Kedves Viki! - Te milyen közösségekbeb formálsz jövőképeket? - Én kicsit tovább megyek. Sok dolog nincs rendben, érzi is látja az ember, ez az alaptörvényes, alkotmány és emberi jog mentes 'fikció', de facto államhatalom 'Magyarország' néven marketingelve maga a megtévesztés 2012-től. - Szabad emberként élni, közösségben alkotni/élni, fenntarthatóan élni, egészségesen és boldogan. a modern anarchiát és a szakrális királyságot megérteni, ezek elég alap dolgok - A Szkeptikus Kerekasztal, a Fenntartható Visszafejlődés vagy a Viva Natura csatorna több témát feldoldogott dokumentumfilm stílusban, itt a közgazdaság terén is jó lenne, ha valaki ilyen mélyre ásna, hiszen 2008 óta a vak is láthatja, hogy pénzrendszer fenntarhatatlan és erkölcstelen is . - Az önzőséget összemosni az élettel és az erkölccsel elméleti szinten is vicces. A saját érdekünk mások kiszolgálása. Ez egyáltalán kinek kérdéses? - "A minimálbér munkanélküliséget okoz" - Ez irdatlanul nagy marhaságnak tűnik, kivéve Orbánisztánban, ahol munkanélküli támogatás sincs, és csak bérrabszolgákat/cselédeket akartak kinevelni. - A katonaság és a fegyverkezés a globális háttérhatalom célja, mert anélkül legyengültek volna, és ez az első világháborútól elég jól végigkövethető, több mint 500 éves sztori.. - Alap, hogy mindenre rá kellene írni, hogy miből van, sőt ma már azt is sokkal pontosabban kellene minden egyes összetevőt külön kivesézve egy informatikai rendszerrel. Milyen liszt, és mikor lett leőrölve, milyen burgonya stb. stb., az élettelen hulladékot evő-patkány emberek túlélőképessége nagy, de legalább kevéssé vannak kiszolgáltatva, ha áramlik az információ KÖTELEZŐEN. Láttam fillérekért batátát még Svájcban is most a boltban, aminél nulla infó volt a származási országon kívül. Jómagam három-négyszeres áron adtam volna el a sajátomat, amiről tudom, hogy jó földben termett, természetes vizekkel és vegyszermentesen. - A földművelésben ('agriculture', agrár-kultúra), tájépítészetben és a KÖZért tett gazdálkodásban igenis lehet jó kijelentéseket tenni, . Jelenleg inkább tényleg a szektásodás van/volt elterjedve RENDSZERSZINTEN támogatva.

Robin már átment ezen, régen elég szubjektív volt néhány témában, de már jópár éve megtanulta, hogy legyen objektív, még ha valamivel egyet is ért, vagy nem.

@@Throrma Emlékszem még mit jelent a rendszer és az akcerelalizmus videóira. Akkor még látszott a rendszerellenessége.

@@Throrma ezt hívják klasszikusan akadémikus szintnek.

@@tothgabor7188 Hát azért ezt még nem 🙂

köszönöm - hiányzott már az agyvérzés ;)

pont, hogy semmit nem tud az állam szabályozni, mert így is meghalnak emberek az utakon. minden állami szabályozás csak a fejődés lassítását és a hatalom koncentrálódását eredményezi

@@istvandentora3459 Vagyis ha már elég férfi, nő és gyerek vált a felelőtlen sófőrök áldozatává az utakon akkora organikusan kialakulna a felelősségteljes autóvezetés az emberekben?

​@@istvandentora3459 de lényegesen kevesebb. Hiába van kressz vannak akik nem tartják be. Viszont kressz nélkül végleg el lennénk veszve és sokkal több baleset lenne.

@@istvandentora3459 Ez most olyan, mintha lemondanál minden orvosi ellátásról, csak mert vannak, akik gyógyíthatatlan betegségben szenvednek. Pedig azért úgy sejtem, ha nyílt töréssel kórházba kerülnél, nem rugdosnád el az orvosokat azzal, hogy "hülyék, nem tudtok gyógyítani, mert így is meghalnak az emberek rákban meg infarktusban!"

eléggé elment a közgáz oktatás a marxi-keynesiánus irányba, a libertáriusok itthoni műhelye az ellenpropaganda.hu-val kezdődött, aztán annak egy finomított változata látott napvilágot a Le az adók 75%-ával Pártban

@@istvandentora3459 A le az adok 75 minden csak nem finomitott valtozat. Siman lehulyeznek, ha szerinted nem minden vagy ugy, ahogy ok gondoljak ...

