Kedves Kommentelő! Korábban is felmerült ez a kérdés, így újra beillesztem ide is a választ. A kérdésére a válasz kicsit összetettebb, igazából a hőleadó oldaltól is függ. Maga a hőszivattyú működési elvét tekintve képes lehet számunkra hűtést is biztosítani. Ám ez ekkor például csak radiátoros hőleadó oldallal nem működik. De amennyiben a hőszivattyúhoz például fan-coil egységek (is) csatlakoznak, akkor ez hűtésre is használható. Ekkor a fűtési puffertároló funkciója átalakul hűtési puffertárolóvá. A hőszivattyú hőt von el a hűtési puffertárolóból, majd ezt a hőt a környezetnek, a külső levegőnek adja le a megegyező körfolyamattal. A hűtési puffertárolóból érkezik a hideg előremenő hőmérsékletű víz a beltéri fan-coil egységekbe, és így a hűtés is megoldott, igen, egy berendezéssel. A kapcsolódó második hőszivattyús videó esetén megemlítem ezt, mint opciót, pár fan-coilos képpel, hogy például a levegő-víz hőszivattyúhoz csatlakozhatnak radiátorok a legtöbb helyiség esetén, de mondjuk a nappaliba, vagy az étkezőbe, vagy ahová szeretnénk hűtést, ott érdemes lehet a radiátor helyett/mellett fan-coilt is beépíteni, ezzel egy berendezéssel kezelni a hűtést-fűtést. Példaként sok újabb épület esetén is az a gépészeti megoldás, hogy a levegő-víz hőszivattyú látja el a fűtést és a hűtést, oly módon, hogy a fűtés esetén jellemzően padlófűtési körök vannak, az alárendelt helyiségekben pedig radiátorok, tovább a hűtésre is szánt helyiségek esetén még fan-coilok is beépítésre kerülnek. De ez is csak egy opció, lehet például mennyezeti felületes hűtés-fűtés is, szintén a levegő-víz hőszivattyúról, ez hatékonyabb de drágább kialakítás.

Nyári hűtésnél a levegő páratartalmával is kezdeni kellene valamit, erre kb alkalmatlan egy vizes rendszer, minimum gépi szellőzés kellene hozzá, de erős nyári melegben az is kevés igazából, tehát valamilyen klíma-berendezésre szükség lesz.

Jobb hatásfokkal működik egy talajszondás , vagy víz-víz hőszivattyú , de a megtérülési idejét nagyban kitolja az ára és a telepítési költség. Lakosság körében ezek akkora hátrányok, hogy meggátolta elterjedésüket. Nekem már több, mint egy évtizede egy inverteres Daikin Altherma látja el a lakás fűtését , nyáron hűtését, hozzá megfelelő teljesítményű napelemmel. Előnye: környezetbarát üzemeltetés, kényelmes használat , takarékos üzemeltetés napelemek segítségével. Hátránya: Költségesebb beruházás mondjuk gázfűtéssel szemben, hiba esetén "zsebbenyulós" lehet a garancia idő lejárta után. Szóval itt sincsenek csodák, érvényes a " valamit , valamiért" szabály.

@@ZoltanHegymegi Tavaly osszel mi is valtottunk cekaszrol futesre optimalizalt splitre. En nem nagyon latom, hogy valaha meg fog terulni. Gondolkodtam en is napelemen, de az telen nem hiszem, hogy sokat segitene. (Nyaron mondjuk franko lehet.)

Működik az erős hidegben is, max a hatásfoka kérdéses. De végig kell gondolni, hogy milyen házban milyen rendszered van most, és milyen irányban érdemes alakítani. Egy vizes hőszivattyú alacsony hőmérsékletű vízzel műxik, nagy felületek kellenek hozzá, hogy elég hőt adjon le. Radiátor kb kizárva(nagyon sok, nagy felületű kellene belőle), padló-fal-mennyezet fűtés játszik. Ha ki kell építeni ilyen rendszert, könnyfakasztó lesz az ára. Pluszban ez az egész feltételez egy jól hőszigetelt épületet is, sőt ez kb az alap.

Ja, és kb azért nincs a lakásban a hőszívattyú, mert hangos lenne, nem akarod hallgatni. Talán ha van pincéd, ott esetleg egy talajszondás állhatna, de jobb annak odakint. Egy levegős hőszipkának meg óránként több ezer m3 friss levegő szükséges a működéshez, egyszerűbb az egészet kinnt hagyni.

Nem, ez bizony új információ, köszönjük szépen! Milyen érdekes, hogy egy ilyen régóta ismert technológia mikor és milyen célok szerint kerül újra előtérbe, alkalmazása hogyan válik lakossági szinten is elérhetővé.

