Radnóti Miklós - Negyedik ecloga
4:20
Arany János - A tölgyek alatt
2:15
16 жыл бұрын
Petőfi Sándor - Az alföld
2:43
16 жыл бұрын
József Attila - Óda
7:01
16 жыл бұрын
József Attila -   Levegőt!
3:31
16 жыл бұрын
József Attila -  A város peremén
4:53
József Attila -  Elégia
3:04
16 жыл бұрын
Radnóti Miklós - Hetedik ecloga
4:18
Vörösmarty Mihály - A vén cigány
5:31
Vörösmarty Mihály - Szózat
2:58
16 жыл бұрын
Vörösmarty Mihály - Szózat
3:33
16 жыл бұрын
Vörösmarty Mihály - Szózat
2:55
16 жыл бұрын
Radnóti Miklós - Nem tudhatom...
2:52
Radnóti Miklós -  Erőltetett menet
2:12
Arany János - Epilógus
2:48
16 жыл бұрын
Juhász Gyula - Tiszai csönd
1:05
16 жыл бұрын
Arany János - A Walesi Bárdok
5:26
16 жыл бұрын
Kosztolányi Dezső - Halotti beszéd
4:04
József Attila -  Nagyon fáj
4:08
16 жыл бұрын
József Attila -  Április 11
2:10
16 жыл бұрын
József Attila - Két hexameter
0:23
16 жыл бұрын
József Attila -  Gyermekké tettél
2:12
József Attila - Flóra
5:52
16 жыл бұрын
Shakespeare - Fáradt vagyok
1:04
16 жыл бұрын
Shakespeare - 75. szonett
1:04
16 жыл бұрын
Karinthy Frigyes - Előszó
3:22
16 жыл бұрын
Пікірлер
@attilakiss9971
@attilakiss9971 17 күн бұрын
Amikor a szerző és az előadó egyaránt klasszikus.
@istvanvari2616
@istvanvari2616 Ай бұрын
Nagyon profi előadásmód!
@csabanesomjen
@csabanesomjen Ай бұрын
Most a legaktiálusabb.😢
@richardnemeth8081
@richardnemeth8081 Ай бұрын
- Arany János - A WALESI BÁRDOK Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt’ Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir. Edward király, angol király Léptet fakó lován: Körötte csend amerre ment, És néma tartomány. Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura, Vendégli a királyt. Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh; S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! hát senkisem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd? Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes. Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim - Elő egy velszi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég velsz urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. - Ajtó megől fehér galamb, Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. „Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz aki él: Király, te tetted ezt!” Máglyára! el! igen kemény - Parancsol Eduárd - Ha! lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifju bárd. „Ah! lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Ne szülj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt!...” S int a király. S elérte még A máglyára menőt. De vakmerőn s hivatlanúl Előáll harmadik; Kobzán a dal magára vall, Ez íge hallatik: „Elhullt csatában a derék - No halld meg, Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd. „Emléke sír a lanton még - No halld meg, Eduárd: Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd.” Meglátom én! - S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest! Szolgái szét száguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. - S Edvárd király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: A velszi tartomány. Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani Hogy: éljen Eduárd. - Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: „Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik.” Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma... De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát
@blueberrrry
@blueberrrry 2 ай бұрын
2010-
@zolzannemihalovics5307
@zolzannemihalovics5307 2 ай бұрын
Köszönöm szerintem nem volt egyszerű meg tanulni
@richardnemeth8081
@richardnemeth8081 2 ай бұрын
