Volt már idősebb is aki beiratkozott

Rettentően hadar, és nem beszél tagoltan. Egy hangon darál.

F. G.: Én is már ott tartok, hogy más ea.-t hallgatva, már önkéntelenül DGY-hez mérem... :)) L. N.: Sztem ha a lényegre figyel az ember, akkor nem zavaró..

@@laszlonagy7181 Zavaró lehet mikor a beszéd fizikai korlátjai miatt nem tudod szépen kifejezni magad az agyad viszont már a következő gondolatnál jár te pedig próbálod utolérni. Ennek az ellenkezője mikor le tudsz írni valami hülyeséget mielőtt átgondolnád. Eonokban mérhető a kettő közti különbség.

@@Holi8888 Tőlem elműkben is mérheted a különbséget, számomra sajnos akkor is zavaró, hogy nem ügyel az érthető, tiszta beszédre, mert ez gátolja a megérthetőséget. A tartalom teljesen jó, szisztematikusan összefoglalja a jelenlegi materialista vélekedéseket a világról, és látszik, hogy nagy tudású fizikus. Én nyilván hót hülye vagyok hozzá képest, ez nem kérdés. A beszéde annak milyensége miatt azonban nehezebben követhető, pláne úgy, hogy sok ember számára (pl. én) nehéz témákról beszél. Így a beszéd tagolatlansága, a hadarás még pluszban megnehezíti a befogadást, teljesen feleslegesen, pedig ezzel könnyen tudna kezdeni valamit. Emiatt túlzónak éreztem azt a megjegyzést, hogy ő a legjobb előadó, erre fogalmaztam meg a fenntartásomat. Szerintem a beszédmódjában még sokat tudna fejlődni, és ez egy olyan dolog, amire csak egy kicsit oda kell figyelni.

Elég baj, hogy egy ilyen hadaró, tagolatlanul (motyogóan) beszélő, a hallgatókkal a kommunikációt teljesen kizáró előadó a legjobb. Ilyenkor, bármennyire is színvonalas szakmailag, addig keresek, amíg nem találok valaki mást, aki, ha esetleg nem is olyan színvonalas, de jól követhető az amit mond. Nézz körül a neten, youtube-on és találni fogsz (angol nyelven, de bizonyára más nyelveken is) olyan előadókat, hogy élvezet hallgatni. Ha egyszer meghallgatsz egy ilyet, akkor utána fogod tudni, hogy milyen egy jó előadás. (Vajon milyen lehet a többi előadó, ha ez a legjobb. Lehet hogy annyira gyengék, hogy ezért tűnik a legjobbnak.)

Nagyon szereti a jeges, hideg sört is.

lehet lassitan a beállitás gombbal 0.75re éa érthetö élvezhetö

nem is hadar

Hihi! Úgy látszik, sokat hallgattam dgy-t, mert néhány más előadót gyorsítok 1,5 .. 2-szeres sebességre :)

Hát nincs egyszerű dolga Tanár úrnak, direkt végignéztem a kommenteket, vannak kimondottan nehéz esetek: nyáladzó bölcsészek, hittérítők, Dunning-Kruger alanyok, stb. Esküszöm legalább a végtelen önbizalmukat, azt irigylem - egyebet nem :)

Tiszta tudomány, ami három perccel tudja hogy mi történt a nagy bumm után, ami évmilliókkal ezelőtt történt..... Hahahahahahaha

Már kísérleteztem vele, de nem megy. Matek nélkül sajnos tényleg nem érthető meg. Még azzal is nehezen. Harmadéves fizikus hallgatók félévének utolsó óráján szoktam elmondani, és nekik is csak közelítőleg. dgy

Ha az ijesztgetés ellenére is érdeklik a részletek, a neten megtalálható a Hawking-sugárzásról szóló egyetemi előadásom, a "dgy egyetemi előadásai" című KZfaq-csatornán, a 2020 őszi ÁltRel2 kurzus 11.előadásaként (2020.12.08). Közvetlen link: kzfaq.info/get/bejne/epdjnJdetJewfmQ.html dgy

@@dgy137 Köszönöm a tippet, és hogy vetted a fáradságot kikeresni! Feltétlenül nekigyürkőzöm, ezek után az a minimum :)

