Világtengerek geostratégiai jelentősége - Somkuti Bálint előadása

Рет қаралды 33,589

6 ай бұрын

A 2023. szeptember 23-án tartott „Történelem és geopolitika” című konferenciánkon egy új, pontosabban fogalmazva évszázados álmából feltámadó tudományterület szemléletmódját mutattuk be. Míg a rendszerváltás előtt általában a kapitalista és szocialista rendszerek ellentétével magyarázták a különböző konfliktusok hátterét, addig az utóbbi évtizedekben ismét előkerült a geopolitikai gondolkodás, amely a földrajzi-történelmi adottságok és a politikai döntések közötti kapcsolatokra világít rá. Az eseményen a téma jeles magyar szakértői mutatták be a geopolitika különböző aspektusait. Az előadók tanulmányai megtalálhatók a Rubicon folyóirat 2023/11-12-es duplaszámában!
A konferencia tizedik részének felvétele Somkuti Bálint előadását tartalmazza.

Пікірлер: 66

@dr.d.j.laszlo 6 ай бұрын

Ezt az előadást még akár több órán keresztül is szívesen hallgattam volna. Gratula és respect Somkuti úrnak ezért!!!

@gabimiki4932 6 ай бұрын

Nagyon érdekes előadás volt !

@akoshoffmann1161 6 ай бұрын

Kitűnő előadás,gratula.👍

@user-bi6ms4ne5t 5 ай бұрын

Nagyon sok értékes információhoz jutottam! Köszönöm a kitűnő előadást!

@DanielOrban 6 ай бұрын

Mégegyszer meg részletesebben!

@gyorfi69 6 ай бұрын

Kiváló előadás

@foldvary56 6 ай бұрын

Lehet, de Somuti inkább egy gépfegyverhez mint egy kovetheto eloadohoz hasonlított. Úgyszintén, a grafikonok és a jegyzetek homályba vesztek. Nagy kár mert a téma érdekes volt.

@JanosSzekeres-tm7my 6 ай бұрын

Először is nagyon élveztem az előadást, mindig is odáig voltam a flottákért, hadihajókért. Nemrég viszont a tudomásomra jutott egy érdekes tény, amit ma nagyon nem hangoztatnak. Arról van szó, hogy nem Németország üzent hadat Angliának, hanem fordítva. Összevissza üzengettek akkoriban a szövetségi rendszerek és érdekek alapján, de már több forrásból is azt szűrtem le, hogy Anglia teljesen önként lépett háborúba Németországgal. Elhangzott egy olyan mondat, hogy ha Vilmos császár nem olyan türelmetlen akkor még vár és 1920-ra mások lettek volna az erőviszonyok. Ezek szerint Anglia volt türelmetlen, Németország pedig valóban mindenkinek üzengette a hadat, de Angliával valószínűleg nem akart volna összetűzni, tisztában volt az erőviszonyokkal. Ha tovább fűzöm a gondolatokat és figyelembe veszem, hogy ön szerint 1920-ra megváltozhattak volna az erőviszonyok Németország javára, akkor pont, hogy Angliának volt sürgős a hadüzenet, hogy a még fejlődőben levő Németországot segítsen megállítani, megsemmisíteni, mielőtt késő lenne.

@laszlojuhasz7458 6 ай бұрын

1914-ben az utolsó generációs (németeknél 380 mm-es, a briteknél 381 mm-es szupernehéz ágyúkkal felszerelt) csatahajókból a briteknél 10 db állt építés alatt, míg a németeknél csak 3 db. A britek 10 egységéből mindegyik szolgálatba állt, még a németek közül csak 2 készült el. Vagyis 1914-re minden épülő 1 új generációs német csatahajóra ~3,3 brit épülő új generációs csatahajó jutott. Tehát Németországnak semmi esélye sem volt arra, hogy 1918-1920-ra utolérje a brit haditengerészet erejét. Ez egy téves állítás volt az előadó részéről. A modern haditengerészeti szakirodalom szerint Németország legkésőbb 1912-re elveszítette a britekkel folytatott flottaépítési versenyt.

@JanosSzekeres-tm7my 6 ай бұрын

@@laszlojuhasz7458 Szia! Flottában biztosan nem érte volna utol Angliát, de az is veszélyes, ha ipari szempontból felzárkózik. Évtizedeken keresztül az volt a felállás, hogy a Brit nehéz, ill. acél ipar annyival fejlettebb volt a világ átlagnál, hogy egy csatahajó legyártása Angol hajógyárban 30-40 %-al olcsóbb volt mint a világon bárhol másutt. Emiatt is tudott Anglia annyival több hajót megengedni magának, ill. megfizethető áron gyártani más országoknak. A Németek iparilag rohamosan fejlődtek, főleg nehéz és acél iparilag, ami gondolom avval is járt volna, hogy ők is gazdaságosabban tudtak volna csatahajókat gyártani, ennek a megakadályozása is lehetett egy ok, hogy Anglia csatlakozott az antanthoz Németországgal szemben. (Lassan megmagyarázom, hogy Angliának létérdeke volt háborúba lépni Németország ellen)

