Mint például?

Ezek nem megyarok voltak xD (németek, franciák,habsburgok)

@@Elbaso4 a habsburg sereg fele magyarokból állt

@@Mrszigonyos1 Fele azért sosem volt a habsburg seregnek magyar, főleg nem ezekben az időkben, amikor oszmánok uralták magyarországot :)

De itt nem mi harcoltunk (8000 magyar harcolt a háborúban többinek 90000 volt össz )

A vasvári béke megkötésének I. Lipót részéről részben racionális okai voltak. A rendelkezésére álló mozgóhad 234 gyalogos és 153 lovasszázadból állt, csakhogy ebből mindössze 119 gyalogos és 95 lovasszázad volt I. Lipót saját hadserege, 80 gyalogos és 40 lovasszázad XIV. Lajos király francia segélyhada, 35 gyalogos és 18 lovasszázad pedig német birodalmi kontingens. Azonban sem XIV. Lajos francia király, sem a német fejedelmek és rendek nem támogattak katonailag egy török elleni támadó háborút. Így amennyiben I. Lipót császár és király a szentgotthárdi diadal után úgy döntött volna, hogy folytatja a törökellenes küzdelmet Magyarország felszabadításáért, valószínűleg csak a saját Habsburg hadseregére támaszkodhat, amely erő korszerűsége ellenére a 130 000 főre becsült török mozgóhaddal szemben elégtelen. A katolikus XIV. Lajosnak, mint a legkeresztényibb királynak (Rex Christianissimus, Roi Très-chrétien) elháríthatatlan erkölcsi kötelessége volt segíteni a szintén katolikus I. Lipót német-római császárt és magyar királyt a török elleni védekezésben, de mivel a Habsburgok egyszersmind Franciaország hagyományos ellenségei voltak, egy oszmánellenes támadó háborút már nem támogathatott, mert annak sikere a Habsburg Monarchia megerősödésével, így a Francia Királyság nagyhatalmi helyzetének meggyengülésével járt volna. Többek között XIV. Lajos 1688-ben ezért támadta hátba az 1683 óta a törökkel igen sikeresen küzdő I, Lipótot. A Habsburgoknak, ha az oszmánokkal harcoltak, mindig számítaniuk kellett Franciaország tőrdöfésére.

A rendet, fegyelmet könnyebb fenntartani zárt oszlopban. A taktikailag szükséges gyors irányváltásokat, átcsoportosításokat könnyebben megoldották így, és ami a lényeg, hogy az akkori lőfegyverek hatásfoka egyenként nem volt valami hatásos, de tömegben, zárt sorokban alkalmazva, egy hozzáértő csapattal már nagy pusztítást lehetett előidézni. Valamint nem elhanyagolható tény, hogy nyílt mezőn egy gyalogos egység csak fegyelmezett, zárt rendben tudott ellenállni egy esetleges lovas támadásnak. Valóban jól sikerült, én is gratulálok hozzá.

De lehet mert nem a csőbe rakják (egyébként a 18.század végén találzák ki)

A csőbe dugható szurony (bajonett) valóban pont abban az évszázadban jelent meg (17. század eleje; harmincéves háborúban a franciák már használták elvétve), de csak a 17. század végére terjedt el jobban, és akkor sem lett általánosan használt, mert nem volt egy teljesen hatékony fegyver, ugyanis nem lehetett tőle a muskétával lőni. A 17. század végén jelent a csőre húzható szurony, és a 18. század elején rohamosan elterjedt, ami fontos és kisebb mérföldkő volt, ugyanis kiszorította a külön közelharci egységeket (pl. pikásokat). Szálfegyveres alakulatok a 18 század elején már ritkák voltak, néhány helyen (pl. svédeknél) még előfordultak, de már elsősorban defenzív feladatokat láttak el.

@@Elbaso4 A csőbe dugható szurony (bajonett) 17. század eleji megjelenésű, a csőre húzható meg 17. század vége.