Illyés Gyula verse. Egy mondat a zsarnokságról Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van nemcsak a puskacsőben, nemcsak a börtönökben, nemcsak a vallató szobákban, nemcsak az éjszakában kiáltó őr szavában, ott zsarnokság van nemcsak a füst-sötéten lobogó vádbeszédben, beismerésben, rabok fal morse-jében, nemcsak a bíró hűvös ítéletében: bűnös! ott zsarnokság van nemcsak a katonásan pattogtatott „vigyázz”-ban, „tűz”-ben, a dobolásban, s abban, ahogy a hullát gödörbe húzzák, nemcsak a titkon félignyílt ajtón ijedten besuttogott hirekben, a száj elé hulltan pisszt jelző ujjban, ott zsarnokság van nemcsak a rács-szilárdan fölrakott arcvonásban s e rácsban már szótlan vergődő jajsikolyban, a csöndet növelő néma könnyek zuhatagában, kimeredt szembogárban, ott zsarnokság van nemcsak a talpraálltan harsogott éljenekben, hurráhkban, énekekben, hol zsarnokság van, ott zsarnokság van nemcsak az ernyedetlen tapsoló tenyerekben, kürtben, az operában, éppoly hazug-harsányan zengő szoborkövekben, színekben, képteremben, külön minden keretben, már az ecsetben; nemcsak az éjben halkan sikló gépkocsizajban s abban, megállt a kapualjban; hol zsarnokság van, ott van jelenvalóan mindenekben, ahogy rég istened sem; ott zsarnokság van az óvodákban, az apai tanácsban, az anya mosolyában, abban, ahogy a gyermek idegennek felelget; nemcsak a szögesdrótban, nemcsak a könyvsorokban szögesdrótnál jobban butító szólamokban; az ott van a búcsúcsókban, ahogy így szól a hitves: mikor jössz haza, kedves; az utcán oly szokottan ismételt hogy-vagy-okban, a hirtelen puhábban szorított kézfogásban, ahogy egyszercsak szerelmed arca megfagy, mert ott van a légyottban, nemcsak a vallatásban, ott van a vallomásban, az édes szó-mámorban, mint légy a borban, mert álmaidban sem vagy magadban, ott van a nászi ágyban, előtte már a vágyban, mert szépnek csak azt véled, mi egyszer már övé lett; vele hevertél, ha azt hitted, szerettél, tányérban és pohárban, az van az orrban, szájban, hidegben és homályban, szabadban és szobádban, mintha nyitva az ablak, s bedől a dögszag, mintha a házban valahol gázfolyás van, ha magadban beszélgetsz, ő, a zsarnokság kérdez, képzeletedben se vagy független, fönt a Tejút is már más: határsáv, hol fény pásztáz, aknamező; a csillag: kémlelő ablak, a nyüzsgő égi sátor: egyetlen munkatábor; mert zsarnokság szól lázból, harangozásból, a papból, kinek gyónol, a prédikációból, templom, parlament, kínpad: megannyi színpad; húnyod-nyitod a pillád, mind az tekint rád; mint a betegség, veled megy, mint az emlék; vonat kereke, hallod, rab vagy, rab, erre kattog; hegyen és tenger mellett be ezt lehelled; cikáz a villám, az van minden váratlan zörejben, fényben, a szív-hökkenésben; a nyugalomban, e bilincs-unalomban, a zápor zuhogásban, ez égig érő rácsban, a cellafal-fehéren bezáró hóesésben; az néz rád kutyád szemén át, s mert minden célban ott van, ott van a holnapodban, gondolatodban, minden mozdulatodban; mint víz a medret, követed és teremted; kémlelődsz ki e körből? ő néz rád a tükörből, ő les, hiába futnál, fogoly vagy, s egyben foglár; dohányod zamatába, ruháid anyagába, beivódik, evődik velődig; eszmélnél, de eszme csak övé jut eszedbe, néznél, de csak azt látod, mit ő eléd varázsolt, s már körbe lángol erdőtűz gyufaszálból, mert amikor ledobtad, el nem tiportad; s így rád is ő vigyáz már, gyárban, mezőn, a háznál, s nem érzed már, mi élni, hús és kenyér mi, mi szeretni, kívánni, karod kitárni, bilincseit a szolga maga így gyártja s hordja; ha eszel, őt növeszted, gyermeked neki nemzed, hol zsarnokság van, mindenki szem a láncban; belőled bűzlik, árad, magad is zsarnokság vagy; vakondként napsütésben, így járunk vaksötétben, s feszengünk kamarában, akár a Szaharában; mert ahol zsarnokság van, minden hiában, a dal is, az ilyen hű, akármilyen mű, mert ott áll eleve sírodnál, ő mondja meg, ki voltál, porod is neki szolgál. 1950 Irodalmi Újság, 1956. nov. 2. [ Digitális Irodalmi Akadémia ]
@cristinacretu4508
@cristinacretu4508 3 ай бұрын
Pablo
@gabix4501
@gabix4501 3 ай бұрын
NEKEM EZT KELL HOLNAPRA TUDNI, EZ HOL CSODÁS?!!