@@dgy137 Húúúú!! Köszönjük! Az összes Atomcsill-es és Galileo webcast-os, Polarisos-Csillagászat csatornás, előadását megnéztem. De még lenne sok téma, amikről szívesen hallanék. Pl. Ia típusú szupernóvák vártnál nagyobb mérési bizonytalanságai újabb modelleknél és méréseknél, vagy még temérdek téma. Néha valamelyik egyetemi szintűt is Öntől, vagy Orosz Lászlótól, csak azok javához gyúrnom kéne matekra. A régi előadásai is jópofák, amikben olyanok vannak, amik előrevetítik a gravitációs hullámokat, higgs bozont még kísérleti bizonyításuk előtt, vagy egyéb akkor leendő, ma már megtörtént mérések-kutatások, stb. Illetve modellek ahogy fejlődnek, pl. elemek kialakulásának arányai különböző folyamatokból. Stbstb

A galileowebcast épp ilyen csatorna. Nonprofit, reklámok nélküli, és mindenféle érdekes tudományos előadást, beszélgetést közvetít, egyebek között az Atomcsill előadásait is. Köszönet érte a működtetőknek, Tepinek és Lajosnak! dgy

@@elteatomcsill8013 Köszönöm professzor úr!

Köszönöm! Ez a megjegyzés épp a megfelelő időben jött. Ugyanis ma tartottam életem utolsó vektorvizsgáját... dgy

@@dgy137 bezárják az eltét?

gondolj a világ végére

hát, nem tudom... a kihülő univerzumról is csak a fűtésszámla jut eszembe

@@laszlobizsok26 nézze meg az előadást, ne félmmondatokkal vezesse le az energia nemmegmaradás törvényét, kérem

@@robertgemesi277 Ne törődjön vele, ne pazaroljon rá időt. BL egy ostoba troll, aki nem nézi meg az előadást, nem olvassa el mások véleményét, csak az összes vitaszálba belerondít. Tudása nulla, hiszen még annak az általános iskolai információnak is híján van, amivel megkülönböztethetné az energiát és a hőmérsékletet. Nem lehet meggyőzni, mert észérvekre nem hallgat. Felesleges vele foglalkozni. dgy

@@orkhepaj nincs neki

A jelenleg általánosan elfogadott álláspont szerint az univerzum tágulása új szabadsági fokokat teremt, ezért mindig van még hova növelni a rendezetlenséget. Így bár az entrópia mindenhol folyamatosan nő, sohasem éri el a lehetséges maximumot. (Lásd az általam is sokszor elmondott táguló kastélyos hasonlatot.) Az előadás vége felé elhangzott spekulációk a nagyon távoli jövőben neutrínókból felépülő hipotétikus struktúrákról is erre építenek: ha már rég elbomlottak a mai anyagfajták, és beleolvadtak a nagy entrópiájú, de kis energiájú háttérsugárzásba, még mindig lesz miből új struktúrákat építeni. Legalábbis bízunk ebben, ha már a saját szemünkkel úgysem fogjuk meglátni. dgy

Az biztos, hogy vannak olyan (tőlünk mérve) nagyon távoli galaxisok, amelyeknek a fénye már sosem ér el ide. Az nem biztos, hogy léteznek egyáltalán "legszélső" galaxisok, sőt valószínűleg nem létezik ilyen "széle" a mindenségnek.

@@V_Atti 1. Ha ez igy van ahogy mondod, akkor viszont az eredeti kerdes meg mindig all, hogy honnan tudjuk hogy 13.8 milliard eves a galaxis? Hiszen ha elfogadjuk(valamiert), hogy leteznek olyan galaxisok amelyek fenye mar nem er el hozzank, ami feltesszuk azert nem, mert mar az univerzum olyan tagulo tartomanyaban van ahonnan nem erhet, akkor azok messzebb kell hogy legyenek (akarmennyivel is mint 13.8 milliard fenyev), igy viszont hogyan adhatnank egyaltalan becslest az univerzum korara? 2. Normal hetkoznapi gondolkodassal nem lehet azt ertelmezni, hogy valamiben tagulunk(az univerzum) es annak nincs legszele. Ertem en, hogy matematikailag le lehet irni, de megertve felfogni szinte lehetetelen. 3. Ha nem fogadjuk el az 1. pontban a mar nem lathato galaxisok feltetelezeset(vagy okkal vagy ok nelkul), tehat ami most van, akkor is elunk azzal a szohasznalattal, hogy a legtavolabbi galaxisok. Az en felfogasom szerint ha valami a legtavolabbi akkor AZ annak a szele amiben benne van. Azt mar vegkepp nehez lenne elfogadnom, hogy ha egy galaxis tolunk a legtavolabb van, mert nincs tole messzebb levo galaxis akkor az nem a szele az ot tartalmazo VALAMINEK. Ajaj...🤔