Szervusz Norbi, ezeket azért nem találod meg Shazammal, mert nagyrészt a saját szerzeményeim, amiket a filmhez írtam, magam játszottam fel, és máshol sajnos nem fellelhetőek. A török dallamok között vannak olyanok, amik török eredetű katonai zenék, de azokat is áthangszereltem. Tervezem egy ideje, hogy összerendezem a DLM filmekhez írt zenéimet, és valamilyen formában elérhetővé teszem őket, de még egyelőre nem jutott időm erre a műveletre. Mindenesetre köszönöm a zenéhez fűződő kommentedet, és a csapat nevében is köszönöm, hogy megnézted a filmet. Üdv!

@@jozseftakacs9722 Szia, mikor ezt írtam felbosszantott a tény emiatt írtam bele ezt: ,,kb senkit nem érdekel ki mit csinált ebben a projektben". Ez nyilván nem így van és igenis értékelem mindenki munkáját mivel ezekkel az alkotásokkal segítitek a magyar történelem oktatását. A zenéket nagyon kellemesnek találtam mivel katonai zenéket sokat hallgatok ezért felkeltette érdeklődésem hogy fel vannak-e töltve külön de nem gondoltam bele hogy csak a projekt miatt készülhettek el. Köszi a barátságos válaszod.

@@jozseftakacs9722 És talán most valamilyen módon elérhetőek ? Illene az alá a játék alá amivel játszok , szívesen hallgatnám !

This is on Hungarian, talking about the war between the Christian and Muslim forces in Hungary in 1664 ad.

@@lajkatajka Thank you!

The video is about the Battle of Szentgotthárd (1664), which was a battle of the Habsburg-Ottoman war of 1663-64. The battle ended in a decisive Christian victory. Anyway, I read well by the name that you are Korean? How did you find this video? A pleasant surprise, though obviously not unique, and what can happen happens. :)

Atért a 3d is jó

Kedves Márton! A film évekkel ezelőtt készült, azóta nagyot fejlődött a technika, és mi is. :) Ha gondolja nézzen szét a csatornánkon.

ja nem azért mondtam, azért annyira nem szörnyű. csak véleményem szerint a rajzos részek minősége messze felülmúlja a 3d minőségét, úgyhogy én személy szerint arra fókuszálnék. a többi videóra is mindenképp sort fogok keríteni o7

@@martonjuhasz1544 Á, értem. Nos, a 2D-t olcsóbban lehet megvalósítani általában, és ez itt fontos szempont volt :)

hát ha olcsóbb is meg jobb is akkor hajrá :D nem tudom ki csinálta a 2d-s rajzos részeket de világklasszis minőség

és, az rosszabb volt?

@@isztwudklint4957 mármint a Habsburg?

@@isztwudklint4957 Miért ha nem volt rosszabb, akkor jó az elnyomás?

Mind a két háborút vesztettük :(

@@Elbaso4 kzfaq.info/get/bejne/r5mfaaVllqzXhp8.html

This is not a game, but a self-made animation by the video makers.

@@kristofantal8801 its great video. By the way, im turk :)

Sorry , I will write for the Team

@@taveress8580 Any results?

"Onnantól kezdve már a tatárok biztosítják a könnyűlovasokat. Hagyőr berkekben szoktok úgy mondani, hogy 16. század akindzsik, 17. század tatárok." A tatárok és delik. :)

A szárnyak irányának megadása mindig az adott hadsereg SAJÁT szemszögéből történik! :)

Kedves Zoltán! Valóban, azonban ezt kb. 3 éve készítettük.

Nem kell szabadkozni! Aki a tudását akarja gyarapítani annak megfelelő.