Kedves Kommentelő! A villamosenergia előállítása esetén Magyarországon az atomenergia már régóta jelentős részarányt biztosít, továbbá az elmúlt időszakban a megújuló energiaforrások is egyre nagyobb részarányt érnek el, főként a napelemes rendszerek végett. Ezzel együtt is igaz, hogy továbbra is jelentős rész még fosszilis alapú, de csökkenő a tendencia, így remélhetőleg a hálózati villamosenergia egyre inkább "környezetbarátabb" lesz.

A klíma is egy hőszivattyú, csak a külső levegőből elvont hőenergiát a lakáson belüli levegőnek adja át, és a folyamat megfordítható, a lakásból elvont hőt a külső levegőnek adja át.

Kedves Kommentelő! 1) Igen, kicsit furcsa a logika, de ez működés alapja. De fontos ismerni, mert sokszor nem megfelelő helyre kerül az egység, ahonnan a hőt elvonjunk, és akkor az ottani térrész hőmérséklete lecsökken. Csak példaként hőszivattyús villanybojlereknél jellemző, hogy fűtetlen pincei az elhelyezés, de a "friss" levegő biztosítása nem igazán megoldott, ekkor hőt "szivattyúzunk" a pincéből, ahol így sokkal hidegebb lesz. Kérdés, hogy ez nem e gond az adott felhasználás esetén. 2) A kérdésére a válasz kicsit összetettebb, igazából a hőleadó oldaltól is függ. Maga a hőszivattyú működési elvét tekintve képes lehet számunkra hűtést is biztosítani. Ám ez ekkor például csak radiátoros hőleadó oldallal nem működik. De amennyiben a hőszivattyúhoz például fan-coil egységek (is) csatlakoznak, akkor ez hűtésre is használható. Ekkor a fűtési puffertároló funkciója átalakul hűtési puffertárolóvá. A hőszivattyú hőt von el a hűtési puffertárolóból, majd ezt a hőt a környezetnek, a külső levegőnek adja le a megegyező körfolyamattal. A hűtési puffertárolóból érkezik a hideg előremenő hőmérsékletű víz a beltéri fan-coil egységekbe, és így a hűtés is megoldott, igen, egy berendezéssel. A kapcsolódó második hőszivattyús videó esetén megemlítem ezt, mint opciót, pár fan-coilos képpel, hogy például a levegő-víz hőszivattyúhoz csatlakozhatnak radiátorok a legtöbb helyiség esetén, de mondjuk a nappaliba, vagy az étkezőbe, vagy ahová szeretnénk hűtést, ott érdemes lehet a radiátor helyett/mellett fan-coilt is beépíteni, ezzel egy berendezéssel kezelni a hűtést-fűtést. Példaként sok újabb épület esetén is az a gépészeti megoldás, hogy a levegő-víz hőszivattyú látja el a fűtést és a hűtést, oly módon, hogy a fűtés esetén jellemzően padlófűtési körök vannak, az alárendelt helyiségekben pedig radiátorok, tovább a hűtésre is szánt helyiségek esetén még fan-coilok is beépítésre kerülnek. De ez is csak egy opció, lehet például mennyezeti felületes hűtés-fűtés is, szintén a levegő-víz hőszivattyúról, ez hatékonyabb de drágább kialakítás.

@@CsakisEnergiatudatosan Köszönöm. Nekem a válaszból összességében az jött ki, hogy megoldható a hűtés a már feleszerelt vagy felszerelni tervezett hőszivattyúval, de a megoldás kicsit elméleti, egy független klímaberendezés egyszerűbb. Csak akkor most már tele lesz a fal gépekkel. Én régimódi ember vagyok, engem még nem győzött meg a tájékoztató, viszont most már tájékozott vagyok, eddig nem tudtam, mi a dolog lényege. Nyilvánvalóan egyszerűbb jól bedurrantani egy kályhába, de ha az égéstermékek kibocsátásának veszélyeit komolyan vesszük, akkor eljött az idő egy komplikáltabb, drágább, de jövőbarátabb megoldásra. A klímaváltozás azért kényelmetlen, mert kényelmetlenségeket vagyunk kénytelenek vállalni az elhárítása érdekében, és az embernek ez egy ideig nyilván nincs kedvére.