A libertáriusok sok esetben még önként sem adóznának ( amúgy lehetne még egy pár edzős videód.😳)

Így igaz! Egyébként sok sikert a pártodhoz, Áron! Ha a következő választásokon már sikerül elindulnotok, szavazok!!!!!

pont, hogy a konklúzió nem tetszik, mert ellenmondásos: először azt állítja, hogy nem lehet didaktikusan kijelenteni semmit, aztán a minimálbér optimális értéke tesz egy becslést. Valójában azért, mert nem tudja elfogadni, hogy pl a Blaha aluljáróban fetrengők pont a minimálbér miatt élnek ilyen életet, miközben a belpesti filantróp értelmiségi meg van győződve arról, hogy ők a szegények érdekeit szolgálják, ha beszabályozzák a cégeket, valójában pont az egyentlőtlenséget segítik elő. A közhiedelemmel ellentétben éppen az állam biztosítja a multik hatalmát adókedvezményekkel vagy olyan törvényi feltételekkel, amik az új belépőket szinte lehetetlen feladat elé állítja. Valójában csak a kisemberek versenyezhetnek egymással, de egy Facebookkal vagy az Amazonnal soha. A politikusok tőlük remélik, hogy megmarad a hangjuk a médiában, miközben szemet hunynak az offsore ügyleteik felett. Az állami privilégiumok korlátozzák a versenyt, bizonyos szereplőknek tulajdonképpen a monopol helyzetet garantálja, miközben kizsákmányolja a polgárait, hiszen átlagosan jövedelmük 50%-át adózzák le. Egyetlen politikus sem érdekelt ennek megváltoztatásában, hiszen a multik és a bankok nem finanszíroznák a médiaszerepléseiket. Ráadásul ha egy nagy cég fatális hibát követ el, még mindig ott van nekik az adófizetők mentőöve. Angolul van egy mondás: too big to fail, vagyis: túl nagy ahhoz, hogy összeomoljon, mert akkor az állam is omlik vele. Ezért az állam pénzzel pumpálja tele a multikat, amik így sebezhetetlenek. A vírushelyzet tökéletes példa erre, amiből állami segítséggel a milliárdosok és multik húznak hasznot a kisvállalkozókkal szemben. Holott ez pont fordítva történne egy normális versenyben. A magas adók mellé persze kell a bürokrácia is: minél bonyolultabb egy szabályrendszer, annál átláthatatlanabb annál több lehetőség van joghézagra és annál nehezebb ellenőrizni, ki a tisztességtelen. Mindamellett annál könnyebb szándékosan elrejteni benne a lobbi csoportok (itthon nálunk oligarcha haveroknak hívják őket) érdekeit tükröző "feltételeket".

@@istvandentora3459De ez nem magának a rendszernek a hibája, hanem a korrupcióé. Állami kontroll nélkül a cégeknek még a látszatot sem kellene fenntartaniuk és még jobban ellehetetlenítenék a feljutást. A hiba nem az állami beavatkozás, hanem a korrupció. Az állam feladata pont az, hogy kiegyenlítse az esélyeket és a fennt lévőktől elvegyen többet és abból biztosítson lehetőséget a kicsiknek. Ez folyamatos versenyhezetet teremtene és a monopóliumok gátját ami sokkal nagyobb fejlődéshez vezet végül.

valójában ezt azért tehette meg, nem volt magán tulajdonban az utca (mondjuk az utcaközösség tulajdonában), ugyanis akkor nem tehetné meg. Minden probléma az állami szabályozásból és közlegelő létéből fakad. A közhiedelemmel ellentétben éppen az állam biztosítja a multik hatalmát adókedvezményekkel vagy olyan törvényi feltételekkel, amik az új belépőket szinte lehetetlen feladat elé állítja. Valójában csak a kisemberek versenyezhetnek egymással, de egy Facebookkal vagy az Amazonnal soha. A politikusok tőlük remélik, hogy megmarad a hangjuk a médiában, miközben szemet hunynak az offsore ügyleteik felett. Az állami privilégiumok korlátozzák a versenyt, bizonyos szereplőknek tulajdonképpen a monopol helyzetet garantálja, miközben kizsákmányolja a polgárait, hiszen átlagosan jövedelmük 50%-át adózzák le. Egyetlen politikus sem érdekelt ennek megváltoztatásában, hiszen a multik és a bankok nem finanszíroznák a médiaszerepléseiket. Ráadásul ha egy nagy cég fatális hibát követ el, még mindig ott van nekik az adófizetők mentőöve. Angolul van egy mondás: too big to fail, vagyis: túl nagy ahhoz, hogy összeomoljon, mert akkor az állam is omlik vele. Ezért az állam pénzzel pumpálja tele a multikat, amik így sebezhetetlenek. A vírushelyzet tökéletes példa erre, amiből állami segítséggel a milliárdosok és multik húznak hasznot a kisvállalkozókkal szemben. Holott ez pont fordítva történne egy normális versenyben. A magas adók mellé persze kell a bürokrácia is: minél bonyolultabb egy szabályrendszer, annál átláthatatlanabb annál több lehetőség van joghézagra és annál nehezebb ellenőrizni, ki a tisztességtelen. Mindamellett annál könnyebb szándékosan elrejteni benne a lobbi csoportok (itthon nálunk oligarcha haveroknak hívják őket) érdekeit tükröző "feltételeket".

@@istvandentora3459 huh Köszönöm a válaszod, érdekes volt olvasni viszont annyira én nem értek ehhez a témához hogy érdemben tudjak válaszolni neked, elnézést miatta. Emiatt is követem ezt a csatornát :)

A marketing 22 vastörvényében is ezt írta le a szerző: megfigyelései alapján a szabadpiaci verseny során a legnagyobb forgalmú piaci szereplők közötti sorrendben először 2-szeres szorzónkénti lépcsők alakulnak ki, majd a két legnagyobb emelkedik ki, és a többi lemarad.

