Vincze Miklós: A Föld a jövő Vénusza? - az üvegházhatásról másképp (Atomcsill, 2023.01.12.)

No video

Vincze Miklós: A Föld a jövő Vénusza? - az üvegházhatásról másképp (Atomcsill, 2023.01.12.)

Рет қаралды 21,376

Жыл бұрын

Előadó: Vincze Miklós (ELKH-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport)
Cím: A Föld a jövő Vénusza? - az üvegházhatásról másképp
Időpont: 2023.01.12.
Kivonat: Napjainkban a klímaváltozás kapcsán igen sok szó esik az üvegházhatásról, legtöbbször negatív kontextusban. De lehetne-e egyáltalán élet a Földön üvegházhatás nélkül? Üvegházat már mindenki látott, de értjük-e hogy hogyan működik? S egy ilyen mezőgazdasági melléképület mennyiben tekinthető jó analógiának mindarra, amit légkörünk egyes gázai művelnek a Nap által felmelegített földfelszín hőmérsékleti sugárzásával? Ha bolygónk messze legfontosabb üvegházgáza a vízgőz, miért “pörgünk” mégis annyit a gyenge második szén-dioxid szerepén? S eljuthat-e bolygónk olyan pokoli végállapotba, mint a valaha valószínűleg elég kellemes, ám jelenleg teljes mértékben lakhatatlan Vénusz, amely a megszaladó üvegházhatás következményeire figyelmeztet? Ezeknek a kérdéseknek eredünk nyomába.
További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/events/a...

Пікірлер: 63

@izabellatoth7712 Жыл бұрын

Fizikus szempontból, ami én nem vagyok, igen érdekes, hasznos előadás, még nekem is!!! Köszönöm! A ciprusokról hallottam egy videót. Kiderült, milyen jó alapanyag a hajók építéshez, milyen jó hatású az egészségre, ezért lényegében kiirtották, M.O.-on is. Hajóépítéshez, paloták építéséhez. Majd legelők lettek ezekből a területekből, majd SIVATAGOK! Most is azok. Talán nem a Napot kellene eltakarni, ami nélkül nincs élet, hanem a FÁKAT VISSZATELEPÍTENI! Lehet sokat "fejlődött" a tudomány, de én még úgy tanultam, a széndioxid élteti a növényeket, az általuk kibocsájtott oxigén pedig az Embert. És nem kell félni a széndioxidotól, mert van természetes felhasználója.

@lxathu Жыл бұрын

"""Sajnos"""" éjfél után megjelent az ajánlatok között, és mint a jó könyvet, belepillantás után nem lehetett abbahagyni... reggel pedig kelni kell. Bármilyen természettudományt tanító számára kincset ér egy dupla órán. 10/10

@thomassasdi2739 Жыл бұрын

Nagyszerű tartalom, köszönet minden közreműködőnek! A sugárzástani ismeretek birtokában egy élmény volt az előadásban bemutatott építkezés.

@zoltanbalogh2173 Жыл бұрын

Erre nem lehet mást mondani, köszönöm az előadónak, és köszönöm minden közreműködőnek azt a sok órányi munkát, sok tíz évnyi tanulást, amivel adtak nekem (is) ennyire hasznos másfél órát. Köszönöm, köszönöm.

@zspe6465 Жыл бұрын

Igen érdekes előadás volt. Sokat tanultam belőle. Köszönöm.

@juhaszetelka2207 Жыл бұрын

Szuper előadó,szuper előadás! Köszönöm hogy láthattam,hallhattam!

@tamasszekely4895 Жыл бұрын

Nagyon jó előadó a srác.

@Szeklicefiam Жыл бұрын

Köszönjük!

Жыл бұрын

A képregények mellé magyar vonatkozást is lehetne tenni: Botond-Bolics György - Ezer év a Vénuszon - Idegen bolygón született 📚