@mariaalmasi3374
@mariaalmasi3374 4 ай бұрын
Köszönöm szèpen
@aladarmiklosdr.szentkiraly7548
@aladarmiklosdr.szentkiraly7548 4 ай бұрын
Hihetetlen, mindkettő.......
@magdalenamihalyiova8295
@magdalenamihalyiova8295 4 ай бұрын
❤Nagyon szep vers Szivbol koszonom ❤
@user-kg6rc3zw1t
@user-kg6rc3zw1t 5 ай бұрын
Borzalmasan igaz, aki megelte tudja!
@petercsongar4677
@petercsongar4677 5 ай бұрын
Először azt hittem h fogja Flóra fejet .. :)
@ferencnehuszko3114
@ferencnehuszko3114 7 ай бұрын
Gyönyörű szép vers előadás, gyönyörű szép gondolatokkal, köszönöm szépen!
@hoestermeloe
@hoestermeloe 7 ай бұрын
Tegnapi vers a máról.
@delonghiification
@delonghiification 7 ай бұрын
A legnagyobb proletár költőnk!
@1.1sidvicious97
@1.1sidvicious97 8 ай бұрын
Hallgathatjuk így is: Egy mondat az Emberi Szarnokságról
@user-lr6he8gi8e
@user-lr6he8gi8e 8 ай бұрын
JÓZSEF attila már akkor érezte, hogy mi lesz, és tisztán látta, hogy mi volt az Ő idejében.Kár, hogy nem váltotta be azt az ígéretét, amit Horger Antal tanárának tett. Krisztus korban elege lett, és Balaton Szárszónál véget vetett fiatal, értékes életének. Imádom Őt, legértékesebb magyar költőnek tartom!❤
@imrebalajti9326
@imrebalajti9326 9 ай бұрын
Egyetértve több korábbi hozzászólással, valóban minden korban megtalálja ez a vers a maga aktualitását.
@tapaiferenc577
@tapaiferenc577 10 ай бұрын
Most is van igy
@cufere307
@cufere307 10 ай бұрын
Talán többször kellene olvasni és értelmezni!
@andrassinkovits4345
@andrassinkovits4345 10 ай бұрын
Zseniális 😊🙏
@tapaiferenc577
@tapaiferenc577 11 ай бұрын
Egyszer minden ismét ugyanúgy van !mert egyser at leptuk a fenynel nagyobb sebesseget,valami ojan .mint ez vers
@tapaiferenc577
@tapaiferenc577 11 ай бұрын
Köszönöm
@tapaiferenc577
@tapaiferenc577 11 ай бұрын
Mind anyionk fejében ott van!
@kocsimonikasofikahivatalos8014
@kocsimonikasofikahivatalos8014 11 ай бұрын
Amikor tanitottak az altalanos iskolaba s halottam verset olyan szomorusag kapott el,annyira sajnaltam az irót,nem tudom miert ,de a verse hat az emberekre még ennyi idő utan is olyan szomoru ugy sajnáltam szegényt .Az egyetlen író ,aki nek az élete ugy éreztük suliba h,nem tananyag hanem egy embernek az élete ,s ugy sajnáltuk szegényt volt egy osztálytársam ,aki elsirta magát pedig utálta az irodalmat... Radnoti csodás verseket írt
@citromsav
@citromsav 11 ай бұрын
Fantasztikus vers, Sinkovits pedig egy zseni, túl azon, hogy brutálisan jó hanggal áldotta meg a jó Isten. Pótolhatatlan.
@gabornebeller7846
@gabornebeller7846 Жыл бұрын
Köszönöm 🎼🕯️❤️
@erzsebetkovacs899
@erzsebetkovacs899 Жыл бұрын
❤❤CSODÁLATOS ❤❤
@margopollinger6417
@margopollinger6417 Жыл бұрын
Jó zset Attila,egyik leg szebb szerelmes verse, Latinovits Zoltán gyönyörű előadásával.A költő verseit,talán Latinovits tudta a leg nagyobb érzéssel kifejezéssel előadói.Lelkileg azonosulni tud a költővel 😢 hason lélek. NYUGODJANAK BÉKÉVEL.
@margopollinger6417
@margopollinger6417 Жыл бұрын
József Attila Kései sirató c.verset soha senki nem tudja úgy előadói mint ahogyan Latinovits Zoltán.Valahahyszor tőle hallom,a könnyeim hullanak.Koszonom hogy megosztottad.MARGÓ 😢
@sandorberes1588
@sandorberes1588 Жыл бұрын
Zoltán a földre borulva, ököllel verte a deszkát!
