"Ha széthúzunk egy kvarkpárt, a semmiből keletkezik egy új párja?" Nem a semmiből, hanem a széthúzás során befektetett energiából. "Vagy az az 1 kvark meghasad és 2 kvark lesz belőle? mert ezt nem mondták el a videóban." Egy kvarkból nem lehet több kvark, mert egy ilyen folyamat megsértené a megmaradási törvényeket (pl perdület, elektromos-, barion- és leptontöltés megmaradási törvényét). Egy kvark és egy megfelelő antikvark viszont létrejöhet a "semmiből", azaz puszta energiabefektetésből, mert kvantumszámaik összege nulla. "Ha el tudnánk különíteni azt az egy kvarkot, és olyan helyen lenne, ahol nincs másik részecske, akivel kölcsönhatásba léphetne..." Nem tudjuk elkülöníteni, mert ahhoz végtelen sok energiát kellene befektetni. Ezért nem lehet a kvarkokat "kiszabadítani" a kötött állapotból, azaz a hadronok belsejéből. dgy

Korábbi válaszomat a rendszer törölte :( "Ha széthúzunk egy kvark párt a semmiből keletkezik egy új párja?" Nem a semmiből, hanem a széthúzás során befektetett energiából. "Vagy az az 1 kvark meghasad és 2 kvark lesz belőle?" Nem, mert akkor nem teljesülne egyes fizikai mennyiségek (perdület, elektromos-, barion- és leptontöltés) megmaradási törvénye. A folyamat során a befektetett energia egy kvark-antikvark párt hoz létre, ezek kvantumszámai ellentétesek, így összegük nulla, ezért nem sérülnek a megmaradási törvények. "Ha el tudnánk különíteni azt az egy kvarkot és olyan helyen lenne ahol nincs másik részecske akivel kölcsönhatásba léphetne akkor mi lenne a részecskével?" Ilyen "elkülönítés" nem lehetséges, mert a kvarkok "teljes széthúzásához" végtelen sok energiát kellene befektetni. dgy

@@dgy137 köszönöm a válaszokat .

A protonban két u kvark van, egyenként +2/3 egységnyi töltéssel, és egy d kvark, melynek elektromos töltése -1/3 egység. Így jön ki az eredő +1 töltés. A neutronban egy d kvark van (+2/3) és két u kvark (egyenként -1/3), ezért az eredő töltés nulla. A hasonló kvarkszerkezet miatt az erős kölcsönhatás szempontjából a proton és a neutron nagyon hasonlóan viselkedik, míg az elektromágneses kölcsönhatás tekintetőben nagyon mások. De az elektromosan semleges neutronnak is vannak elektromágneses tulajdonságai: nevezetesen mágneses momentuma, ami az összetevő, elektromosan töltött kvarkoknak a Dirac-egyenlet által leírt mágneses momentumából adódik. Szemben pl a neutrínókkal, amelyek jelenlegi tudásunk szerint nem összetettek, hanem elemiek, nincsenek töltött belső alkotórészeik, ezért minden elektromágneses jellemzőjük nulla, teljesen semlegesek. Ui: hang-ügyben próbálunk tenni valamit. dgy

@@elteatomcsill8013 Időközben érkezett még egy kérdés, válaszolni akartam, de a rendszer letörölte a kérdést :( Kérem, küldje el még egyszer! dgy

9:30 -nál cseréltek mikrofont. nem recseg onnan.

Emlékeim szerint az elveszett kérdés arra vonatkozott, hogy a kvarkok egyharmados és kétharmados töltésének köze van-e a kvantum-színdinamika (QCD) által leírt hármassághoz, ami miatt nincsenek szabad kvarkok, csak hármasával összekötöttek (barionok) - illetve kvark-antikvark kötött állapotok (mezonok). A két tulajdonságnak a jelenlegi részecskefizikai elmélet szerint nincs közvetlen köze egymáshoz, a részecskék elektromágneses tulajdonságai (amiket a QED, a kvantum-elektrodinamika ír le), és az erős kölcsönhatáshoz való viszonyuk, amire a QCD vonatkozik, független tulajdonságok. Inkább fordítva lehet mondani: mivel a QCD hármasával köti össze a kvarkokat, sohasem látunk olyan állapotot, amelyekben a szabad kvarkok töltései érvénysülnek. Ezért nem az egyedi kvark töltését, hanem ennek háromszorosát neveztük el egységnyinek. A fizikusok azt remélik, hogy a közeljövőben sikerül szervesen egyesíteni a QCD-t és a QED-t. Ez lesz a régóta várt Nagy Egyesített Elmélet (GUT). A jelenlegi elmélet nem egyesítést, csak békés egymás mellett élést jelent. Egy majdani egyesített elmélet alapján már valószínűleg azt fogjuk mondani, hogy a kvarkok hármasságának és a kvarktöltés harmad egységnyi voltának köze van egymáshoz, mindkettő egy mélyebb (ma még nem ismert) tulajdonság tükröződése. dgy