@elteatomcsill8013 Жыл бұрын

Ne hagyjuk ki a trilógia első kötetét sem! Botond-Bolics György: Ha felszáll a köd Ezek a könyvek az ötvenes-hatvanas években íródtak, és meglepő módon nyíltan tárgyalják azt a kérdést, hogy a majdani egyesült Föld lakói a Világtanács nevében mocskos és rasszista módon gyarmatosítják a Vénuszt, az ásványkincsek kitermelése érdekében rabszolgasorba taszítják a lakóit. Akik először fegyveres lázadással, később politikai machinációkkal, majd technológiai versennyel igyekeznek kivívni függetlenségüket és egyenrangúságukat. Amúgy a huszadik század közepén szinte magától értetődő volt, hogy a Vénuszt forró, ködös, mocsaras bolygóként ábrázolták (ahogy a Marsot száraz, hideg sivatagként, az utóbbi bejött) a (bármelyik országban írt) sci-fikben, ahol a párás dzsungelekben burjánzik a növényi és állati élet. Szinte fel sem kellett építeni a világot, csak meg kellett említeni a Vénusz nevét, a díszlet készen állt - épp mint a vadnyugati város a lengőajtós ivóval a western-történetekben. Kivételt jelentett a Sztrugackij-fivérek első regénye, amelyben a Vénusz felszínét radioaktív vulkánok és sugárzó lávaárak uralják. dgy

@gyulafabian9722 Ай бұрын

Huhh... Nem gondoltam, hogy valaki még emlékszik ezekre könyvekre. :) Pedig nagyszerű, olvasmányos, fantáziadús ifjúsági regények voltak az adott kor ismeretanyagára építve. Köszönöm a megemlítését. :)

@gyulafabian9722 Ай бұрын

@@elteatomcsill8013 A Szolnok Megyei Néplapban a hetvenes évek elején folytatásokban közöltek egy szovjet űrhajósok vénuszi kalandjairól szóló képregény sorozatot. Ebbem is, ahogy említetted, párás, burjánzó dzsungel volt a Vénuszon, a lakói pedig hatalmas, kétlábon járó, teknősbékaszerű páncélos lények voltak. :)

@dgy137 Ай бұрын

@@gyulafabian9722 A könyv: Georgij Martinov: A Föld nővére, Móra Kiadó 1966, később több kiadás. Rajzok: Csergezán Pál. A képregény eredetileg a Népszavában jelent meg, a megyei lapok utánközölték. Szöveg: Cs. Horváth Tibor, rajz: Sebők Imre. dgy

@emanacio Жыл бұрын

A 10 perces villámcsapás említése új célokat adott.

@77MAGYAR Жыл бұрын

😍🤩

@zsoltbocsi7546 Жыл бұрын

Nem Cook fedezte fel Ausztráliát, hanem a hollandok, utána meg a spanyolok voltak ott. De egyik csapatnak se tetszett az ismeretlen déli föld ezért leléptek. Később Cook a déli részen szállt parta ami valamivel konfortosabb volt a gigantikus mérgespókokat leszámítva

@miklosvincze4667 Жыл бұрын

Köszönöm szépen a javítást! Ráadásul (az általam szintén említett) Tahitit sem Cookék fedezték fel ilyen értelemben. Azt kellett volna mondanom, hogy "felderítették" vagy hogy "felfedezték korábban ismeretlen részeit" vagy valami ilyesmit.

@rbelatamas Жыл бұрын

❤❤❤

@zsoltkincses2092 Жыл бұрын

Tetszett az előadás. Sok új érdekes dolgot tudtam meg belőle. Azon majd elgondolkozok, hogy a hőmérséklet hatványkitevője hogyan függ össze a makroszkopikus dimenziók számával (Lukács Béla szerint minden egyes "bizonyítékot" ki lehet magyarázni, viszont sok különböző bizonyíték van, és együtt nem lehet már kidumálbi.) Teller Ede azt mondta, hogy a molekula rezgéséhez két szabadsági fok jár, mert kinetikus és potenciális energia is van. Ezt nem nagyon értem. Az összegük kvázi állandó, nem függetlenek. Érdekes lehet, ha a szinodikus forgási periódusidő összemérhető az év hosszával. Az űrszindák a nappali vagy az éjszakai oldalon szálktak le?

@miklosvincze4667 Жыл бұрын

Köszönöm! Valóban összemérhető a szinodikus periódusidő az év hosszával, ráadásul az előbbi kb. 18 nappal hosszabb. Mivel azonban a Vénusz formabontó módon retrográd irányba forog a tengelye körül így aztán nem az jön ki, hogy sokszáz (földi) nap telik el két napkelte között, hanem "csak" kb. 117 (földi nap). Tudtommal a szondák többsége a nappali oldalon szállt le (bár az amerikai Pioneer-Venus leszállóegységek esetében nem tudom), de éppen az üvegházhatás (és a légkör "szuperrotációja", amiről nem beszéltem) miatt érdekes módon az éjszakai oldalon sincs lényegesen hidegebb, mint a "napos" oldalon. Ami a T kitevőjét illeti, abba most nem vágnék itt bele, de annyit elhintek, hogy ha 2D-s lények lennénk, akkor a T a harmadik hatványon szerepelne. (A levezetéshez a fotonokat leíró Bose-Einstein eloszlásból kell kiindulni és a kutya az ún. "állapotsűrűség" dimenziófüggésénél van elásva, de ezt az egészet én minimum fél órán keresztül szoktam elővezetni, táblánál.)