Erről a kérdésről részletesen beszéltem a "Határtalan univerzum" című előadásban, de most is megemlítettem. Kiinduló feltevésünk a kozmológiai elv, mely szerint egy adott pillanatban a világ mindenütt ugyanolyan. Ezért az általunk látott rész jól mintázza azokat a tartományokat is, amiket most nem látunk. Erre a feltevésre épül a kozmológia matematikai modellje, ami (eddig) jól írja le az általunk észlelt tényeket, a világegyetem szerkezetét, múltját és jelenét. Biztosan léteznek olyan galaxisok, amik túl vannak a kozmikus láthatárunkon, amikről még nem ért ide a fény. Semmi sem utal arra azonban, hogy ezek nagyon mások lennének, mint azok a társaik, amiket ténylegesen látunk. A csillagászati észlelésekhez igazított modell szerint az univerzum végtelen, nincsenek tehát "legszélső" galaxisok. Ilyenek persze akkor sem lennének, ha a világegyetem véges lenne, mert akkor visszagörbülne önmagába, határa, legszélső objektumai akkor sem léteznének. A csillagászati tapasztalathoz és az ismert fizikai törvényekhez illesztett matematikai modellből adódik az az eredmény is, hogy az univerzum pont 13,8 milliárd éves. Ez nem egy önkényes szám, és nem is olyan adat, amit a "legtávolabbi" galaxisokról olvastunk le, hanem egy sok millió megfigyelést, számítást, fizikai törvényt, sok tudós sok évtizedes munkáját egyesítő komplex és egységes modell állítása. Ez a modell megadja a tágulás (jelenleg legvalószínűbbnek tartott) forgatókönyvét, az univerzumot kitöltő anyag paramétereinek (pl hőmérséklet, nyomás, összetétel) időbeli változását, valamint - ahogy ezt az előadásban is hangsúlyoztam - a különböző anyagi struktúrák kialakulásának menetrendjét és jellemző tulajdonságaikat. Mindezt a csillagászati tapasztalatokkal egyezően. dgy

@@dgy137 Tisztelt Professzor Ur! Nagyon koszonom a kimerito valaszat, probalom minel elobb potolni az emlitett eloadast. Egy nagy 'problema' van ezekkel az eloadasokkal, hogy sok esetben tobb a kerdes utana mint elotte. A valaszaban is talaltam olyat, amirol szinten szeretnek meg kerdezni, de ennek nem ez a helye. Meg fogom nezni az emlitett eloadast, de mar elore latom, hogy azutan is sok kerdesem lesz. Van esetleg arra lehetoseg, hogy idonkent eloben is meg lehessen kerdezni Onoket a felmerult kerdesekrol, ahol inkabb ilyen kerdezz-felelek jellegu eloadas folyik?

@@csomi35 Kérdezz-felelek jellegű előadásokat nem szoktunk szervezni. Ha azonban eljön egy Atomcsill előadásra, utána mód van személyes beszélgetésre is. dgy

A JWST új eredményeivel kapcsolatban még nincs tudományos konszenzus. A következő hónapokban rengeteg vita várható az ügyben. Amint kezd kialakulni valami megegyezés, meghívunk egy a témához nálam sokkal jobban értő asztrofizikus szakembert. A másik téma, a relativitáselmélet "cáfolata" a kettős csillagok mozgása alapján csak a szokásos uborkaszezoni lufi. Már sokszor megírtam, hogy naponta több száz tudományos cikk jelenik meg még egy olyan relatíve kis szakterületen is, mint az asztrofizika és a gravitációelmélet. A tudósok publikációs kényszer alatt élnek, és további alkalmazásuk, ösztöndíjuk nagyban múlik azon, mekkora híre támad kutatási eredményeiknek. Ezt sajnos sokan azzal próbálják elérni, hogy a valódi eredményeket bombasztikus feltételezésekbe és még hangzatosabb címekbe burkolják - amit aztán a "tudományos" bulvársajtó felkap és továbbterjeszt. A legpukkanóbb címűek eljutnak a nagyközönséghez is. Idén már kb tíz nagy port kavart "tudományos forradalmat" jelentettek be, amelyek közül egy sem bizonyult igaznak. A rengeteg megjelenő cikk igen kis hányada tartalmaz maradandó eredményeket, amelyek egy-egy kis téglával tovább építik a tudomány épületét. És még sokkal kisebb hányaduk az, ami valódi szenzációként hozzájárul az épület alkalmankénti áttervezéséhez, átépítéséhez. A szóban forgó, a nyári uborkaszezonban felkapott cikket egyöntetű elutasítás fogadta, kritizálták a mérési módszer és az eredmények interpretálását is. Itt egy alapos, a nagyközönségnek írt cikk arról, miért nem "cáfolt" meg semmit ez a cikk: bigthink.com/starts-with-a-bang/binary-stars-prove-modified-gravity/?fbclid=IwAR1wj1BA_HO3j7a95X3DvuapvDCUIL5-J2uV5NxRfCZtBxAWV9khxvqGTsU dgy

