Kedves Bence! Nagy tisztelettel vagyok az akadémikus tudás és a gyártók értékei felé. Ám. A saját gyakorlati elemzéseim, méréseim azt mutatják, hogy hiába a megadott rossznak tűnő értékek, mégis különleges a vályog minden tekintetben. Ezt nem arra értem, hogy túl van dicsőítve manapság a vályog és más szerves (természetes) építőanyagok, hanem arra, hogy hiába rossz a hőszigetelő értéke papíron, mégis a titok valahol a hővezető képességben rejlik, ami betyárul rossz a vályognál. Vagyis hiába fűtök én ezerrel a szobában, bizony alig fog átmelegedni a fal. valóban nagy a hőtároló tömeg is, ám ez más. Az, hogy a vályogot pedig kell szigetelni, na ezzel totálisan nem értek egyet. A vékony 40-45 cm-es falat igen, sajnos szükséges főleg a földtéglából összepréselt anyagokat, vert falat, stb. De bármit teszünk a felületre, legyen az egy vékony háló is, az iszonyatosan lerontja a nedvességáramlást benne. Már egy vékony geotextil is megöli a falat, nem még más anyagok és ragasztók. Én már sokat teszteltem ezeket. De úgy tűnik nem eleget mert még mindig vannak hitetlenkedők. :-) Na nem baj jövőre jönnek a videós tesztek is, ott lesz minden fehéren feketén.

@@nepazarolj Kedves László! Kíváncsian várom a további teszteket, illetve a jövőben pár tanácsért is fordulnék Önhöz egy konkrét épülettel kapcsolatban, ugyanis a feleségemmel mi is egy szép állapotú vályogházat néztünk ki magunknak. ( kb 60 cm vastag vert falú ház, kb 100 éves)

Én pár évtizedet leéltem két vályogházban és picit másként látom ezt a dolgot. :-) Egy vályogot könnyű kifűteni, mert hideg falak mellett is lehetséges bent 25 C fok, van is fent erről is videóm. Nyáron hűvös, pont a talajból felvett víz kifelé elpárologtatása miatt. Én egy szerves anyagból álló sárfalra bizony nem ragasztanék semmi szigetelést. Nem a szigetelő anyag a gond, hanem a ragasztó, a háló és a színező nemes vakolat. Ha tennék is, akkor nyitott rétegrenddel, ragasztóanyag nélkül és átszellőztetett légréssel a szigetelőanyag mögött. Ha becsomagoljuk a sárfalat, annak nem sok értelmét látom. De nem vagyunk egyformák. Én fogékony vagyok az újra és teszek is majd kísérleteket.

@@nepazarolj Kedves László! Van egy házam amit a nagyszüleimtől örököltem. Talán 200-300 éves lehet a ház. 15-20 évvel ezelőtt lett teljesen felújítva kívül belül, új tető, új vakolatok kívül belül. aljazatbeton,, víz, villany, gázszerelés stb.A felújítás során vettük észre, hogy a nagyon vastag falak belül vályogból voltak, kívül meg kisméretű tégla. Amikor a csövekhez fúrták át a falat akkor derült ki, hogy a két fal között van körülbelül 5 cm légrés, tehát a tégla nem ért hozzá a vályogfalhoz. Érdekes megoldást találtak ki annó az őseim a hőszigetelésre. Akkoriban még nem létezett hungarocell így oldották meg a hőszigetelést.

Igen nyáron volt. Itt a szobánkban, ahol minden szabályos és hagyományos módon van, jelenleg 55% a páratartalom. A volt istálóba, ahol most egy multifunkciós helyiség van, ideiglenes zuhanyzóval, ott 60-65 %, itt sajnos nem veszi magába a fal a párát, mert cementes a vakolat. :-( A műhelyemben, ahol nincs fűtés, sem szellőztetés, ott 5 C fok van jelenleg és 72 % a páratartalom. :-( Tanulságos adatok.

Lukács László - Az élet iskolája Nálam a nappaliban ahol voltál (Hévízgyörkön ) 28-30% így télen a vegyes tüzelésű kazánnal fűtve. (A multhéten vettem digitális pára és hőmérőt) .

Kedves János! A nyári belső hőmérséklet nagy mértékben attól függ, hogyan szellőztetünk. :-) Napközben, mikor kint melegebb van, TILOS szellőztetni. A sok jövés-menés az ajtón, az is sokat melegít a lakótéren. Sőt, azok az eszközök is, amiket bent használunk. Nálam a lámpa és a szinte folyamatosan videókat konvertáló számítógép, na meg 2 felnőtt 36 C fokos test melege is rengeteget emel a belső hőmérsékleten. Reggelre mostanában 25-26 C fokra sikerük visszahűteni a házat, ám estére 27-28 C fokig is felkúszik már a hőmérő higanyszála. Nálunk az is rontja a szellőztetés, vagyis a visszahűtés hatásfokát, hogy minden ablakunk és ajtónk a lezárt verandára nyílik és itt a nap közben 35 C fokra felmelegített veranda nehezen hűl át. A másik nagy probléma az én józan paraszti eszem szerint az, hogy a nádtetőt lecserélték cserépfedésre. A nádtető alatt sem por, sem ilyen meleg nem volt. Gondoljunk csak bele, hogy az szigetelt, a cserepek, pedig ontják, infrasugározzák a meleget a tetőtérbe, ahol szerintem nap közben akár 50-60 C fokra is felmegy a hőmérséklet. Pont ezért hiába a 40 cm nádas tetőfödém, az tuti átmelegszik. Ha ma is olyan meleg lesz, mint tegnap, akkor végzek egy infrahőmérős kísérletet + megmérem majd meddig kúszik fel a tetőtér hőmérséklete. Sajnos úgyis van fent dolgom, mert beindultak az egérkomák. Sajnos elég hamar. Nos, pont a napokban gondolkoztam azon, hogy le kellene szigetelnem a mennyezetet a tetőtér felől 15 cm kőzetgyapottal. Ez szerintem sokat javítana a helyzeten nyáron. Meggyőződésem, hogy a cserépfedés és az át nem szellőztetett tető miatt sokat melegszik a lakás. Ma azt is kipróbálom, hogy ha ventilátort használok az éjszakai szellőztetés légbefúvásához, ez mennyit javít a hatásfokon. Sajnos már itt sem hűl vissza 20 C-ra a kinti hőmérséklet, már itt is ma. 25 C fokig csak. :-( Ez nem barátunk. Érdemes sok-sok páramentesítőt (pl. kalcium-kloridost) betenni a lakásba, mert a pára elvonása is sokat segít. Erre persze jók a vályogfalak is. :-)