@zsoltkincses2092 Жыл бұрын

@@miklosvincze4667 Dzhaibekov Effect EGM96. Folyékony víz nélkül a Föld is átfordulhatna. Nem nagyon csodálkozok, hogy a Vénusz és az Uránusz is visszafelé forog. (Ezt az Amerikai Tudomány cikke tagadja, inkább a Nap hatásának tulajdonítják.)

@elteatomcsill8013 Жыл бұрын

Ismét egy totális ostobaság, rosszul megértett és egyáltalán nem megemésztett összeolvasott információk téves kontextusban való felböfögésével. A Dzsanibekov- (megtanulhatná tisztességesen leírni a nevét, ha már egyszer hivatkozik rá) "effektus" nem új dolog, évszázadok óta benne van minden mechanika tankönyvben. Arról van szó, hogy ha egy három különböző főtehetetlenségű nyomatékkal rendelkező merev testet a középső nyomatékú tengely körül pörgetjük meg, akkor a forgás instabil lesz, és akár az ellenkező irányba is átfordulhat. Lásd pl Elméleti fizika példatár, 1954 (!). A nagyobb bolygók nem háromtengelyú merev testek, hiszen kialakulásukkor egy ideig az egész test folyékony vagy képlékeny állapotban volt. Így a test alakja kihűléskor úgy állt be, hogy a forgástengely a legnagyobb tehetetlenségi nyomatékú tengely lett, gyk az alak lapított forgási ellipszoidra hasonlít. Így e tengely körüli forgás stabil, csak nagyon erős külső behatás tudja lényegesen megváltoztatni. Kisbolygók, üstökösök, és egyéb apró kozmikus testek a legkülönbözőbb furcsa alakzatban állhattak össze a kozmikus törmelékből, és későbbi fejlődésük során sem mentek át a folyékony fázison,. Ezek esetében véletlenül előfordulhat, hogy az instabil tengely körül forognak, és bukdácsolhatnak. "Az Amerikai Tudomány tagadja". A hozzászóló kezd Tuarego nyomdokába lépni - csak ő tudja a tutit, de azt a "hivatalos" tudomány tagadja. Most kell megállni. dgy

@manofthemetropolis Жыл бұрын

reakcióm a 13:00 környékén elhangzottakhoz: Már többször is találkoztam ezzel a nézettel, h talán a légkör felsőbb rétegeiben lehet élet, én ezen eléggé fennakadtam. Én nem tudom kitől, miféle emberektől származhat ez a nézet, kételkedek benne h komoly kutatóktól/tudósoktól, nekem ezzel kapcsolatban csak egy egyszerű gondolatom van, ami nem is engedi az ezen való tovább gondolkodást: Az élet működéséhez szükség van nehezebb elemekre, olyan elemekre amik nem maradnak meg a felsőbb légkörben, mindenképp lesüllyednek. Ahhoz h bonyolultabb molekulákat, makromolekulákat hozzunk létre, amik már megengedik az anyagok geometriájának és viselkedésének a számtalan lehetőségét, elkerülhetetlenül szükség van nehezebb elemekre, az nem fog menni h életet csinálunk hidrogénből meg héliumból meg pár könyebb elemből. Igaz h pl CO2 van a légkörben is, amiben ott a szén, de ez sovány vígasz. A földnek szilárd felszíne van, ami megengedi h az elpusztult, már nem működő élőlények teteme és az élőlények egy helyen maradjanak, így a közös helyszínen meg tud történni a teljesen különböző állapotú és tömegű anyagok keveréke, ami lehetővé teszi a körforgást. A vénuszon, ha a felső légkörben lévő élőlény elpusztul, nyilván le kell bomlania, a lebomlott anyagok pedig azonnal elkezdenek differenciálódni, a nehezebbek lesüllyednek oda, ahol már semilyen élőlény nem marad életben, és nem építí be a testébe azt. A kommentmező nem engedi meg h pontosabban, ennélfogva hosszabban fogalmazzak, így aztán több helyen bele lehet kötni az általam fent leirtakba, de talán azért arra elég, h lehessen érezni h mi ezzel a probléma. Nem tudom komolyan venni a vénuszi élet jelenkori létét.