Jelentéktelen

@@gaborkovacs8519 Minden

Az általános relativitáselméletben a koordináták választása lényegében önkényes. Megtehetnénk, hogy az idő helyett annak a logaritmusát használjuk - ekkor a Nagy Bumm nulla időpontja kitolódik a mínusz végtelenbe, és máris nincs gond a kezdet problémájával. Ugyanígy azt is megtehetnénk, hogy olyan időkoordinátát választunk, amelyben a tágulás egyenletes. Ez azonban mesterséges, álmegoldás lenne. A klasszikus fizikában és a speciális relativitáselméletben ugyanis létezik egy kitüntetett időfogalom, az inerciaidő. Nem kötelező, de érdemes úgy választani az idő mérését, hogy egy inerciarendszerben a magára hagyott test állandó sebességgel mozogjon, azaz azonos időszakot alatt azonos távolságot tegyen meg. Ilyen koordinátázás esetén teljesül Newton első törvénye. Az általános relativitáselméletben nincs globális inerciarendszer, ezért a fentieket csak a lokális inerciarendszerek helyi koordinátázására követelhetjük meg. A kozmológia azonban nagyon speciális eset. Tudomásunk szerint nem következik semmiféle alapvető fizikai törvényből, hanem kísérleti tapasztalat, hogy az általunk vizsgált csillagászati Univerzumban bevezethető a világidő fogalma. Azaz használhatunk olyan koordináta-rendszert, amelyben a galaxisok nyugalomban vannak, és a globális világidő megegyezik az egyes galaxisokban mérhető inerciális sajátidővel. Ebben a rendszerben az egyes galaxisokban lokálisan érvényes a speciális relativitáselmélet, vele Newton első törvénye is. Mivel így létezik egy speciális, az észlelt Univerzumhoz illeszkedő, fizikailag és matematikailag nagyon kényelmesen használható időfogalom, ezért nem meglepő, hogy a kozmológiában ezt használjuk. Innen viszont már tapasztalati kérdés, hogy ebben a "természetes" időkoordinátában mérve az Univerzum tágulása gyorsul - ahogy azt az utóbbi húsz év megfigyelései igazolták. Természetesen áttérhetnénk egy mesterségesen bevezetett időfogalomra, amellyel kikompenzálhatnánk ezt a gyorsulást. Ekkor viszont a lokális rendszerekben sokkal bonyolultabbak lennének a fizikai törvények. Ezért ezt nem tesszük meg, inkább elfogadjuk a gyorsuló tágulás tényét. dgy

@@elteatomcsill8013 Köszönöm a válaszát! Boldogsággal tölt el és Nagyon megtisztelve érzem magam. Segített tisztába tenni az idő fogalmát .Lehet Idővel minden anyagosodott energia újra kisugároz, fúzió bomlás vagy Hawking sugárzás által .

Ezen a dolgon én is sokat filóztam,hisz az idő nem mindenütt egyforma,hogy nem e lehet,hogy az idő felfogásunk téves?vagy az időt csak az élő állatok érzékelik,mert a belső órájuk ahogy telik?Nem lehet,hogy az idő,és a matika nem is létezik,csak anyag?Hisz az univerzumnak nincs is tudata.lehet,hogy nincs értelme ennek,mert ok,okozat,csak az emberi elme szüleménye.Nagyon sok kérdés van a kozmológiában,nagyon messze vagyunk még szerintem a végső mindenség elméletétől.Örüljünk neki,hogy a tudomány már ennyit bizonyított,de nagyon hosszú út van még előttünk,hogy mindent tudjunk.Szerintem mindent sose fogunk megtudni,mert az ezközeinknek vannak határai.A multiverzumot se fogjuk sose tudni megfigyelni,most még csak olyan mese az is,mint Isten létezése.Múltkor volt egy doku.film,azt mondták benne,hogy lehet,hogy a mindenség elmélete lehet,hogy nem is lesz olyan elegáns elmélet,amit várunk.Hisz ha a természetnek nincs agya,nem biztos,hogy a katyvaszt meglehet érteni.van egy jó dokumentumfilm,Jim Al Khalili a káosz titkos élére címmel érdemes megnézni.Nemlehet,hogy az idő érzékelése,csak az entrópia miatti változás miatt van?