@magdolnaberecz3362
@magdolnaberecz3362 Жыл бұрын
Gyönyörű vers a lehető legjobb tolmácsolásban.❤
@muliczakatalin8247
@muliczakatalin8247 Жыл бұрын
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintèn nagyon meg tudtam szeretni veled ❤
@muliczakatalin8247
@muliczakatalin8247 Жыл бұрын
Nyolcadikos koromban ez volt a kedvenc versem. "Szèp a tavasz, ès szèp a nyàr is, de szebb az ősz, ès legszebb a tèl, annak, ki tűzhelyet, csalàdot màr vègkèpp màsoknak remèl". Azt hiszem, ezzel az èletèrzèssel meg is magyaràzható mindaz, ami utàna jött. Legyen mindenki boldog- aztàn egy darabig azt hittem, egyszer majd én is sorra kerülök. Hàt, tèvedni emberi dolog. Legszebb a tèl.
@katalinhalasz7807
@katalinhalasz7807 Жыл бұрын
Meg értettem a vers lényegét. Amikor óvodás voltam és meg kommunista rendszer volt, minden nap egy robot mesét meséltek nekünk az óvónő. Azt kellett napi szinten mondanunk hogy mi robotok vagyunk. Nem volt rendszer váltás, mert a szülők tovább adták ezt az elnyomó zsarnokságot a gyerekeinek. Ezért a szülők lettek a zsarnokok, nem engedik felnőni a felnőtt gyerekeiket sem, hogy az ő megszokott zsarnok elnyomó rendszerukben nojenek fel. És ezért van sok válás Magyarországban, mert ezt tanították meg a fiaiknak, hogy ők meg gyerekek es semmi fele felelősseget nem kell felvalalni nekik hiszen meg a szülei dirigalnak nekik, ok meg csak gyerekek. Mindenki szem a láncban. És most aldemokraciaban el az egesz nyugat, mert ezt arobotositest a kommunista idokben nyomtak bele a tarsadalmunkban.
@holdfeny26
@holdfeny26 Жыл бұрын
Csodálatos szép vers.
@mayerpawel8239
@mayerpawel8239 Жыл бұрын
ÁLDÁS ,TEREMTÉS )) indítókulcs az öntudatra. Köszönöm szépen ezt megtanultam . )))
@istvanreiter4952
@istvanreiter4952 Жыл бұрын
Újra aktuális 😢
@ilonahegedus3654
@ilonahegedus3654 Жыл бұрын
A kedvenc költőim egyike Arany János és ezt a versét különösen szeretem.Mensaros László remekül mondta el.Koszonom.
@veronikabingyeszkototh7912
@veronikabingyeszkototh7912 Жыл бұрын
Petőfi versei gyönyörűek Még ma is van üzenete❤️
@terezfarkas7039
@terezfarkas7039 Жыл бұрын
Csodálatos, fantasztikus élmény volt hallgatni!
@barnibicok7062
@barnibicok7062 Жыл бұрын
1:55
@luvavocqdos3491
@luvavocqdos3491 Жыл бұрын
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér s tavaszi zápor fűszere a földnek; lelkem miattad örök harcban él, mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg; csupa fény és boldogság büszke elmém, majd fél: az idő ellop, eltemet; csak az enyém légy, néha azt szeretném, majd, hogy a világ lássa kincsemet; arcod varázsa csordultig betölt, s egy pillantásodért is sorvadok; nincs más, nem is akarok más gyönyört, csak amit tőled kaptam s még kapok. Koldus-szegény királyi gazdagon, részeg vagyok és mindig szomjazom.
@margitcsne
@margitcsne Жыл бұрын
❤️
@tamastar3786
@tamastar3786 Жыл бұрын
És még József Attilára mondták a kiadatlan versei miatt hogy őrűlt volt! Ennyire dadaista és értelmetlenség kereső valamit még nem hallottam.
@buzaslorand
@buzaslorand Жыл бұрын
Milyen világ lehetne,ha mindenki csak olyan szinten lenne,aki megérti ezt a művet.Akkor még hol vagyunk attól,hogy ezt valaki megírta.
@lajosnekovacs8306
@lajosnekovacs8306 Жыл бұрын
Hang.lejatszás.visszjátszaas.nem.múkoodik.