@liptakszabolcs1395 Жыл бұрын

Nyílván nem emlősökről van szó, de egyszerűbb vírus összejöhet - vagy fennmaradhatna akár... elvileg...

@elteatomcsill8013 Жыл бұрын

Nem szabad elfelejteni, hogy a bolygók légköre tele van finom porral, amelynek egy része az űrből származik, meteoritikus eredetű, a másik részét a felszíni vulkánok, illetve erős szelek juttatják a légkörbe. A Vénusz sűrűbb légkörében a por még inkább tartósan fennmaradhat. A porszemcsék anyaga bőven biztosíthatja az élethez szükséges nehezebb elemeket, a szemcsék felszíne pedig a földi agyagásványokhoz hasonlóan katalizálhatja a meginduló szerves kémiai reakciókat. Így elképzelhető, hogy a porszemek felületét vékony biofilm borítja. dgy

@miklosvincze4667 Жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Írtam erre egy hosszabb választ, de volt benne egy link, talán emiatt nem látható. Akkor ez végképp elveszett, vagy moderálás után még felbukkanhat?

@manofthemetropolis Жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 A légköri por! Valóban elfelejtettem. Folyamatos utánpótlást szolgáltat az autotróf élet fennmaradásához is. Újra nyitott lett számomra a kérdés. Köszönöm a színvonalas választ!

@zsoltkincses2092 Жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Egy "idegen" bolygón nem feltétlenül a szén+DNS alapú élet fejlődött ki. Évtizedekkel ezelőtt a Galaktika magazinban volt róla egy cikk - sajnos lemaradtam róla.

@rockjano Жыл бұрын

Fantasztikus vagy Miklós!!!! Nagyon köszönjük...

@pakozdypal Жыл бұрын

Tisztelt Vincze Miklós! Érdeklődve hallgattam az előadását nam fizikusként. Egy kérdés merült fel bennem a Vénusz paraméterei kapcsán. Közel 500°C fokos hőmérséklet mellett, hogyan tudott leszállni a szonda ejtőernyők segítségével, ha az akkori Szovjet technika műsejem ernyőket használt, amik....hát nem tudnak ekkora hőterhelést elviselni, mivel egyszerűen elolvadnak?

@miklosvincze4667 Жыл бұрын

Nagyon jó kérdés. Voltak gondok az ernyőkkel: a Venyera-3 óta próbálkozgattak a leszállással, de nem is sikerült elsőre a dolog, talán épp ilyen okok miatt is. Mindenesetre aztán rátanultak, és a sikeresen leszálló szondák már olyan anyagból készült ernyőt vittek magukkal, amelyek 450°C-os hőmérsékletet is elviselnek. Hogy mi volt ez az anyag, azt sajnos nem találtam most meg a neten.

@daniforrai5158 Жыл бұрын

Szerintem a NOMEX nevű anyagból készülhetett. Ez egy DuPont szabadalom, és használják az űrben más célra is. De csak egy erős tipp a részemről..... Én is gratulálok az előadáshoz, láttam a 2022 -es"Miért nem élünk a jégkorszakban?" címűt is, az még ennél is profibb volt. en.m.wikipedia.org/wiki/Nomex

@gezakobuki1356 Жыл бұрын

A karbon kor nem volt (földtörténeti értelemben) nagyon régen, a Nap intenzitása szempontjából biztosan nem. Az atmoszférában jelentősen (legalább egy nagyságrenddel) több CO2 volt, ezért nőttek meg a növények jóval nagyobbra, ami maga után vonta az állatvilág méretének növekedését is. Ez az állapot többszáz millió évig nagyjából fennmaradt, mindenféle "elszálló" klíma nélkül. Ennek a fizikai hátterét mennyire vizsgálták, ezt modellezték-e már?

@SandorVKun-xi4re Жыл бұрын

Ez jó kérdés! Milyen volt akkor a Földön a vulkáni tevékenység , a talaj összetétele és a csapadék képződés ?

@imrekiss3221 10 ай бұрын

Mi a helyzet a kén hexafluoriddal? Az emberiség által kibocsájtott és hosszú élettartama miatt felhalmozódó nehéz gáz és extrém üvegházhatású. Tudtommal a leg elhagyatottabb helyeken pl Mauna Kea, Délisark is egyre növekvő szintjét mérték ki. Mekkora a jelentősége vagy mennyi időnk van amíg elér olyan szintet amikor már jelentős hatásai lesznek? Vannak már rá modellek melyek figyelembe veszik?

