Meg lepődnél akkor, hogy valakinek milyen fiatalos a hangja ! ,és közbe idős ! :))

@@user-ht6ho2hi5e meglepődnél, közben :)

Miért lenne baj, ha fiatal?

@@marcellhegedus4454 senki nem mondott ilyet :)

74 éves....

nem hullámlemez borította, pusztán hasonlít rá

A Bob Semple a legjobb tank a világon! Persze, h nem esett róla szó, hisz nem ebbe a videóba való :D

@@balintmate4464 Technikailag valóban nem, mert nem 1-2 mm-es horganyzott lemezből (cink bevonatú vasból) készült, csak azért mondtam, mert azt remélhetőleg mindenki érti. Az általam olvasott régi forrás (amit így hirtelen istennek se találok) kiemelte, hogy a páncélzat nem hagyományos, páncélzat gyártásához használt nagy szilárdságú, de rugalmas RHA acélból készült, hanem (ha jól emlékszem) 8-12,7 mm-es acélból, amelyet az addingtoni vasúti műhelyben szereltek össze (amely nem is rendelkezett páncélzat megmunkálására alkalmas szerszámokkal).

a PZ IV korai verzióinak L/24 kaliberhosszúságú lövegei voltak. Mi az a gyalogsági bombavető? XD Az Elefánt arra volt jó, hogy általa felhasználhassák a porsche tigris alvázakat úgy, hogy annak valamiféle értelme is legyen. Nem teljesen úgy sikerült, ahogy tervezték. Amúgy annyira nem volt borzalmas miután kapott géppuskákat és önálló páncélvadászsága ellenére elkezdték rajta alkalmazni a tigrisekre vonatkozó szabályzatot.

A matulda I ről nem tudok sokat, de a brit doktrínában a gyalogsági tankok mobil bunkerek voltak, eszement vastag homlokpáncéllal. A vékony páncélzat ennek nem felelne meg. A Ferdinand meg valóban szar volt mint tank, de nem tankként kell tekinteni rá, hanem önjáró gyalogsági ágyúként. A gázturbinás meghajtást ez sem magyarázza, da az még a korábbi jármű hibája.

A rovid cso hatalmas elonyt jelent tamogato tuzersegkent, es kozelharcban - a Pz-IV pont erre lett tervezve.** Akkor. Kesobb - helyesen - megvolt benne a fejleszthetoseg. Minel hosszabb a cso es nagyobb a kezdosebesseg, annal rosszabb a loveg tuzersegnek, tamogato feladatra, es annal jobb pontos lapos roppalyan pancel atutesre. A kettos rendeltetest, a modern technikaban csokkentett toltetekkel oldottak meg, azaz, a repesz-rombolo loszer joval kevesebb robbanoanyagot tartalmaz, es a roppalyaja teljesen mas. Ezert is, pl a T-72 celzokeszulekeben kulon szalkereszt (celzo halo) van minden loszertipusra. **. Ezert is keszult a Pz-IIIN altipus (75/24 + PzSchurzen), mivel a Pz harom kisebb, olcsobb es mozgekonyabb volt (es kisebb kar az elvesztese). Tokeletes takarekos megoldas volt a tamogato szerepbe, mivel attoresre, tankcsatara mar amugy is alkalmatlan volt

Köszönöm az építő jellegű kritikát: az igazság az, hogy direkt igyekszem felgyorsítani a videót (pl.: kivágni a szavak közti összes levegővételt, hogy a néző kevésbé unja a dolgot), de így is van családtagom, aki másfél-kétszeres sebességgel nézi a videókat.

ZiSz-2. 1942-re mar kesz volt. A gyartasat lealitottak, mert - szo szerint - tul eros volt. lapos roppalya es oriasi sebesseg = hatalmas, a 88mm flak-kal osszemerheto atutes. Zero hatekonysag robbano loszerrel gyalogsag es beasott egysegek ellen. A nemet harckocsikat a 45mm es a regebbi 76mm tabori agyuk is ki tudtak szedni, es ezek hatekonyak voltak mint tabori agyu (tuzerseg). Csak akkor, mar mikor a Tigris es a Parduc megjelent, akkor hoztak vissza a ZiSz-2-est. A T-34/57 fo fegyvere is ez volt. Ez a harckocsi is pont azert nemterjedt el, mert a brutalis pancelatutest kiveve masra nemvolt jo. Visszaterve az ASzU-57-re, ennek egyetlen feladata van - pancelt torni. semmi mas. Ez az a kepesseg amivel a legideszant nem rendelkezik/rendelkezett, mielott az iranyitott raketak megjelentek volna.

De ha nem is iratkozok fel akkor is néz a videóid.

Nem tudom*, én szeretem (már ahogy szeretni lehet egy több évtizedes acél monstrumot), de láttam már legrosszabb videóban. Az alábbi videó például a legrosszabb harckocsik közé teszi a T-72-est és a T-80-ast. Ja és a Tiger II-t is. kzfaq.info/get/bejne/p7-kf66Au8fRmo0.html * (azért voltak a KV-2-nek problémái) elfnet.hu/haditechnika/harckocsik/kv2.php

Minden páncéltörésre alkalmas lövegnek az a célja, hogy az ellenség oldalát, vagy hátulját lője meg és ne a frontpáncélzatát. A recoiless gun megtervezésének az volt az oka, hogy radikálisan tudjanak csökkenteni a löveg súlyán és a visszarúgásán.