Kedves Ayateal Silverborn! Amit ön lát az a gyalogos négyszög, amelynek kialakítása szerint kívül foglaltak helyet több sorban a lövészek, belül pedig a pikások. Ez szerepel a csatát bemutató rézkarcon, amit Ottendorf készített. Mi ezt animáltuk meg. Ez a metszet pedig azért született, hogy bemutassa az uralkodónak a csata lefolyását, és hiteles dokumentumnak tekinthető. Karaklozzo gendarmokat nem tudom hol lát a filmben, ellenben lovassági roham van benne. Szakállas puskákat nem mutatunka filmben, amit ön lát az egy muskéta puskavillával. A 11. perc környékén lévő ujratöltés pedig egyszerűen abból fakad, hogy az ehhez felhasznált metszet ennyi mozgást engedett. Mivel a film 3d-s jelenteiben látható a helyes mozgás, ezt nem éreztük nagy áldozatnak.

@@Digitalislegendarium Tisztelt Legendárium! Mielőtt elkezdenék érvelni, azelőtt szeretném kifejezni az önök iránt érzett tiszteletet és megbecsülésemet, tudom rendgeteg munkaóra van a videó mögött s még véletlenül sem dehonesztálni akarok csupán (minthogy elsődleges érdeklődésem a korszak hadügye) észrevettem pár apróbb hibát. 1. Természetesen egy metszet nagyon jó szemléltető eszköz, de mivel a készítője nem volt katona ezért nem is láthatta át megfelelően hogy a hadrend hogyan nézhetett ki, mi több még egy hozzáértő is képes volt elrontani az ábrázolást: Troupitz, Laurentius . Kriegs Kunst, Nach Königlicher Schwedischer Manier ein Compagny zu richten c. 1638-as könyvében ábrázolja hogy hogyan nézhetett ki egy svéd gyalogszázad, mert a hatékonyságuk messze felülmúlta a Terciókét, pardon "gyalogos négyszögek"-ét. Az ábrázolás azonban téved: a pikás tizedet csak 8 rotá-ban helyezkednek el 9 helyett, és vezetésüket pedig 1 tizedesnek és 5 Sormesternek (rotameister) kelett volna biztosítania, míg a muskétásoknak 12 rotában kellene elhelyezkedniük 1 tizedes és 7 sormester iránytása alatt. Beszélhetünk arról hogy a 1630-as évek végére a pikások száma már csökkenőben volt, felszerelésük túl költségessé vált és ezért Troupitz a generálisok elé már egy csökkentett létszámú századot prezentált. 2. A hadrendel alapvetően az a probléma, hogyha ténylegesen négyszögekbe helyezkedve támadtak volna akkor egy olyan rajtaütés szerű támadás kivitelezése közel a lehetetlenség határát súrolná mint amit ábrázoltak. A A Szentgotthárdi Csata: Háború És Béke Zrínyi Miklós Korában (Szombathely: Szülőföld Könyvkiadó, 2015) c. könyv 68-70. oldalán található egy részletes elemzés amit a neves hadtörténész Perjés Géza írt, és amiben megfogalmazza hogy mi volt a probléma a formációval és hogy ezt az új tipusú hadrendet kifejezetten ennek okán hozták látre. Idéznék belőle: " a török lovasság heves rohamának ellensúlyozására alakult ki az ún. „magyar csatarend”, amelynek csak annyiban volt köze Magyarországhoz, hogy a törökkel szemben itt alkalmazták. Ennek a csatarendnek az volt a lényege, hogy a pikások rendkívül tömör négyszögekben álltak fel, ún. „négyzetes bataillonok”-ban, amelyekben ugyanannyi katona állt mélységben, mint szélességben, azaz ugyanannyi állt egymás mögött, mint egymás mellett. Ez a négyszög azután el!remered! lándzsaerdejével sziklatömbként állt ellen a leghevesebb lovasrohamoknak is. Természetesen nem mondtak le a muskéták t’zhatásáról sem, éppen ezért a pikás négyszögeket 3-6 sorból álló ún. „muskétás szegéllyel” vették körül (...) Mindez természetesen igen nehézkes, sok esetben hatástalan eljárás volt, és a török taktikája feltétlenül fölényben volt (...) A taktika szakért!inek els! gondja az volt, hogy a gyalogság két csapatnemének, a pikásoknak és a muskétásoknak valamilyen összhangját megteremtsék.(...) [Ezt] úgy oldották meg, hogy a századok pikásait és muskétásait - ezredenként 480, illetve 960 főt - külön „bataillonok”-ba egyesítették, és egymás mellett állították fel akként, hogy a pikások középre kerültek, tőlük balra és jobbra pedig egy-egy muskétás bataillon állott. Miután az egyes bataillonok szélessége csupán 80 m volt (kereken), a muskétások tűzzel támogathatták a pikásokat, ezek pedig oltalmat adhattak azoknak. Ugyanakkor a pikások nem zavarták a muskétások tüzelését, a muskétások pedig nem akadályozták meg a pikásokat lándzsájuk használatában. Így elérték azt, hogy az előterepnek egy olyan pontja sem volt, amely nem állt volna tűz alatt. " 3. Természetesen a nehézlovasokat nem láttam karakolozni, viszont 12. perc 30. másodperc környékén a muskétásokéhoz nagyon hasonló "lövésfüst" száll fel a lovas alakzatból. A gendarme kifejezéssel pedig egyszerűen a nehézpáncélos lovasságra akartam utalni, minthogy a könnyebb típusú lovasságból nem láttam ábrázolást. 4. A szakállas puska elnevezése alapvetően abból fakadt hogy a puska nehézsége miatt villára volt szükség a megtartásához használatához, nem arról beszéltem hogy Kovás, keréklakatos, kanócos, Miguel típusú puska volt, csak a szakáll, vagyis a villa intézményéről gondolom hogy erre a korszakra már nem annyira jellemző. Alapvetően a kanócos muskéták voltak a legnehezebben amihez szükség volt az álványra, egy brit darab súlya 6.05 kilógramm-ot nyomott hossza pedig 125 centi volt, általánosságban e fegyverek 6-7 kilógramm súlyal bírtak, viszont és ezt nagyon fontosnak tartom kiemelni a más szerkezettel ellátott fegyverek jelentősen csökkenteni tudták a súlyt, növelve ezzel az alkalmazhatóságot: A keréklakatos és a kovás fegyverek súlya 2-4 kilógramm között mozgott, pár példát is hozok: az olasz keréklakatos 1.9 kiló volt, a híres svéd kovás muskéta 3.28 kilót nyomott a német keréklakatos puska 3.4 kilót. Ezen adatok a Weapon: A Visual History of Arms and Armor, 1st American ed (New York: DK Pub, 2006) c. könyvből szárrmaznak. Továbbá a Császári seregek lőfegyver beli változásairól Brnardic, Vladimir, Imperial Armies of the Thirty Years’ War, Men-at-Arms, 457 (Oxford ; New York: Osprey Pub, 2009) 35. oldalán találnak egy leírást.