@editfarkas4503 Жыл бұрын

Sajnos csak egy lájkot lehet adni, pedig ezret is adnék ennek az előadásnak. Ha nem számít udvariatlanságnak, javaslom megnézni az alábbi videót is, nagyon jól kiegészíti a jelen előadást: kzfaq.info/get/bejne/pdelaKeb37Wmdmyp.html

@miklosvincze4667 Жыл бұрын

Köszönöm szépen! Valóban, ha Sabine három héttel korábban elkészíti ezt a kitűnő videót magam is hivatkoztam volna rá, sőt akár át is emeltem volna belőle ezt-azt. Vicces ez az időbeli majdnem-egybeesés.

@V_Atti Жыл бұрын

Algoritmus-átverő támogató komment. De mindjárt megnézem és ha nem szólok semmit, az nagy dicséret, mert kötekedős vagyok. 😉

@elteatomcsill8013 Жыл бұрын

Nincs semmilyen algoritmus. Én moderálok. dgy

@miklosvincze4667 Жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Szerintem úgy érti, hogy a naaagy youtube-algoritmust (hogy kiknek dobja fel random a videót és úgy általában az AtomCsill tartalmait) pörgeti a sok komment és sok like jelenléte. Például én is többek közt ezért reagálok erre itt. :) :)

@zsoltkincses2092 Жыл бұрын

@@miklosvincze4667 Eldönti, hogy mit tükröz vissza, a Gömb él. ;)

@zoltansinka7521 2 күн бұрын

@@zsoltkincses2092 A Gömb él, a Kocka öl.

@emanacio Жыл бұрын

Ami kimaradt, hogy a vízben szinte ugyanannyi CO2-t tud oldódni. Vagyi 1l víz 1 l CO2.

@zsoltkincses2092 Жыл бұрын

Gázokat térfogatra mérni... pV=nRT=NkT A viccben a hentesnél egy liter marhahúst kér a vevő. ;) Répcelakon bányásznak szén-dioxidot. Nem tudom elképzelni, hogyan gyűlhetett össze a föld alatt.

@emanacio Жыл бұрын

@@zsoltkincses2092 Gázok oldódnak folyadékban. Ezt használják fel a növények, a korallok ,... A mészkőből.

@tudomanyoskavehaz Жыл бұрын

A literben kifejezett gáznak a nyomásadat nélkül nincs értelme.

@gezakobuki1356 9 ай бұрын

"Miért lett ilyen a Vénusz?" kérdés mellé még feltennék egy párat. Miért 92-szeres a felszíni légnyomás rajta a Földhöz képest? Mikor és hogyan lett ennyire sűrű a légkör, vagy ilyen volt mindig is? Hogyan befolyásolta ez a nem csekély különbség az ott zajló folyamatokat? Vagy miért 243 földi nap a körülfordulási ideje, és az hogyan befolyásolta a folyamatokat? Nem lehet az, hogy a Földhöz képest ennyire extrém körülmények kellenek az "elszaladó üvegházhatáshoz"?

@laszlorimai926 Жыл бұрын

És mi történt a Marson?

@miklosvincze4667 Жыл бұрын

Jó kérdés. Azt szokták mondani, hogy mivel a Mars kicsi (a Földhöz vagy a Vénuszhoz képest), hamarabb kihűlt a belseje. Nem teljesen (mint a Hold esetében) de annyira igen, hogy megszűnjön a bolygó mágneses tere, és leálljon a vulkanizmus. (A Marson vannak a Naprendszer legnagyobb vulkánjai, de mindegyik kihűlt.) Így aztán egyrészt nem pöfögték már tele a légkört gázokkal - így üvegházgázokkal is, pl. szén-dioxiddal - már a vulkánok, másrészt pedig a bolygó globális mágneses tere is elmúlt (pedig a kőzetek mágnesezettsége alapján tudjuk, hogy létezett ilyenje). Mágneses tér híján a napszél (a Naprból kiáramló töltöttrészecskék áramlata) is könnyebben tudta "lefújni" a bolygó légkörét, illetve ugye a vulkánok hiányában nem jött pótlás, az égitest gravitációja (a földinek alig több, mint egyharmada) meg önmagában kevés volt ahhoz, hogy megtartson egy akkora légkört, mint ami azelőtt volt. Így a Marson végül lényegében megszűnt (vagyis radikálisan lecsökkent) az üvegházhatás. A felszín kihűlt, a víz megfagyott. Vagyis egy ellen-Vénusz jött ott létre.