Kíváncsi vagyok a professzor úr válaszára.Előre is köszönöm

Akkor javaslom, hogy csak 137 kvintillió évig tervezzen, addig a forgatókönyv többé-kevésbé biztos (azt persze nem tudjuk előre, hogy a kiszáradt, kiégett Föld belespirálozik-e a Napba, vagy elrabolja valami arra járó csillag - fifty-fifty). A későbbi tíz a sokadikon évre nem olyan biztos az előrejelzésünk, mert nagyrészt a kvantumgravitáció majdani elméletének a részleteitől függ. És amit sajnos a legkevésbé sem tudunk megjósolni, az az, hogy mikor születik meg a kvantumgravitáció elmélete. dgy

@@dgy137 Köszönöm a választ, öröm Önt hallgatni, 10 éve ezt teszem lelkes laikusként. Ez is megérne egy misét (szociológiai PhD-t), hogy miért alakult ki egy réteg (köztük sok laikus) akiknek a tudomány, a tudomány szemlélése, csodálata örömet, valamiféle hitet, néha szinte vallási élményt ad.

@@dgy137 Kedves Tanár Úr! Aki figyelmesen hallgatta az előadásait, akkor az tudja hogy 2052-ben fogják érte a Nobel-díjat kiosztani, nemdenem?? :))) H. M.

Köszönöm! Az ilyen hallgatók megnyeréséért érdemes csinálni. dgy

A lokális szerkezetekre (naprendszerek, galaxisok) nem hat a világegyetem tágulása (csak a köztük lévő térre, de ők maguk nem "nőnek").

A galaxist összetartja a bennük levő csillagok (és agázok, por, sötét anyag) kölcsönös vonzása. Ezért nem hat rá a kozmikus tágulás: a lokális kötött objektumok mérete nem változik. dgy

@@dgy137 Köszönöm szépen!

Semmi különös, kicsit meg kell változtatni az elmélet paramétereit. Szó sincs "alapjában megrázásról", ez csak a bulvársajtó által rákent hab a híren. A fizikában, általában a természettudományban igen gyakran fordul elő olyasmi, hogy egy új mérés, kísérlet alapján újra kell számolni, finomabbra kell hangolni az elméletet. És ez csak nagyon ritkán jár az alapgondolatok lényeges megváltoztatásával. Az utóbbi évtizedek egyik ilyen, valóban mindent újrarendező, az elméletet is átíró híre volt pl az Univerzum gyorsuló tágulásának felfedezése. A mostani hír érdekes és fontos a szakmán belül, de nincs szó az előbb említetthez mérhető nagyságrendű földindulásról. dgy

@@elteatomcsill8013 Köszönöm szépen a választ

Ilyesmire sajnos nincs időm és energiám. De van megoldás. A járvány (számomra) egyetlen pozitív hozadéka az volt, hogy egy évig online kellett tartanom az óráimat, így az összes reguláris és speciális előadásomról videófelvétel készült. Ezek pedig nyilvánosan megtekinthetők a "dgy egyetemi előadásai" című KZfaq csatornán. Ha valakit érdekelnek az ismeretterjesztő előadásoknál precízebb, matematizált előadásaim, valamint az ezekhez szükséges matek, mindezeket megtalálja a csatornán. Az előadásokat megfelelő sorrendben végignézve/hallgatva és alaposan megemésztve hozzá meg lehet tanulni mindazt, amit én "elméleti minimumnak" tartok. dgy

@@dgy137 Nagyon köszönöm a választ, megkeresem ezeket az előadásokat. Susskind profnak beszereztem a sorozatban elérhető 2 magyar és 1 angol nyelvű könyvét. Félek, hogy ennek sem lesz meg a beígért negyedik folytatása, mert hatalmas munka egy ilyen anyagot összállítani. Emiatt inkább költői volt a kérdésem -de gondoltam ha fel se teszem, azzal nem vagyok előbbre. :) Sok sikert, és várjuk a további előadásokat!