Kedves @@ayatealsilverborn322 ! Köszönjük a kimerítő válaszát! Az 1. és 2. ponthoz sajnos nem elég mélyek az ismereteink, de a videóban pont ezért nem is mentünk bele ilyen részletesen ebben. Illetve a 3d ábrázolásban ismeretterjesztésre törekedtünk, mivel, ahogy ön is írta, egy korrektül megformált alakzat túl nagy lett volna ahhoz, hogy látványosan bemutassuk. Az információkat, és az utasításokat Négyesi Lajos hadtörténésztől kaptuk, és nem kérdőjeleztük meg, mivel mi nem rendelkezünk ezirányú végzettséggel.(bár nagyon sokat olvasunka témában) A 3. pont esetében a lövésfüst a pisztolyokkal és karabélyokkal felszerelt lovasságra utalt, illetve az animációnál úgy itéltük meg, hoy így lesz értelmezhető a lovasság támadása.A 4. pont esetében, mi úgy tudjuk, hogy a szakállas jelzőt csak a várakban használatos nehezebb, a visszarugást megakadályozó füllel ellátott, fegyverekre használják. Itt kifejezett kérés volt, hoyg villás kanócos fegyverekkel ábrázoljuk a szövetséges erőket. Ez ugyan a franciák és talána németek esetében már nem tekinthető teljesen helyesnek, de az osztrák ezredek a keleti fronton mindig egy kicsivel korszerütlenebbül voltak felszerelve. Négyesi Lajos ezt kívánta így bemutatni. Ahogy írtam, a másik két náció esetében lehetett volna könyebb korszerűbb fegyvereket ábrázolni, de erre az idő kevés volt már sajnos, így maradt ez az általánosítobb megoldás. Had jegyezzem meg, hogy nagyon értékeljük, hogy ilyen felkészült vitapartnerrel tudunk eszemcserét folytatni!