A számtalan ember közül aki valaha élt azok akik említésre méltóak beleférnek a történelem könyvbe.

A leggazdagabb Svédek közép-Svájcban laknak pont az adó miatt.Eszük ágában sincs befizetni.

@@andrasszalai363 Ö igen.Aki teheti adó paradicsomba megy.

regulatory capture

Most is középút van. Csenge is a vegyes gazdaság mellett tör pálcát. Láthatod a vegyes gazdaság eredményét Magyarországon is 32 éve. Örülök, hogy tetszik. Sokaknak viszont ez rohadt kevés.

A közhiedelemmel ellentétben éppen az állam biztosítja a multik hatalmát adókedvezményekkel vagy olyan törvényi feltételekkel, amik az új belépőket szinte lehetetlen feladat elé állítja. Valójában csak a kisemberek versenyezhetnek egymással, de egy Facebookkal vagy az Amazonnal soha. A politikusok tőlük remélik, hogy megmarad a hangjuk a médiában, miközben szemet hunynak az offsore ügyleteik felett. Az állami privilégiumok korlátozzák a versenyt, bizonyos szereplőknek tulajdonképpen a monopol helyzetet garantálja, miközben kizsákmányolja a polgárait, hiszen átlagosan jövedelmük 50%-át adózzák le. Egyetlen politikus sem érdekelt ennek megváltoztatásában, hiszen a multik és a bankok nem finanszíroznák a médiaszerepléseiket. Ráadásul ha egy nagy cég fatális hibát követ el, még mindig ott van nekik az adófizetők mentőöve. Angolul van egy mondás: too big to fail, vagyis: túl nagy ahhoz, hogy összeomoljon, mert akkor az állam is omlik vele. Ezért az állam pénzzel pumpálja tele a multikat, amik így sebezhetetlenek. A vírushelyzet tökéletes példa erre, amiből állami segítséggel a milliárdosok és multik húznak hasznot a kisvállalkozókkal szemben. Holott ez pont fordítva történne egy normális versenyben. A magas adók mellé persze kell a bürokrácia is: minél bonyolultabb egy szabályrendszer, annál átláthatatlanabb annál több lehetőség van joghézagra és annál nehezebb ellenőrizni, ki a tisztességtelen. Mindamellett annál könnyebb szándékosan elrejteni benne a lobbi csoportok (itthon nálunk oligarcha haveroknak hívják őket) érdekeit tükröző "feltételeket".

Tudjuk, hogy vannak állami pelenkázásra szoruló, szolgalelkű adófizetők. Nem kell reklámoznotok magatokat.

a végszó pont, hogy ellentmondásos, képtelen belátni, hogy bármiféle állami szabályozás csak egy illúzió, és mindig visszaveti a fejlődést

@@Nellopton Igen vannak emberek akiket zavar az ha csak másokon átgázolva lehet előre jutni. Ilyenkor ők inkább hátul maradnak.

​@@Quercuscerriscerris én is egy tehetségtelen senki vagyok, ezért azt szeretném, ha mindenki más is szarul élne, hogy ne érezzem szarulé magam a középszerűségem miatt!

@@Nellopton Juj, Levesember megsértődött.

Ez az összes ideológiára igaz. A valóság teszteli ezeket az elméleteket /kívánságokat. Szabad piacgazdaság, tervgazdaság/teljes állami kontroll vagy a kettő ötvözete se működik rendesen. Egyszerűen azért mert emberek olyanok amilyenek sajnos

@@alihorda Az ideolgógiák nem elképzelt világokról szólnak - azt utópiának nevezzük. Az ideológiák létező világok megindokolásáról szólnak.

@@BiharyGabor mint látjuk a gyakorlatban sajnos nem így van

@@alihorda De, ez a gyakorlatban is így van. Az ok és az okozat viszonyát felcseréli, aki kiváltó oknak véli a magyarázatot, indoklást. A libertarianizmus utópia, a neoliberalizmus viszont komoly ideológia. Ettől persze egyiknek sincs szoros köze bármiféle tudományhoz, de a valósághoz való viszonyuk eltérő.

Optimális világ olyan lenne, hogy napi kajaadagod lenne és születésedkor már kasztrálnának, hogy kordában tarthassák a populációt. Hm, várjunk csak...

Akkor egy javasolt megközelítés: Nem kell egy életre elköteleződnöd. Egy-egy választás nem örökre szól (még...) Szóval teheted amellé, ami szerinted a következő isdőszakban jobb lesz az országnak.

