Vagy lehet h semmilyen kor felett sem veszélyes, csak ezt akarják belénkbeszelni. Másrészt a veszély teljesen relatív. Egyik ember egy zebrán sem kel át gyalogoslámpa nélkül, a másik meg simán megmássza a Himaláját, mert az izgatja és érdekli. Engedjük már meg a másik embernek, hogy úgy éljen, ahogy csak akar annak ellenére is, h nekünk nincs hozzá (vagy az élethez) merszünk!

Katalin Sőre-Vaczi jogos. Nem is szeretnék senkit kritizálni, mindenki úgy alakítja az életét, ahogy az jó neki. Valószínűleg én meg a másik véglet vagyok, a túlságosan is önfeláldozó anya, de én valahogy ezt gondolom jobbnak.

Kedves Boglarka! Kerem tiszteljuk egymast annyira, legfokepp, mint nok, hogy nem nyilvanitunk negativ velemenyt arrol a dontesrol, hogy ki mikor vallal gyermeket. Mert ez maganugy. A legintimebb fajtabol.

Nehéz egymondatos kommentbe sűríteni mindazt a mondanivalót, ami életutunk kristályosított ki erről a témáról. Ilyenkor egyetlen eszközünk, hogy UDVARIASAK vagyunk, ami itt azt jelenti, hogy semmi olyat nem véleményezünk, ami nem épít, vagy abban a konkrét esetben nem a mi kompetenciakörünk - ahogy VargaNagy Kriszti jelzőzte: " ki mikor vállal gyermeket, az magánügy. A legintimebb fajtából. " UGYANOLYAN tapintatlan az a "kedves" érdeklődés, amiről Olah Kata ír, hogy "mikor jön a baba" ...nem fogom fel, miért kell az átmeneti szerepkelléket felszólítás , sőt engedély nélkül tapogatni bárkinek is abban a pillanatban, hogy egy szerep jobban látszik valakin : akár a kismama-szerep, akár a nagymama szerep, akár a főnök szerep, azonnal vakon a szerepjellemzőket szokás kurkászni, anélkül , hogy erre felkértek volna, de főleg, hogy a teljes embert, netalántán az aktuális mondanivalója egyéb részleteit észrevennénk, vagy visszajeleznénk

@@boglarkaboros43értjük: szeretted volna elmondani, mi a jó megoldás szerinted, ...de ezt kritizálás nélkül is elmondhatod egy másik alkalommal, ami pl. rólad szól