@@Digitalislegendarium Köszönöm, megtisztelnek! Nyilván nem tisztem felülbírálni egy kollega instrukcióit, (minthogy egy youtube komment tartalmi keretei ezt nem is engedik), és látom hogy mit szeretett volna nyomatékosítani viszont, meglátásom szerint pontatlan. Értem hogy a lőporfüst a dragonyosoktól származik, viszont ők, ha tipizálni szeretnék könnyűlovasok, s a célponthoz érve leszáltak lovaikról és gyalogságként működtek tovább. A nehézlovasok pisztoly használata pedig szintén legalábbis kétséges, minthogy ebben az időszakban nyerik vissza lökőerejüket és inkább a karddal intézett támadás dominált, bár még hordtak/hordhattak lőfegyvert. Mindegy is, további sok sikert,és jó munkát kívánok a későbbi projektekhez. Esetleg ha szükségük van a 17. századi Közép-Kelet Európa hadtörténetével foglalkozó történészre, kerresenek meg bátran!

@@ayatealsilverborn322 Köszönjük! Hol tudjuk önt elérni?

The course of the battle was modeled on contemporary sources... The video was made at the request of the Vasvár Museum with the help of experts, including the Hungarian Military History Museum. It can be tied to the equipment of soldiers in some places (e.g. in 2D animations), but on the one hand time and resources did not allow for a more accurate and detailed representation, on the other hand it is basically not so inaccurate, so it stands its ground.

@balázs nagy történelem könyvek, pro-contrá...békét lábáncok kérték,,heheheee

Ezzel a szemben a tény az, hogy döntő keresztény győzelem volt, legalábbis harcászati értelemben mindenképpen, de hadászati szempontból is, ugyanis utóbbinál az Oszmánok a vereséget követően a korábbi céljuktól eltérően kelet felé, a Balaton-felvidéken haladtak vissza, ahol még megpróbálkoztak Sümeg elfoglalásával, de az ostromuk sikertelenül végződött.

@@feketezoltan2501 Meg kéne tanulni helyesen magyarul írni...

@@kristofantal8801 győztek tőrők-megyeri kátonák,beleteket kivertük ,mint I7o4-I848-ig...

@@feketezoltan2501 Ez milyen nyelv, ha szabad kérdezni? :D

Valóban jó lenne, de nem hiszem hogy, meg fog történni. Sajnos

Csak a hitelesített tényeket dolgozhatják fel, spekulációkkal nincs mit kezdeni.

Lehet, hogy egy 24 órás film hosszú és unalmas lenne a honfoglalástól kezdve... Szerintem ez egy korrekt csataleírás, amit vállalt a címben is, nem tényfeltáró elmélkedés.

@@snkvcs 30 mondat elmondása nem igényel 24 órát . Kedves Sinkónak a fia. Foglalkozz csak a szent irataiddal

@@vondobrogi8196 Kedves Döbrönek a fia! Nagyot kacagtam szellemes bejegyzéseden, csak sajnos nem értem...