Egy kis segítség talán: gazdag országban már könnyen lehet szociáliskodni, nekik "jól áll". De jól érzed, mert a normális gondolkozás (bocs', ha valaki bántva érzi magát) valahol félúton (kicsit talán közelebb a libertariánushoz) tenné le a voksát - túl sok egyikből sem jó és mindkettőnek vannak problémái és az emberi természet miatt hosszútávon egyik túlsúlya sem vezet jóra, mert a társadalom nem egy homogén massza: mindent nem lehet engedni, de túl sokat sem szabad beavatkozni. A libertariánus berendezkedéssel pl. az az egyik legnagyobb baj, hogy sokan nem tudnak vele jól élni; remek példa a videóban is látható vita: sokan még jogosítvány birtokában sem tudnak úgy vezetni, hogy ne öljenek meg másokat a hülyeségükkel, itt erős kontrollra van szükség; sajnos nem lehet megengedni, hogy bárki, saját elhatározásból csak úgy járművet vezessen, mert ez hátrányos, veszélyes a többiekre. Ugyanakkor a szociális berendezkedéssel pedig az a baj, hogy olyan folyamatokba is bele fog szólni, önnön magasságosságában, amihez semmi köze: pl. előírja, hogy hogyan, milyen életvédelmi felszerelésben vizisportolhass (ezek hiányában ugye legfeljebb a saját életedet veszélyezteted), vagy olyanba (vagy úgy) is beleszól majd, amihez nem ért (jó esetben legalább nem rosszindulatból), pl. a Mo-i ársapkák egy tipikus ilyen intézkedés (jó szándékkal feltételezzük, hogy tényleg csak az volt az indíttatás, hogy segítsenek bizonyos csoportoknak, bár védhető lenne, hogy nem teljesen, de ezt hagyjuk inkább).

Mindegyikből kiveszed a jó dolgokat és alkalmazod. A hibrid rendszerek működnek a legjobban. Például az ingyenes és mindenkinek magas szintű oktatás és egészségügy egy fontos és a társadalom számára hasznos dolog. Ehhez adó kell amiből ez fenntartható. Ugyanígy jobb segélyből fenntartani egy szociális hálót és egy adott szint felett tartani az embereket, mint hagyni lecsúszni őket, mert hosszútávon drágább. Viszont a gazdaságban a túlzott állami befolyás káros, mert nem igényel valós teljesítményt. Az állam feladata lefektetni a gazdaság szabályait és kiegyenlíteni a cégek esélyeit, hogy folyamatos verseny maradjon. Ugyanígy az államnak segítenie kell, hogy mindenki megkapja az azonos lehetőséget a fejlődésre. Ez hosszútávon a társadalom fejlődéséhez vezet. Lehet nem tűnik egyéni szemszögből igazságosnak sokszor, de társadalmi szemszögből ez a helyes irány. Például segélyt adni valakinek aki nem dolgozik zavarja az egyéni igazságérzetünket, de az a pénz valójában nem veszik el, hanem a helyi boltoshoz és végül az államhoz kerül vissza. Viszont közben az adott személy körülményeit is javítja. A baj sokkal inkább azzal van amikor ezek a penzek kikerülnek az országból(multik) vagy olyan magánszemélyekhez kerülnek akik nem forgatják vissza vagy kiviszik az országból. Semmi baj azzal, ha az állam támogat cégeket, de azok valódi teljesítménnyel rendelkező cégek legyenek és többet hozzanak, mint visznek. Ez a baj a NER-el, hogy kontraszelektált módon osztja a pénzeket a hatalmi érdekei szerint olyanoknak akik valójában haszontalanok a magyar gazdaságnak.

Ha segít az állam az már nem szabad. A 2008-as lufit is az állam fújta fel.

ő is libertárius abban az értelmezésben, hogy a tulajdonjog monopóliumát is piaci versennyel bontaná le

tévedés: állami propaganda pánikoltatta be az embereket + kényszer miatt is kellett venniük Egyébként rendjén van, ha fluktuálnak az árak, erről szól a piac, ha beszabályozod, csak a szegénységet és a hiánygazdaságot segíted elő

Ezt hozza az állami kényszerítés

Eddig rendben is van, az államnak a szerepének itt kb meg is kéne állnia, sőt ez kell is ezt a legtöbb libertárius el is ismeri.

BEZZEG AZ ÉN SZÉLSŐSÉGEM! NA AZ JÓ MEGOLDÁS!

A libertarizmus azt hirdeti, hogyha állami kényszerpelenkázásra kényszeríted az egyént, akkor nem tud felelősséget vállalni. Ezért az egyént épp a szabadsága megőrzésével tudod leginkább szolgálni. Ráadásul jobban is meg fognak fizetni, mivel a a fogyasztóért való verseny jólétet teremt.

@@Nellopton Még nem értettem meg a válaszodat - még ott tartok, hogy az egyén és így s versenyben kevesebbet teljesítő (akár tudásához mérten) hátrányban marad?

@@envagyokazabela a szociál demokráciákban, ami ma is van, nehezebben érvényesül az egyén, mint az adóztatás ellenes libertarizmusban

Két sor, négy helyesírási, illetve öt gépelési hiba.

Levesember, te vagy az?

Nem, nem feltételez ilyet, sem bármi egyebet.