@laszlojuhasz7458 6 ай бұрын

@@JanosSzekeres-tm7my Szia! A gazdasági erőviszonyok nem kedveztek a németeknek, 1913-ban a Brit Birodalom GDP-je 561,2 milliárd dollár (brit anyaország 226,4, brit gyarmatok 257, brit domíniumok 77,8 milliárd), ellenben a német GDP 251 milliárd dollár volt (244,3 Németország + 6,7 milliárd német gyarmatok). A német ipar összteljesítménye valóban nagyobb volt, mint a brité, de a hadihajó építésben kérdésben releváns brit hajógyártó ipari kapacitás többszöröse volt a németnek, hiszen 1913-ban a világ összes tengerjáró hajójának nagyjából 50%-a brit hajógyárakban épült. Tehát a Brit Birodalom nagyjából kétszer nagyobb GDP-vel és közel ötször nagyobb hajóépítő ipari kapacitással rendelkezett, mint Németország 1914-ben. 1914-ben a világ 100 bruttóregisztertonnásnál nagyobb tengeri kereskedelmi hajóinak 45,2%-a volt brit és 11,3%-a német. Tehát a britek kapásból kétszer annyi pénzből és közel ötször nagyobb hajógyári kapacitásból gazdálkodtak, mint a németek. Tovább rontotta a német helyzetet, hogy Németország elsősorban szárazföldi katonai nagyhatalom volt, így az anyagi erőforrásai oroszlánrészér elvitte a szárazföldi hadsereg, mely szárazföldi hadsereg 1914-ben vitathatatlanul a legerősebb volt a világon, még a német haditengerészet csak a maradékból gazdálkodott. 1914-ben a német szárazföldi hadsereg kapta a német katonai költségvetés 78,1%-át, még a német haditengerészet a maradék 21,9%-ból gazdálkodott. A német haditengerészet viszont így is óriási erőforrásokat vont el a német szárazföldi hadseregtől, így Németország 1914-ben jóval gyengébb szárazföldi haderővel rendelkezett, mint ha nem fordított volna óriási erőforrásokat a haditengerészetére.

@laller0076 6 ай бұрын

Szimpatikus S. Bálint gondolkodásmódja és véleményei tulajdonképp mindig. A legtöbb esetben egyetértek vele. De Napóleon esetében pl Austerlitznel neki (és állítólag az ellenfélnek is) nem 250 agyuja volt? A 98 ágyús sorhajo egy oldala elvileg 49....

@janosagardi9666 6 ай бұрын

igen, viszont a hajóágyúk nagyobb tuzerovel rendelkeztek ( nagyobb urméret, nagyobb lotav) nagyobbak voltak mint a szárazfoldi ágyúk azon egyszeru oknál fogva hogy a szárazfoldon az agyuk meretet a mozgathatoságuk erosen behatárolta, mig a tengeren ez nem volt szempont

@laller0076 6 ай бұрын

@@janosagardi9666 Ok, logikus és biztosan így van. (Bár azért vmennyire biztos szempont volt ott is... Bármekkora ágyút bármilyen darabszámban azért hajóra sem lehet... Minél magasabban van és minél nagyobb tömeg, annál könnyebben borul, ha olyan a szitu. Szerintem.) Szóval ok, de több mint ötszörös különbség lőtávban, plusz mondjuk romboló erőben...? Tuti? Durván hangzik. Plusz azért nem hiszem, hogy a francia tüzérség összes agyuja jelen volt Austerlitznel. De persze nem voltam ott.

@laszlojuhasz7458 6 ай бұрын

@@laller0076 A francia napóleoni szárazföldi tüzérség 6 és 12 fontos tábori ágyúkat használt, ezek közül is a 6 fontos ágyú (Canon de 6 système An XI)volt az alaplöveg. A sorhajók ezeknél sokkal nehezebb ágyúkat használta, a brit sorhajók alaplövege a 32 fontos ágyú. A francia 6 fontos tábori ágyú csöve 390 kg tömegű, a 32 fontos brit hajóágyú csöve ellenben 2800 kg tömegű, egy 24 fontos brit hajóágyú pedig 2500 kg-ot (+470 kg az ágyútalp) nyomott, a 12 fontos brit hajóágyú lövegcsöve 1700 kg. A britek összesen egyébként 3694 db 32 fontos hajóágyút öntöttek.

