a legjellegzetesebb 3D legendak es szakmaiatlan altenyek

@@tsz374 Mire gondolsz?