Pont hogy fordítva ... De mind1

Igazad van. Élő és életelen közt lényeges különbség van. Elmélet van, de bizonyíték nincs.

Köszönjük professzor úr a hozzászólását, és érezhető a fantasztikus tudás mely Önben megvan, csupán annyi a kérdésem, hogy mikor láthatjuk és hallhatjuk Önt bármely előadásban, ahol végérvényesen mindenki számára érthetően elmagyarázza pl mi is volt az ősrobbanás/teremtés előtt. Bizonyára ezért az idei Nobel díj várományosa, ugye jól sejtem?! Javaslom , maradjon a Wikipédia lelkes olvasója, és a kis fröccs nagy rajongója - továbbra is!

@@adamjanowitz870 Ember, ennyire nem vagy képes értelmezni az írott szöveget?

Ide írok, mert a nekem címzett válaszodnál nem jelenik meg, amit írok. Azt kellene megértened, hogy ha te Newton korában egy még jobb elmélettel álltál volna elő, és az igazolható, akkor azt fogadták volna el. Ha sem te, sem más nem tudja igazolni, akkor milyen alapon akarod meggyőzni a tudósközösséget és a gyakorlati szakembereket? Einstein egy olyan korban jött elő az elméletével, ahol a newtoni fizika már erősen recsegett-ropogott, nem lehetett bizonyos bolygók mozgását, a fényelhajlást stb. magyarázni vele. A technológia sokkal, de sokkal precízebb megfigyeléseket tett lehetővé, tehát komoly tapasztalati alapjai voltak neki. Ráadásul Einstein elmélete sem volt azonnal elfogadva, hanem fokozatosan ismerték el, ahogy a további megfigyelések igazolták a helyességét. A megerősítő tapasztalok fontosságát hangsúlyoztam az eredeti kommentemben és nem értem, hogy te min háborodtál fel. Nagyon fontos, hogy megértsd (a tudósok értik), hogy olyan hipotézisekkel, amiket nem lehet megfigyelésekkel megerősíteni, tele van a padlás. Ilyenből milliót le lehet gyártani, az lesz elfogadva, amelyik nincs igazolhatatlan és cáfolhatatlan elemekkel kibővítve, hanem igazolható és nem cáfolt. Amit összeálmodoztál, hogy te Newton korában már tudod, amit a jövőben fognak felfedezni, az egy értelmetlen gondolatkísérlet, olyanokat bárki bármikor mondhat, hogy tudja az igazságot, csak nem tudja igazolni, de majd 200 év múlva... (mondanak is sajnos).

Még egy nagyon fontos dolog. Nem az van laposföldesnek kinevezve, aki eltér a fősodortól, hanem aki igazolatlan, sőt cáfolhatatlan elméletekkel áll elő, na látod ő az aki hinni akar az elméletében, sőt ezt másoktól is elvárja. Ez durva arrogancia. Nekem meg nem hitem, hogy a fizikai tudásunk releváns elméletekkel áll elő, hiszen körbevesznek a hatalmas épületek, bonyolult guruló, repülő és úszó járművek, olyan technikai eszközök, amelyekben kvantumfizikai, relativitáselméleti és még sok ponton a jó öreg newtoni fizikai tudásunk van felhasználva (mert ott éppen az is elég). Ez nem álmodozás arról, hogy majd te képzeletben kit cáfolsz meg.

Meg mindig valóságosabb az általunk ismert világ fizikai törvények alapján való létrejötte és fejlődése mint valami hókuszpókusz polusú alapján a semmiből való misztikus létrejötte . Ma is létre jönnek csillagok és ebből csillagtársulások. Ez a folyamat a fejlődés különböző fázisában megfigyelhető . Minden ilyen folyamat a fizika ismert törvényei alapján megy végbe és ez a valóság .

Túlképzett mesemondók. . Erről ennyit.

5-6 milliárd év nekem nagyon-nagyon kevésnek tűnik, és az összehúzódás is kétséges szerintem. Lehet, hogy a világegyetem csak simán tágul és végül szétesik fotonokra. Ha érdekel, van erről videó: "TIMELAPSE OF THE FUTURE: A Journey to the End of Time".

Teljesen igazad van. Nem is sikerült semmilyen elektromos eszközt elkészíteni a nem értelmes gondolatokon alapuló fizikán. Nincsenek több milliárd tranzisztort tartalmazó processzorok, azaz cpu-k, grafikus processzorok és soc-ok. Nincsenek sokrétegű integrált áramkörök, vagy ha vannak, akkor sem működnek, ugye? És ezt, hogy nem értelmes az emberi fizika, képes vagy beírni egy számítógépen vagy egy olyan okostelefonon, amelynek a teljesítménye meghaladja egy pár éves asztali pc teljesítményét. A tapasztalati eredmények használata miért negatívum? A tudomány legfontosabb jellemzője, hogy empirikus. Enélkül csak álmodozás van, és ezerféle metafizika, amin csak veszekedni lehet, mert az empíria nem támasztja alá, emiatt a választás közülük csak azon alapul, hogy kinek melyik tetszik, mert a tapasztalat nem segít.

Nem azért működnek a mikroelektronikai berendezéseink mert a világ legalapjait ismerjük, hanem azért mert az érzékelhető mütyürkék és mikrobjektumok viselkedését ha felszínesen is, de le tudjuk írni !!

@@foidentitas6631 A szerinted "felszínes" leírás az aktuális, igazolt, és cáfolható, de nem cáfolt elmélet vagy az elérhető legjobb magyarázat. Amit egyébként a gyakorlatban nem is kell feltétlenül kell használni. Például az épületeket elég a Newton törvények szerint méretezni statikailag, nincs szükség a sokkal pontosabb relativitás elmélet használatára, mert akkora pontosságra nincs szükség. Tehát az, hogy mi az a felszínes ismeret, amit használunk az gyakorlati kérdés is. Ha működtethető berendezéseket tudunk készíteni az elméletek segítségével, akkor nem értem, miért az ismereteink lekezelése. Miért a tapasztalatok használatának lekezelése a @peterhajzer6659 hozzászólásában? Értékelni azt kell, amit jelenleg ismerünk, pláne, ha ezek az ismeretek teljesen egyértelműen hasznosíthatók. Az ismereteink a közelmúltban elképesztő mértékben fejlődtek, és egyelőre nincs jele, hogy ez még egy ideig nem így lesz. Nem értem ezt a magas lóról való beszédet a tudományról. Azért csináljuk még a tudományt, mert nem ismerünk még mindent, és nem is az van elismerve - "megfizetve" -, amit nem ismerünk, hanem amit igen, és ez utóbbi jellemzője, hogy a tapasztalatok által igazolt. Ha pontosabb ismeretekre van szükség, akkor tovább kutatnak a tudósok. Senki nem jelentette ki, hogy már mindent tudunk, és nem is álltunk le a kutatásokkal.

érdekes, hogy a Maxwell egyenleteknek semmi közük a valósághoz ... ez nekem kicsit meredek...vagy szélhámozzág?... na ne...