Nekem is pont ez jutott az eszembe. A legtöbb dolgot azért engedi szabadjára a libertarizmus, mert majd a fogyasztói tudatosság segíti azt szabályozni természetes módon. Csak kihagynak a gondolatmenetből egy elég nagy tényezőt, mégpedig a marketinget, aminek hatalmas szerepe van a piacra, és a fogyasztó tudatosság befolyására. De még ha egy fogyasztót nevezhetünk tudatosnak, akkor sem állhat elég információ a birtokában, hogy döntést tudjon hozni. Szerintem ez állati felelőtlen, mert ahogy a videóban is volt például a gyógyszerek esetén, csak akkor tud a piac reagálni valamire, ha már megtörtént a probléma. Mondjuk ha piacra kerül egy gyógyszer, amitől sokan rosszul lesznek, meghalnak, vagy a betegen született gyerekek számát növeli, arra lehet azt mondani, hogy majd a piac korrigál, de mire ez a folyamat csak elkezdődik addigra már hatalmas károkat okozott.

Ez olyan, mint mikor a kommunisták azzal jöttek, hogy majd minden közös lesz, ingyen kaphatók a cuccok, és mindenki pont annyit vesz el a közösből, amennyi a szükséglete. Miközben a benzinárstop is megmutatta, hogy ha valami még csak nem is ingyenes, csak mesterségesen alacsonyan tartott áron szerezhető be, akkor abból a termékből pazarlóan sokat fognak fogyasztani. A libertáriusok is feltételezik, hogy az emberek majd szabályozzák önmagukat, de elég körbenézni pl. egy húsvéthétfőn, hogy lássuk, még a szabályozás és büntetés sem tart vissza sokakat az ittas vezetéstől.

@@KultAnarchist A libertáriusok nem feltételeznek. Semmit.

@@KultAnarchist De ez azt gondolom hogy helyi(ország) sajátosság. Például nézd meg, klasszikus példával élve, a németek mindig is visszafogottabbak voltak hiába tehették volna meg. Nálunk meg valóban mindig beindul a nyerészkedés, a pánikvásárlás(ez mondjuk Amerikára is igaz). Szóval lehet hogy ez akár egy működőképes rendszer lenne, egy jóléti társadalomban.

Az állami egészségügy a világ legeslegempatikusabb dolga. Said no one ever.

A libertarizmus azt mondja, hogy a verseny jobban szabályoz, mint az állami önkény. A jószándék fogalmával csak az államhívők operálnak, ezért ne keverd ide.

@@Nellopton Egy véges nyersanyagokkal rendelkező és már most kifogyóban lévő bolygón mégjobban felgyorsítani a versenyt nem hozná el gyorsabban a civilizáció végét? Mert hát ugye technikailag nem járunk ott és a mars terraformálás is sok sok problémába ütközik.

@@MrMufics a verseny épp a kevesebb erőforrásigényre ösztönöz. Olvasd el Arthur MC. könyvét

Ha ez naivitás akkor abba gondolj bele, hogy az mekkora naivitás, hogy majd pár tíz választott politikus mindent a társadalmi jó előremozdításáért tesz teljesen önzetlenül.

Egy ilyen világban az lenne a valóság, hogy aki csak teheti visszaélne az erőfölényével, majd nagy cinikusan azt mondaná: “Nem kötelező itt dolgozni, vagy a terméket megvenni” … Valójában az alacsony érdekérvényesítő képességgel bírók kiszorulnának a legtöbb lehetőségből.

Nem. Csenge az nem Ritter. Ez a két személy teljesen más

A kötelességed a másik jogának tiszteletben tartása, feltéve, ha felnőtt vagy. Amennyiben kisgyerek vagy, akkor a szülőnek való engedelmesség, ha pedig szolgalelkű, akkor az aktuális politikus pótapucinak való gazsulálás.

@@Nellopton ez a liberalizmusra is igaz eddig

sokan elhiszik a szocializmus hazugságait még mai is, pedig pont ellenük dolgozik

@@istvandentora3459 A szocializmus és a kommunizmus nem rossz dolog. Az, hogy hogyan lett megvalósítva, az egy más téma.

@@DcNdrew neeem, hát nehogy többre vágyj az élettől, mint egy panellakás, mindfennapi kaja, ne akarj megvalósítani semmilyen álmot! légy jó biorobot munkás, az aztán egy szép "utópia" (nem, elméletben is gonosz dolgok ezek, nem csak megvalósításban)

és aki primitív barom ,mert nem olvas el semmit, azért miért én feleljek?

Nem, nem működtetnék magánkézben. Azok az anarchokapitalisták.

@@ideologiaktarhaza 7:00 Sztem, döntsd el, hogy mit gondolsz.

@@MegaMatya Nem tehetek róla, hogy nem tudsz értelmezni összetett mondatokat. Arról beszélek itt, hogy a libertáriusok miért nem támogatják, hogy ezek magánkézben legyenek, ellenben az anarchokapitalistákkal.

@@ideologiaktarhaza Nemcsak arról beszélsz, hogy miért nem támogatják, hanem arról is, hogy mit szeretnének tenni. Ez a konkrét történések során egymással ellentétes érzésekben is megjelent, amelyre a videó képei alapján asszociálhatnak a nézők. A szabad piac és a szabad rablás együttes, érzelmileg semleges megfogalmazása inkább egy libertárius szemlélet melletti állásfoglalásként értelmezhető. Csengéről viszont tudható, hogy képes ennél szofisztikáltabban is fogalmazni, akár egy fél szóval is. Tőled természetes en nem számítanék arra, hogy egymással ellentétes érzéseket is kifejezzél.