A kiegyenlítődésre vonatkozó kérdés jogos, és nagy gondot okozott a kozmológusoknak a hatvanas-hetvenes években. Aztán 1980-ban kidolgozták a kozmikus infláció modelljét, mely szerint az első töredékmásodpercekben, amikor a gerjesztett Higgs-mező dominálta az univerzum anyagát, a tágulás exponenciálisan gyorsult, és nagyon kis tartományokat fújt fel igen gyorsan kozmikus méretűvé. A jelenleg belátható teljes világegyetem a felfúvódási szakasz előtt mindenestől benne volt egy olyan kis tartományban, amelyet a korábbi korszakban teljesen be tudott járni a fény, tehát az ezen belüli viszonyok kiegyenlítődtek. Így a ma belátható teljes világ hajdan kölcsönhatásban és egyensúlyban volt. Ha a tágulás sebessége folyamatosan csökkenne, akkor a távoli kozmikus korszakokban egyszer csak meglátnánk egy olyan messzi tartományt, amely hajdan, az infláció előtt is túl távol volt, ezért nem vett részt az egyensúlyban. Az onnan érkező háttérsugárzás más hőmérsékletű lenne, mint a környezetünkből érkező. De mivel a friss mérések szerint a tágulás ismét gyorsul, ezt a távoli tartományt a jövőben sem láthatjuk meg. Minderről részletesen lesz szó az Atomcsill 2024-25-ös jubileumi évadának első előadásán, szeptember 12-én vagy 19-én (még nem dőlt el a pontos időbeosztás). ------------------ Egy kérés: mint sok ilyen előadást látott, jól tájékozott érdeklődőt kérem, ne használja azt a hibás megfogalmazású állítást, hogy "a felfúvódás korszakában a tér a fénysebesség felett tágult". Először is a tágulás sebességét nem m/s egységben mérjük, hanem 1/s-ben (ez a Hubble-állandó), ezért nem hasonlítható össze a fénysebességgel. Másodszor: ennek semmi köze a felfúvódáshoz. Mind a gyorsuló, mind a lassuló tágulás korszakában érvényes a Hubble-törvény: az objektumok távolságának növekedési üteme arányos a távolságukkal. Minden korszakban voltak, és ma is vannak olyan távoli objektumok, amelyek a fénysebességnél gyorsabban távolodnak tőlünk, és így nem láthatjuk őket. dgy

A tágulás az Univerzum általános tendenciája. Az általános táguláshoz képest azonban az egyes objektumok (galaxisok) egyedi mozgást is végeznek. Nagy távolságon ez nem befolyásolja a tágulást (hiszen a tágulás miatti távolodás sebessége arányos a távolsággal, és ez hosszú távon felülmúl minden helyi sebességet). Rövid távon viszont az egyes egymáshoz közeli objektumok közeledhetnek, sőt akár össze is olvadhatnak. Egy hasonlat: egy téren emberek ácsorognak, és a tér közepén leszáll egy sárkány. Mindenki menekül, amerre lát, az emberek sűrűsége csökken, az átlagos távolságuk nő. Ez azonban nem zárja ki, hogy futás közben a szomszédos emberek összeütközzenek, esetleg fellökjék egymást. A legfrissebb mérések szerint az Androméda-galaxis ötmilliárd év múlva nem telibe fogja találni a Tejútrendszert, hanem a két galaxis pereme érintőlegesen ütközik. Ez is alaposan megkavarja a galaxisok belső struktúráját, de nem annyira, mint egy frontális ütközés és teljes összeolvadás. dgy

@@laszlobizsok26 "a kettő együtt ugyanis nem megy" Megy. Lehet nálam vizsgázni belőle. dgy

@@laszlobizsok26 Mielőtt még valaki elhinné és tovább terjesztené ezt a marhaságot: Einstein NEM bukott meg sem matekból, sem fizikából. dgy

Kissé elszámolta magát: a tíz a negyediken, azaz tízezer nézőt már az előadás publikálása utáni harmadik napon elértük. Most százezernél tartunk, ami legjobb tudomásom szerint tíz az ötödiken :) Ami a nulla pontra vonatkozó kérdést illeti: erre már válaszoltam itt e kommentfolyamban, ezért nem írom le újból. Ha a hozzászólásokat fordított időrendben kéri le (van erre egy beállítás), akkor a kommentsorozat legalján, a legelső hozzászólások között megtalálja Dóra Dávid kérdéseit. Az ő kérdéseire adott 1. számú válaszom az ön kérdésére is alkalmazható. dgy

@@dgy137 :) igaza van.. de sokkal kevesebbet tévedtem mintha 10 a hatodikont írtam volna, az is egyel tér el... van egy gondolatom... ez is az Ön előadásából generálódott..... Olvastam a Dóra kérdésére adott válaszát és arra gondoltam, hogy a 0. másodperc az az anyagi világ 0. másodperce. Előtte, amit mi nem is mérünk mert nincs mit... voltak események amiben az energia volt csak jelen... valamiért kialakultak az együtt rezgő energia csomók mondjuk a húrok... na ettől a pillanattól mérhetünk időt teret és anyagot, ez volt 14 milliárd éve. Előtte események voltak ami x től y ig tartott nem időmértékű, nem térhez és anyaghoz kötött, nem is ismerjük, de talán majd vhogy nyomára bukkanhatunk mint ahogy a háttérsugársásra is rábukkantak anno. Ez egyféle képessége a "semminek " amiből lett anyag tér és idő... és persze a mindezt kitölti maga az energia.. Mint mondjuk highs bozon.. Elnézést ha ennek semmi köze a fizikához.. de végül is ezek az előadások elgondolkodtatnak.. ami a megismerés mellett igen hasznos. Minden megoldás gondolatok és megismerés eredménye. Köszönöm Önnek h pl ilyen gondolatokat ébreszt, többek között bennem is.