@juliatavi2355 6 ай бұрын

Tisztelem Somkuti Bálint tudását és tovább gondolásra késztet . Pl lehet hogy azért nem fejleszti a világagresszor a költséges tengeri képességeit, mert a mára már túldigitalizált világban jelen sem kell lenni ahhoz hogy káoszt okozzon ? Pl az okosautó akkor nyílik-zárul, áll meg vagy tölt ha a digitális vezérlése úgy dönt, vagy egy ország áram és víz ellátása akkor és úgy működik ahogy a digitális rendszere dönt, vagy ha a tengerek biztonságát felügyelő úszóhaderő úgy és akkor működik ahogy a digitális rendszere dönt … Lehet hogy ezeket a digitális eszközöket a műholdakon keresztül áthaladó jelek vezérlik, lehet hogy ezekbe bele lehet látni és a hozzá értők bele tudnak avatkozni ? Ettől kezdve az uralja a világot aki a műholdakat uralja , es a háború a műholdak felügyeletről szól ? A digitális háborúra számítani kell, de lehet nélküle élni …

@ervinlaszlohorvath3330 6 ай бұрын

Nekem inkább az a gyanúm, hogy nem a számítógépes kalózkodásra építik a jövőtm hanem a világűrbe telepített fegyverekre (amelyeket ma még nemzetközi egyezmények tiltanak, de ezeket csak akkor tartják be, ha ellenőrizni lehetséges) Túl sokat röpködnek a nagyon titokzatos kis űrrepülőgépek (azt hiszem, X47 és hasonlók, de ebben nem vagyok biztos) A másik, hogy a háborút sokkal inkább az atomrobbanófejes rakéták döntik el valamint a nagyon titokzatos biológiai fegyverek, szerintem inkább erre koncentrálnak. A nagy repülőgéphordozóknak és a nagy csapásmérő hajóknak az eddigi tapasztalatok szerint inkább az USA által eddig viselt NAGYON ASSZIMMETRIKUS háborúkban vették hasznát. Ha azonban hasonló erejű ellenféllel kerülnek szembe, akkor ezek hatékonysága kérdésessé válik. Ma már nem az egykori japán kamikázék fogják ezeket támadni.

@zoltanvarga6189 5 ай бұрын

Jol nez ki a felvezeto ember!

@carbonduke01 6 ай бұрын

Repülőgép hordozó egy úszó/ lebegő célpont. Teljesen haszontalan egy vmi. Hyperszonikus rakéták idején egy öngyilkos küldetés. Persze Irak es Afganisztán ellen, esküvőket bombázni meg mezítlábas 🐐 pásztorokat, tökéletes, de másra nem. Ja es a 11 hordozoból 7 javítás alatt 😂😂

@TheSkadek 6 ай бұрын

Akkor Kína miért épít még vagy 5-öt?

@carbonduke01 6 ай бұрын

@@TheSkadek jó kérdés. Repülőgép hordozó nagyon XX század. Lejárt az idejük. Inkább csinálnának tengeralattjárót.

@heilundwissen9833 4 ай бұрын

Ezen gondolatmenet alapján bármit felesleges lenne megalkotni. :-)

@laistvan2 5 ай бұрын

Spárta, Róma, Hollandia vs XIV Lajod, Oszman birodalom vs Velence, altalaban a szarazfoldiek gyoztek. Anglianak is a szovetsegesei gyoztek le Napoleont vegleg.

@TheNavycolt 6 ай бұрын

Somkuti bármilyen összefüggésben a Rubiconnal? Követés leállítva és a lapot, amit a 1990 óta vásárolok se veszem többé.

@rumenka72 6 ай бұрын

Szorultok kifele....😂

@bmi3982 6 ай бұрын

Helyes😂

@TheNavycolt 6 ай бұрын

@@bmi3982 igen ez így helyes. Egy percig se maradnék közetetek. Tudod a szag…

@TheNavycolt 6 ай бұрын

@@rumenka72 azt hiszem értem, mit akarsz mondani, bár nem beszélem jól az oroszt.

@lacikardos4941 6 ай бұрын

Megsiratunk.

@farkastoth4160 6 ай бұрын

Bálintka gyorsan fogyjon le mert elviszi majd az agyvérzés, a szívinfraktus, a cukor, az érszűkület és a Covid. Nem kell annyit hamizni, éjjel meg ne csattogtassa a fridzsider ajtaját. A pálinkát és a sört is mérsékelni kellene.

@danielkele6106 6 ай бұрын

Ohhh egy értelmiségi vagy 😂😂

@violaviola3027 6 ай бұрын

Ennyi jött le az egész előadásból ?! Istenem segíts. 😕

@farkastoth4160 6 ай бұрын

@@danielkele6106 **Az kéhlek ahlássan kedhves bahátom.A javából, a sűrejéből.

@farkastoth4160 6 ай бұрын

@@violaviola3027 **Válaszolnák neked csak előbb tudni szeretném,mi vagy Der,die,vagy das.