Édesapám fényképfelvételeiből összeállította:Bodó Antalné Récsei Ildikó
/ bodoildi1
A vasútépítés hőskorában valóságos bravúrral épített Veszprém--Alsóörs közötti, a Balaton-felvidék hegyei között vezető vonal
építéséhez mindössze hét hónapra volt szükség.. 1909. július 8-án megtörtént az ünnepélyes avatás és másnap megkezdődött a menetrend szerinti forgalom.. A vonal áthaladt Veszprémen, így Veszprém külvárosainak megoldotta az utazását Veszprém belvárosába, valamit a Balaton környéki települések lakói is könnyen feljutottak Veszprémbe. Idegenforgalmi szempontból is igen fontossá vált, tekintettel arra, hogy Északnyugat-Magyarországnak lehetővé tette a gyors eljutást a Balaton partjára. A vonal az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció áldozatának tekinthető. 1969-ben felszámolták a Megyespuszta-Alsóörs
szakaszt, majd 1972-ben a Veszprém-Meggyespuszta
szakaszt is.A vonal Veszprémtől a mai veszprémi vasútállomástól indult (akkor Veszprém-külső volt a neve), innen 3 km-en keresztül Veszprém belvárosa felé ment, majd elérte Veszprém Állomást Az állomás a mai Veszprém Pláza mellett volt, az épület ma is megvanVeszprémben 28 méter hosszúság viaduktot kellett építeni.[12] Innen 3 km-re volt Veszprém Ipartelepek mgh., mely után egyenesen kiment Veszprém városából. Miután kiért Veszprémből, egy iparvágány ágazott ki a Videoton veszprémi telephelyéhez. Ez az 1950-es években épült meg. A nyíltvonali kiágazás után Meggyespuszta megállóhely következett, melynek közlekedése a vasút megszűnése óta szintén teljesen megszűnt, ugyanis autóbusz nem érinti. Utána Szentkirályszabadja állomáshoz érünk, ahol keresztezésre is volt lehetőség. Az állomás után, Vödörvölgynél pályaőrház állt, ami ma vadászházként üzemel. A vasút töltése megvan, jelenleg kerékpárút van rajta. A vonal bemegy az erdőbe, majd az erdő kijáratánál volt található a Remete-völgyi megállóhely. A vasút innen továbbhaladt Balatonalmádin keresztül, áthaladt egy vöröskő hídon, majd megállt Öreghegy megállóhelynél. Innen, a mai Töltés utcán, valamit a Vécsey utcán haladt a vasút, ezután rátért a mai Szabadságkilátó utcára, majd áthaladt a 71-es számú főút felett. Ezek után leereszkedett, a még ma is üzemelő, Káptalanfüred megállóhelyhez. Innen a mai 29-es vonallal együtt futott a vágánya, mígnem elérkezett végállomásához. Forrás : Wikipédia