Ez egy nagyon általános téma, amelyről már több TVs dokumentumfilm született, de már egy ideje ülök egy hasonló videón (a kézifegyverek tűzgyorsaságának növeléséről, mármint a módszerekről a kezdetektől napjainkig), de ebből leghamarabb hónapok múlva lehet valami. Egy másik félkész videó az FN P90-esről és a géppisztoly újra-feltalálásáról szól, de az még hátrébb van a sorban.

@@Elfnethu Köszönöm szépen a választ és várom azokat a videókat.

Az attól függ: az 1910-től épített MINAS GERAES osztályú Rio de Janeiro csatahajót csak 6 toronnyal tervezték, míg az ehelyett, 1911-től épített Agincourt (ex-Sultan Osman-ı Evvel, még korábban Rio de Janeiro) csatahajót már 7 toronnyal.

Valami ilyesmire én is emlékszek a történelemkönyveimből.

Ahogy a videó leírásában is olvasható, csak simán nem tudtam számolni és már nem volt időm újra felvenni az adott részt.

hu.wikipedia.org/wiki/Monitor_(hajó) "A 200 mm-es páncéllemezzel védett tornyot gőzgép ereje forgatta, és két, 280 mm-es löveggel volt felszerelve." Az Orion fedélzetén a 4. löveg mögötti felépítménynek csak egy része ér a torony fölé: www.naval-encyclopedia.com/wp-content/uploads/2017/07/Monarch-blueprint.jpg A rajzok két okból nem tartalmaznak légvédelmi fegyverzetet: egyrészt mert 1869-1912 között gyakorlatilag nem léteztek (az első világháború előtt a repülőgépek jóformán nem jelentettek veszélyt, 1903 előtt pedig még nem találták fel őket), másrészt azért, mert a sorozat csak a főtüzérséggel foglalkozik, ezért a kisebb kaliberű lövegek feltüntetése csak átláthatatlanabbá tenné a rajzokat. Nem tudom, melyik HMS Dido-ról van szó, mert 6 különböző hajó viselte ezt a nevet (nem tartozik a témához, de napra pontosan egy hónapja került fel egy rövid írás a honlapra a DIDO osztályú légvédelmi könnyűcirkálókról, én azonban nem látom a kapcsolatot). Eljövendő tartalmat sajnos nem tudok ígérni, mert így is jelentős (szó szerint több éves) lemaradásban vagyok. Azt gondolom, az elégtelen légvédelem oka a repülőgépek nagyon gyors fejlődése volt: az 1930-as évek közepéig a tengeri hadviselésben gyakorlatilag csak közel-felderítésre voltak jók, ezért a légvédelmi fegyverzet jóformán értelmetlen volt (így születtek meg például a német KÖNIGSBERG osztályú könnyűcirkálók a kemény 2 darab 88 mm-es légvédelmi lövegükkel), de egyszer csaka bombázó- és torpedóvető repülőgépek gyors, halálos ellenséggé váltak, amire a legtöbb hajón nem tudtak reagálni. Másrészt az új légvédelmi könnyűcirkálók (a brit DIDO és amerikai ATLANTA osztályok) orvosolták a problémát és a háború végére a japán JAMATO osztályú csatahajón például nevetségesen sok légvédelmi fegyverzetet halmoztak fel.

Bismarck is kemény fiú volt 😉

Már csináltam egy videót a repülőgép feltalálásának állomásairól; további videót a témában nem tervezek, repülős videók viszont még lesznek (az egyik a beígért repülőgépek szárnytípusairól szóló, bár az még odébb van).

Teljesen igaz; ahogy a videó leírásában is olvasható, természetesen tornyonként 3 löveget építettek be, nem csak 2-t.

Ahogy a videóban is említettem, azt gondolom, a monitoroknak két fő hibájuk volt: 1.: nem bírták a nyílt tengeri üzemeltetést, így hagyományos ütközetekben nem sokat értek 2.: keservesen lassúak voltak, ezért ha az ellenség nem akart összecsapni velük, egyszerűen biztonságos távolságban elhajózott mellettük. Az említett ötletekkel nyilván jobb monitort lehetett volna tervezni, de például a magasabb fedélzet (áttételesen jobb tengerállóság) csökkentette volna a védelmüket (hiszen éppen az a cél, hogy a hajótest a víz alá süllyed), másrészt a jobb képességű komponensek (köztük az erősebb ágyúk) a "normál" hajókra is felszerelhetők. A ballasztos megoldásról eddig még nem hallottam, de tulajdonképpen tök jó ötlet; egyfajta korai fél-tengeralattjáróvá változtatni a járművet, de azt gondolom, ennek (vagy felhajtható árbócnak) a gátja a technológia lett volna, lévén mindezt az 1860-as évek elején kellett volna megoldani.

Valóban; a videó leírásában ezt jeleztem is, de már így is jelentős csúszásban voltam, ezért nem volt időm újra felvenni a hangot és ismét kirenderelni a videót.

Nem gondoltam rá, mert a témát az 1984-es Dr. Bak-Dr. Csonkaréti-Lévay-Sárhidai-féle, Zrínyi kiadós Hadihajók típuskönyv már részletesen bemutatta és érdemben nem tudnék mit hozzátenni.

javasolt egy reklám blokkoló programot telepíteni

@@LV426-Acheron nem az hogy zavart csak pont furcsán jöt ki a reklám szövege

@@zsomborgyenge4359 hát engem mindig zavarnának a reklámok :D

@@LV426-Acheron csak ezért nem zavart mert ép települt az adblocer közben

Jelen! :D