Két lehetőség van. Az egyik szerint a kozmológiai "állandó" valóban egy természeti állandó, ebben az esetben minden pillanatban bele kell számítani taszító, tértágító hatását a világegyetem leírásába. A számítások azt mutatják, hogy a korábbi korszakokban, amikor a (köznséges és sötét) anyag még sűrűbb volt, ennek a gravitációs vonzó, ezért a tágulást lassító hatása dominált, így összességében a tágulás lassult. Egy idő után a sötét és a közönséges anyag annyira ritkává vélt, hogy vonzó, fékező hatása gyengült, és a változatlan nagyságú kozmológiai állandó taszító hatása vált dominánssá. Ez 3-4 milliárd évvel ezelőtt történhetett, azóta a tágulás gyorsul. Ha ez a forgatókönyv helyes, akkor a jövőben a tovább ritkuló anyag vonzó hatása még gyengébb lesz, a kozmológiai állandó taszító hatása pedig változatlan marad, így ez lesz az egyeduralkodó - ekkor az univerzum a hátralevő végtelen időben exponenciálisan gyorsulva tágul tovább. Ez a "Nagy Brrrr" (Big Chill) forgatókönyve. A másik lehetőség szerint a "kozmológiai állandó" nem fix természeti állandó, hanem egy speciális anyagfajta (kvinteszencia, inflaton, sötét energia... stb) pillanatnyi állapotának hatása a tágulásra. Ebben az esetben a forgatókönyv bonyolultabb, mert figyelembe kell venni, hogy ennek az anyagfajtának saját története van, keletkezhet, átalakulhat, más állapotba kerülhet - így a pillanatnyilag tapasztalt taszító hatás csak ideiglenes. Mivel nagyon keveset tudunk erről a speciális anyagfajtáról, sok fajta modell van forgalomban, így sok lehetőség képzelhető el. Pl az, hogy ez az anyag pár milliárd évvel ezelőtt jött létre más anyagok átalakulásával, esetleg korábban is jelen volt, de csak ekkor került abba az állapotba, amikor taszító hatást fejt ki. És az is lehet, hogy ez a mai állapot ideiglenes, és egy idő után megszűnik. Ezután már a taszító hatás sem érvényesül, és a tágulás ismét lassulóba vált. Ez a forgatókönyv furcsának tűnik, de egyszer már bevált: pont ez történt az univerzum történetének korai korszakában, amikor egy rövid ideig tartó, ám intenzív gyorsulási szakasz (a kozmikus infláció) alakította át gyökeresen a korábbi világot, és ennek végeztével jöttek létre a ma ismert anyagfajták. Az infláció hajdani létezésében ma már lényegében minden kozmológus egyetért. Ezért elképzelhető, hogy most ismét egy hasonló, hosszabb, de csak véges ideig tartó gyorsuló tágulási korszakban élünk. A döntés nehéz, mert a kozmológiai állandó nagyon kicsi, a sötét energia pedig nagyon ritka, ezért a földi laboratóriumokban még egyiket sem sikerült megmérni, illetve észlelni. Ez is a következő száz év tudományos feladatai közé tartozik. És akkor majd a kozmikus forgatókönyvek között is választani tudunk. dgy

@@dgy137 Köszönöm a gyors és érthető válaszait! Izgalmas témakör, és remélhetőleg minél több okos fiatalt be tudnak vonni ezen kérdések kiderítésébe :)

A JWST igen sokoldalú tudományos programmal indult. Sokat várnak tőle pl az exobolygókkal foglalkozó csillagászok. Az egyik legfontosabb programja a univerzum nagyon távoli régióinak - és ebből következően nagyon régi korszakainak vizsgálata. Azt remélik, hogy megláthatjuk az első csillagok és galaxisok keletkezésének folyamatát, és képet alkothatunk a világegyetem állapotáról ebben a korai korszakban. Ha ez sikerül, lényegesen finomíthatjuk az univerzumról rendelkezésünkre álló jelenlegi modelleket. Ez közvetetten kihat az előadás témájára is, hiszen e modellek alapján pontosabban tudjuk megjósolni a jövőbeli folyamatokat is. A merészebb célok közé tartozik az, hogy a modellek paramétereinek pontosításán túl esetleg minőségi jellegű döntések is születhetnek. Pl el tudjuk dönteni, mi is a kozmológiai állandó: egy univerzális konstans vagy egy különböző állapotokon át fejlődő anyagfajta. Egy ilyen döntés alapvetően befolyásolja a kozmikus jövendőről szóló elképzeléseket is. dgy

@@sexanegyzetenbela Létezik az Indy Neidell és Matt Parker által képvielt, monodrámaszerű, vitathatatlanul szórakoztató vonal, de nem csak az. Pl. a Veritasium vagy a 3brown1blue csatorna tulajdonosa sem személyes drámázással, hanem a téma saját drámájával adja el az anyagot.