@@ideologiaktarhaza Arra már nem is merek gondolni, hogy a vállalatok korlátozott felelőssége össze legyen hasonlítva a magánszemély korlátlan felelősségével. Hiszen a cégek korlátozott felelőssége azt is jelenti, hogy szabadon kifoszthatják a magánszemélyeket. Persze értem, hogy ez a Milton nevű vallási vezető szerint a cégeknek nem áll érdekében. Tehát, ez meg sem történthet. Kíváncsi lettem volna arra, hogy erről milyen módon lehet elfogulatlanul, semleges módon beszélni. S természetesen arra is, hogy ilyen körülmények között, hogyan lehet szabad piacról és a magántulajdon védelméről beszélni.

Kommunizmus soha nem létezett. A szocializmust is csak építettük, de soha nem épült fel.

@@kuruczpeter3213 Mint elmélet, eszme minden létezik, hogy aztán mennyi valósul meg belőlük az más kérdés.

nincs szükség politikusokra, a piaci verseny leszorítaná az árakat,

Nem kell ezen filózni. Kipróbáltuk már élesben a Húsvét szigeteken. Na olyan lenne.

@@gaborbaksa4690 Jaja, ők lejátszották kicsiben. Továbbgondolva, ha például nem lenne központilag finanszírozva a tudományos kutatás, csak üzleti alapon történnének technológiai fejlesztések, akkor hol tartanánk? Biztos hogy ilyen színvonalon élhetnénk? Kötve hiszem...

@@attiwise Szerencsére az ész eloszlása a földön a bernoulli elvet követi, tehát nem mindenki olyan ostoba majom, mint ezek a libertáriánusok a videoban. A tőkének érdeke, hogy legyen fejlődés (=profit kilátás), ezért tartja fenn az államot és fininszíroz olyan dolgokat is, amik ezeknek az alusisakosoknak érthetetlen. Gondolj bele, hogy milyen értelmetlen hülység volt Aldrin ugrabugrálása a holdon az egyén szempontjából (=miért erre a fazonra költötték az adómat?) és milyen bucira keresték magukat azok a cégek, akik ott voltak az őt odajuttató technológiák kifejlesztésénél. Akik most pl. a youtube-nál dolgozva ekézik Aldrint, hogy mit keresett ott, azok nem is dolgoznának a youtube-nál, ha ő nem ugrál a holdon (mert nem lenne meg a technológia hozzá. És nem, nem találtunk volna rá egy zseni eldugott fiókjában sem. Az ilyesmi nem úgy megy, mint a képregényekben....)

@@attiwise furcsa, hogy nem ismered a libertáriusok free market environmentalizmusát, a COase-tételt, miközben a sárga-fekete; a libertárius szín van a profilképeden. Kiábrándító.

@@Nellopton Miért kéne ismernem? Millió dolog létezik, amiről neked sincs ismereted, pedig egy humanoid a profilképed. Béke.

🤣

Chillében láthattuk mi a kontrollvesztett kapitalizmus. Nem szeretnék chillét európában. Azt az ellentmondást sem értem, hogy miért jó, ha az állam kivonul a gazdaságból, és hagyja, hogy a szabad piacon a legnagyobb szereplő monopolizálja az iparágat, és így a "szabad piac" felszámolja magát. Az a vicces, hogy a hőn áhított szabad piacotokat is csak állami beleszólással lehet fenntartani, mert a szabad piac képtelen az esélyegyenlőség bármilyen szikrájára is. Hupszi.

@@andrasbonifert3479 Sajnálom Pinochet politikájáról nem sokat tudok, egyvalamiben biztos vagyok, elődjénél jobb volt. Friedman volt a tanácsadója, azonban mint sok más politikus szóban megfogadta, policyban viszont nem. Nagyon jó kérdés a monopolvállalatok kérdése. Ha megnézzük minden momopóliumot az állam alkít ki, nem a piac. Egyrészt vannak a hagyományos állami monopóliumok, mint a a magyar posta, vagy a szerencsejáték zrt., stb. Meg tudod mondani, mi indokolja ezek cégek monopolhelyzetét és állami kézen tartását? Next up azon monopóliumok, melyek a már bizonyos méreteket elért cégek állami lobbizással, különleges jogokkal való illetéssel jöttek létre, szűkítve a versenyt. Ez többféle lehet. A legegyszerűbb, ha az állam plusz támogatást, kedvezményeket előjogokat biztosít. Erre is számos példát látunk amikor egy cég azzal házal, hogy egykörnyék különleges munkaadója és támogatásra szorul, ezért az állam muszáj közbelépjen. Itt semmi szó nincs a segítségről, hiszen ki látott már olyat, hogy a legnagyobb erőforrásokkal rendelkező cégek kapnak, a legsérülékenyebb KKV-k pedig még adócsökkentést se. A másik amikor a cégek, vagy maguk a poltikusok lobbiznak bizonyos stamdardek(biztonsági, környezetvédelmi, kényelmi, stb.) bevezetéséért, melyek funkciója valójában nem a fogyasztóvédelem, hanem a bottlenecking, vagyis, hogy új versenytársak belépését nehezítsék meg. Mi pedig örülünk a túlszabályozott, "minket védő" piacnak, holott az egész csak arra volt jó, hogy kialakuljanak a monopóliumok. Aztán ott vannak a kamarák. Állami hátterű szervezetek, ahol a versenytársaid döntenek arról, hogy beléphetsz-e a piacra. Nonszensz. Ez nem csupán versenyvisszafogó hatású, de az árakat is mesterségesen magasan tartja. És itt érünk el a lényeghez, mégpedig ahhou, hogy a nép egymásnak ellentmondó dolgokat követel az államtól. Persze jöhetsz azzal, hogy egyes cégek állam nélkül nőttek irreálisan nagyra, ami persze nem igaz, hiszen a céged egy bizonyos nagyság elérése után számíthat házaló polzikusok megjelenésére, ahogy ez történt anno a Microsofttal. Ott van a Blockbuster példája. Filmkölcsönző cég, melyer örök monopóliumnak hittek. Majd egyik napról a másikra megjelent egy cég amely mem számolt fel késedelmi díjat. Ez a cég letaszította a Blockbuster a piacvezető helyéről. Ez a cég a Netflix. Mond bármit is ma neked az, hogy Blockbuster(a filmtípuson kívül)?

