A korai Ausf A változatok még nem rendelkeztek gömbgéppuskával

Esélyes... :)

Csak a jegyzőkönyv kedvéért: a hadseregtábornok Vatutyin...;)

@@norbertszamveber Koszi a korrigalast :) Bäke onnel!

És akkor a Panthernél, majd a Tiger B-nél miért tértek át a döntött páncélzatra? Ott is kellett a hely a sok, ráadásul nagyobb űrméretű gránátoknak. ;)

​ @norbertszamveber HA jól tévedek akkor a Panther-nél a járművet hosszabbították meg és a rádiós+vezető mögött helyezték el a lőszerkülönbözetet, a Tiger ausf B esetében pedig a torony hátuljában. És ilyen alapon felmerülhetne az a kérdés is, hogy akkor pl a KV szérián miért is nem használták az oroszok a döntést... csak tippjeim lennének a konstrukciós kompromisszumok kapcsán mindhárom esetben (egy mérnök barátom szokta mondani, a tervezés nem más, mint kompromisszumok végtelen sora.) De mindez azon a tényen semmit nem változtat, hogy objektív tény, hogy a német mérnökök már 1932-ben ismerték a döntött páncélt és kiterjedten alkalmazták (hogy mást ne is említsek: Sd kfz 231, 250 és 251). Viszont az szerintem is igen érdekes kutatási kérdés lehetne, hogy a Pz. IV (F-ig) esetében miért nem alkalmaztak döntést. Hisz ott a helyhiány nem volt akkora akadály, pláne a korai változatokon a KwK 37 fegyver relatíve kis lőszere miatt. Érdekes lenne a járművek tervezésével kapcsolatos korabeli dokumentumokat fellelni német levéltárakban hátha kapnánk választ e kérdéskörre. Mindezeken túl még egyszer gratulálok a remek előadáshoz!@@norbertszamveber

@@gaborv.6502 Maradjunk annyiban, hogy a döntött "páncélzatot" a németek előtt is ismerték. :) www.historyhit.com/did-leonardo-da-vinci-invent-the-first-tank/

@@norbertszamveberén ennek hol is állítottam ellenkezőjét? :/

Így a parancsnoki harckocsi valójában nem volt igazi harckocsi. Később ezt a megoldást elvetették, és a Panzer III parancsnoki változata is kapott harckocsiágyút. Addig pedig maradt a nem egészen szívbajosoknak kidolgozott Bäke-módszer: ellenséges harckocsit észlelni, saját páncélosból kiugrani, ellenséges harckocsira felugrani és kumulatív tapadóaknával felrobbantani...

@@norbertszamveber Tisztelt Számvéber úr! Köszönöm válaszát!

@@norbertszamveber A magyar Turán harckocsinak is volt parancsnoki változata. Ott is fa lövegutánzatot alkalmaztak, mert kellett a hely a nagyteljesítményű rádiónak. Az előadást köszönöm, igazán remek volt. Remélem lesz még!

72-ben Tapolcán szolgáltam s a parancsnok által használt lánctalpas jármű inkább hírközpont volt, a személyzete is a hírszázadnál lakott, s az ezred legügyesebb hk. vezetője volt a botkormánynál.

Egyetértek. Én sem mondtam mást. Vagy 57 mm-es vagy 76,2 mm-es.

@@norbertszamveber Igen, én csak kihangsúlyoztam, hogy kisebb valószínűségű hogy 57-es lőszer volt. :)

@@o-hogameplay185 Ok. :) Mivel a német nehézpáncélos-ezred ellen harcoló szovjet csapatok tapasztalati jelentésében sokszor visszaköszön, hogy a német nehéz harckocsik 2000-2500 méterről nyitottak tüzet rájuk, el tudom képzelni, hogy a páncéltörő ágyúk kezelői sem bírták "cérnával" és nagyobb távolságról viszonozták a tüzet.

@@norbertszamveber jogos feltevés. volt pl a szovjeteknél valami protokoll, hogy milyen távolságból érdemes/szabad viszonozni a tüzet? vagy pl visszalőhettek a szovjetek abban a reményben, hogy ha nem is tudják kilőni a német tankokat abból a távolságból, de pl a német tankok lövegeit/lánctalpat/optikákat eltalálják, és ezzel csökkentik a németek harcértékét?

@@o-hogameplay185 Ha nem vették észre a védők állásait az ellenség erői, akkor minél kisebb távolságra kellett bevárni a támadókat. Ha viszont felfedezték és tűz alá vették őket, akkor már mindegy volt, a tüzet viszonozni kellett.