Kedves Kommentelő! A megoldás a gyakorlatban is működik. De abban igaza van, hogy sokan (főleg ha csak 1-1 helyiséget szeretnének hűteni) akkor inkább csak függetlenül üzemelő klímát építenek be. "A klímaváltozás azért kényelmetlen, mert kényelmetlenségeket vagyunk kénytelenek vállalni az elhárítása érdekében, és az embernek ez egy ideig nyilván nincs kedvére." -mondata nagyon találó, sokféle megfogalmazása van a fenntartható fejlődés - klímaváltozás kifejezéseknek és ez jól leírja a nehézséget. Kérdés, hogy ha az emberek "jelentős" részének nincs kedvére, akkor ez elvárható/megkövetelhető-e vagy sem. Sokak szerint nem, sokak szerint igen, meglátjuk.

Kedves Kommentelő! A működési elv nagyon hasonló. A levegőből hőt vonunk el, majd ennek segítségével a beérkező hálózati vizet megfelelő hőmérsékletűre emeljük. Azt, hogy mely levegőből vonjuk el a hőt, nagyon fontos. Ez lehet adott helyiség, adott alárendelt helyiség / térrész (spájz / zárt pince) vagy a külső szabad levegő. Véleményem szerint utóbbi esetben tekinthetünk valóban "megújuló energiaforrásként" a kialakításra. Ami a használati melegvíz előállítása esetén kritikusabb, az a rendelkezésre álló idő. Ha hirtelen egy több fős család zuhanyzás során kimeríti a bojler vízterét, akkor a következő elvételre tisztán hőszivattyús üzemben lehet, hogy "várni" kellene. Ezért ennek elkerülésére, illetve egyes típusoknál a megfelelő magas hőmérséklet előállítása érdekében is kiegészítő elektromos fűtőbetétet is beépítenek, ezzel mintha részben hagyományos villanybojlerként üzemelne a berendezés. A modern típusoknál a felhasználó meg is adhatja, hogy tisztán hőszivattyús üzemben szeretné használni, vagy kombináltan. A hőszivattyús villanybojler drágább, mint egy hagyományos villanybojler, adott esetben a légcsatornák kialakítására is gondolni kell, így az elhelyezés problémásabb lehet, de a nagy előnye, hogy fele / harmada villamosenergia felhasználásával biztosíthatja a használati melegvíz igényeket. Részletesebben lesz szó a hőszivattyús villanybojlerekről egy későbbi videóban!

Köszönöm

Kedves Kommentelő! A kondenzátor esetén a hűtőközeg halmazállapot változáson esik át, ez eredményezi a hőleadást. Ahogyan az elpárologtató oldalon a hűtőközeg elpárolog, hőt vesz fel a környezetből, úgy a kondenzátor oldalon lekondenzál, tehát hőt ad le, számunkra hasznos hőt, még ha ez hőmérsékletében nem, vagy csak kis mértékben jelenik meg. Ahogy a videóban említettem, ez egyszerűsített példa, pont a megértés segítésére, egyébként például az elpárologtató oldalon is kismértékben túlhevített lehet a hűtőközeg.

​@@jakabgipsz4788 Ez úgy ostobaság ahogy van! A kompresszor után a forró gáz le adja a hőjét a fűtési víznek. Eddig rendben van. De még az attól gáz halmazállapotú marad!! Mert az a gáz csak nagyon alacsony hőmérsékleten -26,5 fok alatt lesz folyékony. Éppen azért kell át vezetni a következő alkatrészen , ahol a nyomás változás miatt igen nagy mértékben le hül és így lesz folyékony! Amit a hűtésre lehet felhasználni. Aztán következik a "hő szivattyú" ahol csak azt a minimális hőt veszi fel , amitől ismét gáz halmazállapotú lesz. Mivel a kompresszor csak gázt tud sűríteni. Ebben a rendszerben van egy ventilátor, egy kompresszor és egy fűtési keringető szivattyú. Ez a beruházás soha nem fog megtérülni! Szerintem!!

Kedves Kommentelő! A berendezés felépítése esetén maga a kondenzátor elnevezés is abból adódik, hogy itt történik meg a hűtőközeg kondenzációja. Amit érdemes átgondolni, hogy az egyes anyagok forráspontja nem csak a hőmérséklettől függ, hanem a nyomástól is. Példaként lehet tekinteni egy konyhai eszközt, a kuktát. A víz légköri nyomáson ~100 fokon forrna el, de ha a kukta segítségével magasabb nyomást tudunk elérni, a víz csak magasabb hőmérsékleten kezdene el forrni. A gazdaságosság szerintem egy átfogóbb problémakör. A soha szó e szerint véleményem szerint nem indokolt, de az biztos, hogy teljesen már eredményt kapunk ha nagyon olcsó az alternatíva, mondjuk a földgáz fajlagos ára, mintha az hirtelen a hétszeresére változik. (Példaként a rezsicsökkentett földgáz ár - kontra piaci ár.)