Autóvezetés engedély nélkül? Sőt én szigorítanám, boldog boldogtalan vezet, szerintem NE. Fektessék a pénzt a tömegközlekedésbe és ilyenek. Csak az kerüljön a közutakra aki képes is rendesen vezetni ÉS betartja a szabályokat. Ha valaki nem tud, akkor csak simán annyi a visszatartó erő hogy ha kárt okoz, netán megöl valakit akkor vállalja a felelősséget? Az boldogít ha egy fiatal felelőtlenül tömegbalesetet okoz de hát ő is belehal, akkor ez van mi? Vagy ha az állam nem szól bele DE a vezetésnél maradva, a teherszállító vagy tömegszállító járművökön is van limit hogh mennyir vezethet egyhuzamba és ilyenek. (Hogy ne legyen fáradt a vezetéshez) vagy a részeg vezetés.. ha az a minimális állam csak magát a bűncselekményekkel foglalkozik de a megelőzéssel nem akkor szerintem jó rábasznánk.

Az autóvezetés kérdésében, legalábbis abban, hogy engedély nélkül lehessen vezetni, nincs konszenzus a libertáriusok között. Az a baj, hogy tökéletesen azt az embert testesíted meg, aki a liberalizmus alapelveivel nincs tisztában. Az ilyen "persze még jobban liberalizálni, túl sok a hülye mindenkinek meg kéne tiltani mindent, legjobb lenne, ha csak én nekem szabadna ilyen veszélyes üzemeket működtetni, hiszen csak én vagyok épeszű" jellegű megszólalásokkal az a baj, hogy ki vagy TE? Ki mondta, hogy a TE épeszűségi sztenderdjeid a jók? Egyáltalán megismerhető-e ilyen sztenderd? A liberalizmus azt állítja, hogy nem. Senki sincs abban a pozícióban, hogy egy másik embert bizonyos alapvető emberi jogaitól megfosszon, pontosan azért, mert senkinek sem osztott senki ehhez hatalmat. Akkor is benne lennél a közlekedés tovább korlátozásában, ha egy olyan politikus kapná az efelől való döntés jogát, aki szerint te is a nem épelméjű kategóriába tartozol? A liberálisok, nem hülyék, látják a rengeteg kockázatot amit te felsoroltál, de azt mondják inkább ezerszer a kockázat, minthogy egy nap arra ébredjek, hogy csak levegőt venni van jogom. És ebben a 20. század nagyon is jól igazolja a liberálisokat, vagyis, hogy milyen könnyen valósulhat meg valami ilyesfajta helyzet. Az érme másik oldala pedig az, hogy még ha alá is vetjük magunkat ilyen szigorú szabályozásoknak, azok pusztán az emberi tényezőtől való függés miatt képtelenek lesznek ellátni feladatukat, hiszen majd pont azok a notórius törvényszegők, akikről te is beszéltél fognak majd engedelmeskedni holmi törvényeknek? Szerintem ezt az állításomat pedig temérdek akár az utóbbi időben megtörtént közúti bűncselekmény és baleset támasztja alá. Összegezve a liberálisok úgy mennek ki az utcára, hogy vállalják az azzal járó kockázatot, de nem az a helyzet, hogy jobban szeretik a szabadságot, mint a biztonságot, csupán azt mondják, az már rég rossz, ha a biztonságom az élet minden apró cseprő területén valami monolit bürokratikus dilettáns szervezettől függ. Végezetül még annyit, hogy sok libertárius eleve ellenzi a közutak fogalmát, vagyis az ideális esetnek azt tartja, ha minden út magánkézen van és ott a saját útjaira mindenki olyan elmebetegeket enged vagy nem enged be amilyeneket akar.@@hudumannaia

a valodi libertarizmus alap feltétele, hogy ember ne kontrollálhatja a pénzmennyiséget. Eddig ehhez nem volt meg a technologia, most viszont megvan a Bitcoin által. Szoval az elsö kisérlet a valodi libertarianizmusra csak most jön.