@SandorVKun-xi4re Жыл бұрын

Igazi profi szakmai tudású előadó! Öröm az ilyen embert, ilyen előadót hallgatni! További sok sikert kívánok, kedves Miklós!-( Mi lesz a Föld és az emberiség jövője,ha légkörében a metán növekszik meg a széndioxid mellett?!)

@J24345 6 ай бұрын

Nem a metán inkább?? Sarki permafroszt (tartósanfagyott) terület melegedése a veszélyforrás most 2024-től nekünk!! "13:00" akkor ólomtavak is lehetnek a felszínen, ha el nem párolog?! a Vénusz felszínén.

@tudomanyoskavehaz Жыл бұрын

Kérdés: a légköri CO2 telítettség változása lineáris kapcsoltban áll az általa okozott üvegházhatással?

@miklosvincze4667 Жыл бұрын

Köszönöm a nagyszerű kérdést! Nem, itt is van egy telítődési effektus. Az 50. perc környékén játszottam a MODTRAN modellben az (ebből a szempontból valósághűen viselkedő) elnyelési spektrumokkal, és ennek keretében előbb két és félszeresére, majd pedig még ennek is a tízszeresére is felcsavartam a CO2-koncentrációt. Láthatjuk azonban ott is, hogy ezt messze nem arányosan követte le a spektrumbeli "beharapás" mélysége a CO2 által elnyelt hullámhossztartományban. Vagyis, ha a CO2 (vagy bármely más üvegházgáz) mennyisége annyi, hogy már lényegében elnyel mindent, ami az őáltala "fogyasztott" hullámhossztartományban elnyelhető, akkor egy szint fölött már hiába rakunk belőle többet a rendszerbe, nem csinál nagyobb effektust. Az viszont egy nem triviális kérdés, hogy ettől pl. a Föld esetében mennyire vagyunk messze.

@tudomanyoskavehaz Жыл бұрын

@@miklosvincze4667 Köszönöm a választ! Folynak-e kutatások arra vonatozóan, hogy a Földi rendszer esetében a telítettség és az effektus közötti összefüggést leíró egyenletet meghatározzuk az alsó troposzférára? (A Modtran modellt megtaláltam a neten, jó "játék" a paraméterek változtatása.)

@miklosvincze4667 Жыл бұрын

@@tudomanyoskavehaz Természetesen. Amit a MODTRAN nem tud (a Manabe által felfedezett effektus viszont igen), az is nagyban befolyásolja a dolgot. Ha jobban megnézzük a MODTRAN-os spektrumokat, láthatjuk, hogy a CO2 "leharapások" a 220 K-nek megfelelő sugárzási egyensúlyi görbéig nyúlnak le. Ha rápillantunk a mellette levő magasság-hőmérséklet profilra, megérthetjük miért: abban a magasságban van ennyi hőmérséklet, ameddig a CO2 képes feljutni a függőleges légmozgás következtében (ez már a sztratoszférában van, de ne feledjük, hogy a CO2 amúgy nem olyan könnyű, hogy ott is maradjon "örökké". Viszont nem annyira nehéz, hogy gyorsan leülepedjen az áramló légkörben, így akár évtizedeket tölthet odafönt.). Ezért nem nyúlik lejjebb a "leharapás" a MODTRAN-modellben. Nade! Ha a felszín melegszik (vagyis a legfelső sugárzási görbe fölfele tolódik), a sztratoszféra pedig hűl (vagyis a "leharapás" málységét kijellő alsóbb sugárzási görbe pedig lejjebb tolódik), akkor láthatjuk, hogy a széndioxid által kiharapott teljes terület is megnő, vagyis ugyanolyan mennyiségű CO2 esetén is több elnyelést lehet produkálni. A keresett egyenethez tehát óhatatlanul figyelembe kell venni a légköri fel-leáramlás hatásait is, ami viszont már egy olyan probléma, amihez eléggé bonyolult számítógépes szimulációkat kell futtatni, mert ezek a problémák sajnos analitikusan ("papíron") már nem oldhatók meg.

@tudomanyoskavehaz Жыл бұрын

@@miklosvincze4667 Akkor most megyek fizikát tanulni, a tiszta matek ennek megértéséhez kevés.