Vannak azert angolul is nagyon jo eloadasok, de DGY bizonyosan a legjobbak kozt van nemzetkozileg is. Ezt ugy mondom, hogy tobb ezer oranyi csillagaszati-fizikai eloadast hallgattam meg, tehat nem ot akarom dicsoiteni minden alap nelkul.

@@jutaipeter Hogyne! Amit írtam, a Don Lincoln- és Sabine Hossenfelder-összes (plusz apró) ismeretében írtam. Szerencsére sokan vannak, akik egy-egy részletet vastagpénzű tévétársaságokat megszégyenítő dramaturgiával és látvánnyal mutatnak be. De sokkal kevesebben akadnak, akik a szegény eklézsia lehetőségeivel nagyívű, több tudományág több szemeszterét átfogó "történettel" állnának ki, hogy a fogyaszthatóság és matematikai alátámasztottság párkányán sikeresen egyensúlyozzanak 1-2-3 órán át.

@@sexanegyzetenbela De legalább már nem köhög annyit! Meg érdekes is...

@@lxathu abszolut. Lincoln nagyon jo, Hossenfeldert nem tudom elviselni. A veritasium es a vsauce is jo szakmailag, de problemas, hogy tudom, hogy aki eload, annak mindent leirtak, es fogalma sincs rola sokszor, hogy mirol beszel. Hossenfeldert tudalekosnak es “majd en megmondom a tuti”-tnak tartom, aki kinyilatkoztat, es nem tajekoztat. A veritasium kicsit szenzaciohajhasz, ok is rajta vannak ezen a “semmi sem ugy van, ahogyan gondolod, de majd mi megmondjuk a tutit” vonalon, ami idegesito. Vsauce sokkal nagyobb alazattal csinalta a musorait, ezert sokkal jobban szerettem. A pbs olyan szinten clickbaites, hogy ket video utan leiratkoztam roluk, szerencsere meg idoben ahhoz, hogy meghallgassam a harmadik “lehet, hogy pont egy aszteroida szaguld a fold fele, es mind meghalunk” videojukat, es ongyilkos legyek. Pusztulat. Ezert is irtam, hogy vannak dgy szintu eloadok, de vsz. nagyon kevesen.

Igaza van, tényleg sok időt elvisz a moderálás és a válaszolás. Próbálom magam visszafogni, mert mással is kell foglalkoznom. Nemcsak a saját előadásaimhoz érkező kommentekre kell reagálnom, hiszen az egész csatorna moderálása az én feladatom. A legdurvább szexista, személyeskedő, zsidózó stb hozzászólásokat törlöm. Az eggyel gyengébb, de ilyen tendenciájú kommentek szerzőt figyelmeztetem. A konkrét tudományos kérdésekhez kapcsolódó értelmetlen és tudománytalan hozzászólások kétfélék. Az egyik típus színtiszta butaság. Ezeket egy ideig kint hagyom, valami apró megjegyzéssel, az értelmes olvasók szórakoztatására. A másik típus egy olyan valódi tudományos problémához kapcsolódik, amit a hozzászóló teljesen félreért, de a félreértésnek van valami igazságmagva is - és ez részben a mi bűnünk. Az ismeretterjesztő irodalom és az Atomcsillhez hasonló előadások nem bontják ki részletesen az adott kérdést, ezért tág teret hagynak a téves értelmezéseknek. Ilyenkor a hozzászólás apropót ad arra, hogy egy kissé hosszabb válaszcikkben részletesen leírjam az adott kérdés tudományos értelmezését, a kevéssé ismert tényeket. (Legutóbb ilyen volt pl a tágulás gyorsuló vagy lassuló voltának és az egyes galaxisok saját gyorsulásának összetévesztése.) Az ilyen válaszcikket nem az aktuális hozzászóló meggyőzésére szánom (tapasztalatom szerint ez úgysem sikerül, általában el sem olvassa, annyira meg vannak győződve a saját igazáról), hanem alkalomnak tekintem az adott kérdéskörben folytatódó ismeretterjesztésre. Persze jobb lenne az ilyen szövegeket nem utólagos reakcióként közölni, hanem eleve beépíteni az előadásokba. Majd legközelebb. dgy