a szocialisták egy illúziót kergetnek, jól esik hátba veregetni magukat, ha a sikeresek lábát eltörhetik. De a szegénység gondját éppen ezzel segítik elő. A libertáriusok itthoni műhelye az ellenpropaganda.hu-val kezdődött, aztán annak egy finomított változata látott napvilágot a Le az adók 75%-ával Pártban

A cégek kezébe adni mindent, kb. olyan, mintha egy hibbant kecskére bíznánk a káposztát nagyon jó amikor az államok kezébe adsz mindent :D meghetsz marhavagonokba vagy a frontra, mint a fasza államizmus korában, a múlt században :) engem cég nem kényszeríthet katonáskodásra, ellenben a szeretett állambácsi igen, sőt még azt is meghatározhatja, hogy mit vihetek be a szervezetembe

Közel sem arról beszélek, hogy a cégektől vegyünk el minden hatalmat és adjuk az államnak, ahogy arról sem, hogy az államtól vegyünk el mindent és adjuk a cégeknek. Talán ismerős matematikai fogalom a "pozitív számok", ami ugyanazt jelenti, mint a "nem nulla és nem negatív számok" kifejezés. Én az utóbbi szerint fejeztem ki a véleményem. Valahogy nehezemre esik elképzelni, hogy csak 100% cég - 0% állam vagy 100% állam - 0% cég állapot létezik (ebben a példában "kizáró vagy" alkalmazása mellett). Én úgy gondolom, hogy a cég, az állam és a média egyensúlya szükséges egy működő világgazdasághoz, a tárgyalt ideológia, mind politikai, ming gazdasági értelemben, nemes egyszerűséggel kihagyja a három elem egyikét. Ez természetesen nem akkora csoda, tekintve a média hatalmi ággá fejlődésének és a libertarianizmus megjelenésének időbeli különbségét. Azonban az információ korában számításba kell venni az információt is, mint egy befolyásoló tényező. Nem véletlen, hogy a jelen század valószínűleg végig, de elejét tekintve biztosan végig, arról szól, hogyan kellene az információs térben kommunikálni azt, amit teszünk, értem itt a céges és az állami hozzáállást egyaránt. Erre a posztmodern életstílus, ideológia, és úgy nagyjából ez a nyugati rothadás is igényt formál, ahol már a reláció érdekesebb a konstansoknál, a műveletek folyamán. Tehát, arra a következtetésre jutni, hogy a "mindent a cégek kezébe adni rossz" következménye az "adjunk mindent az államok kezébe", egy olyan gondolkodásmód, melyet leginkább az emlegetett múltszázadban alkalmaztak. Annak a skálának, ahol az irányítást végző szervezetek közül az egyik végén a cég, a másik végén az állam áll, nem pusztán két lehetséges állapota van. Sok más helyen meglehet állítani a kis jelzőnket, mely a világgazdasági erőviszonyokat reprezentálja. Emellett pedig az általam fentebb írt, média sem egy elhanyagolható szereplője ennek az egésznek. Úgy gondolom, hogy a 21. században már nem lehet úgy kezelni, mint valami jelentéktelen semmit, vagy más hatalmi ágak eszközét. Így, ha egy ideológiát ma kellene felállítani, akkor a politika és a gazdaság mellé minimum még a médiát be kellene emelni. A libertarianizmussal az előzőekben leírtak mellett az is a probléma, hogy elhaladt felette az idő. Jelenleg nem követik a nagy eszméink a technológiai fejlődést, ennél fogva elavult módszerekkel próbálkoznak a döntéshozók, üljenek cég vagy állam élén. A világ elég érdekes helyzetbe kedült, mert a nyugati civilizáció hanyatlásnak indult; a keleti, pláne a déli, pedig sehol sincs. Ennek a hatalmi borulásnak pedig a szabadpiaci kapitalizmus az egyik oka, ami a gazdasági szintéren játszik Darwinosat és kiszelektálja a kisembert. A nyugati kisembernek az a tragédiája, hogy könnyen lecserélhető egy bevándorlóra, mert olyan munkát végez, amire bárki képes, csak a bevándorlónak fele annyi pénzt is lehet fizetni mindezért. Ezzel pedig létrejön, nem csak az újrabszolgaság, de a proli fogyasztó is. Ezek a csoportok folyamatosan egymást növelik, hiszen a fizetni alig tudó csoportnak nincs jobb dolga, mint vásárolni, de csak olcsó termékre futja neki, amit persze olcsó munkaerőnek kell kitermelnie. Ahova az állam keze nem ér el, ott olcsó a munkaerő. És itt kapcsolódnak vissza a dogok az előző szöveghez. Hol található a legolcsóbb munkaerő, amiből már nem éri meg prolit gyártani? Valami egyensúlyt kellene találni az ideológia alapú tömegsír és a fogyasztói alapú tömegsír között. Erre akartam célozni.

@@betolyas elismerem, alapos és átgondolt válasz ez, szemezgetek belőle!

@@TheAcreDnB Nem mintha a cégek nem álltak volna a marhavagonok meg az ingyen emberi munkaerő mögött:)

@@GergelyPal. ingyen emberi munkaero? miert? mert valahol lehet? na azert mi a felelos?