@@tothvilmos8617 Illetve hogy a könnyű gyalogság is kapjon egy tank elhárító eszközt. Pl.: Panzerfaust

@@tothvilmos8617 Vannak ágyúk amik front páncél ellen vannak tervezve de nem egy 1.5-2 tonnás páncéloson.

@@sikertsok225 Fogalombeli probléma. Egy löveget nem front, vagy oldalpáncél ellen terveznek. Szimplán páncélátütésre tervezik. Az már a paraméterek függvénye, hogy mekkora lesz a páncélátütési mutatója és ez egy éles szituációban elég e az adott ellenség frontpáncélzatának átütéséhez.

@@sikertsok225 Azt azért tegyük hozzá, hogy a hátrasiklás nélküli löveg nem kizárólag páncélelhárításra lett kitalálva. Az, hogy aránylag elégséges páncélátütési mutatói is voltak, az a kumulatív gránátoknak köszönhető, aminél nem volt szempont a lövedék sebessége.

Ez a videó elsősorban arról szól, hogy a legrosszabb harckocsik nem feltétlenül a legrosszabbak, mert nincsen egyetlen jól definiálható mérőszám, amihez mérni lehetne a páncélosokat. Számvéber Norbert videóit ismerem, ezért ajánlottam a harckocsis videó-sorozatom végén a nézőknek megtekintésre, de ő tipikus kutató: részletes videókat csinál, de szinte kizárólag a második világháborús harckocsik bevetésével foglalkozik (akárcsak az írott anyagaiban). Én inkább ismeretterjesztő gyerek-videókat készítek: sokkal szélesebb merítéssel dolgozom, cserébe mindenről csak nagyon felületesen beszélek.

2011-ben kezdtem, tehát idén 9 éves.

@@Elfnethu Detto:D 2011-ben kezdtem én is😀

Korantsem hibatlan komment, de szodaval elmegy. koszi hogy megosztottad. Orulok, hogy vannak meg trollok, akik meg ide-oda tudnak arrogans kommenteket boffenteni.

Nem akarok nagyon sok pluszmunkát csinálni magamnak, de esetleg felsorolnád mondjuk a Top50 pontatlanságot?

@@Elfnethu Ha 50 nem is de összeszedtem amit tudtam. 1. Ha nem gyártották sorozatban akkor pazarlás. Ez egyáltalán nem igaz. Nagyon sok haditechnikai eszköz soha nem került sorgyártába. Ellenben a fejlesztés alatt szerzett tapasztalatok nagyon sokszor átkerültek egy következő projektbe ahol jónak és hatásosnak bizonyult. Lásd: T32 nehézharckocsi ami az M26 "Pershing" direkt elődje volt. Az M26 alapján pedig kifejlesztésre kerültek az M46, M48 és M60 harckocsik. 2. A KV-2 nem egy "egy adott értelemben elfogadható" harckocsi. Igazából önjáró tarack volt és betonbunkerek megsemmisítésére készült és csak a kényszer miatt vetették be tank-tank elleni harcokban. 3. Említed hogy önkényesen csoportosítasz. Nem éppen helyes dolog mert nagyon sokszor nem veszed figyelembe egy-egy adott ország hadviselési doktrináit. (lejjeb bővebben) 4. Az S-tank elve ennél jóval egyszerűbb. Nem azért nem kapott tornyot mert az kapta a legtöbb találatot. Honvédő harcra tervezték és a svédek egyszerűen letudták azzal az elvvel hogy "ha már mögöttünk vannak úgy is mindegy." Valamint a tervezésénél elég erős szempont volt, hogy akár egy fős legénységgel is harcképes volt. 5. A Matilda MK I. valóban elavult volt de az alapján tervezett Matilda MK IV. nagyon is sikeres volt az oroszok körében a Kaukázus védelmében. 6. A Char B1 egyetlen problémája a sebessége volt, önmagába véve nem volt rossz vagy elavult. 7. A 40mm-es löveg nem volt elégtelen. A brit harckocsi doktrinák alapján a harckocsit gyalogsági támogatásra (Churchill/Matilda "infantry") vagy lovasrohamok, ellenséges állások lerohanására (Crusader "cruiser/cavallary") alkalmazták. A tankokkal a nehéztüzérség elbánik. (Mellesleg megemlíted Fletchert és megfeledkezel arról hogy a 131-es Tigrist egy Churchill MK I. tett harcképtelenné.) Ugyanakkor a Toldi és Turán harckocsik 40mm-es lövege is elégséges volt az akkori román, ukrán, lengyel harckocsik ellen. A saját idejükben kiemelkedően jó harckocsinak számítottak egy hátországhoz képest, arról nem beszélve hogy a magyar hadsereg ágyútöltelék vagy támogatás volt a Wehrmacht mellett de ahoz képest nagyon is jól felszereltnek számítottunk. 8. A páncélvadász nem a korlátozott ipari lehetőségek mellékterméke. 9. A Shermant nem csak a szállíthatósága miatt rendszeresítették. A fejlesztése alatt már javában ment a háború és az amerikaiaknak szinte fogalmuk sem volt arról mi fán terem a tank és a nehéz hadi ipar. Az M4 egy könnyen gyártható és olcsó konstrukció volt a T1 és az M6-hoz képest és ezért esett arra a választás. 10. Csak mert egy régi fejlesztésű tankon alapul még nem rossz vagy elavult. A Magach 7 erre kifejezettten rossz példa mivel az USA 1980-ig hadrendben tartotta az M60-at ergo a Magach 85-ben kifejezetten modern harckocsinak számított. 11. A német Tigrisek és a Párduc nem túl jó hanem fölöslegesen túltervezett. Itt hozzátenném hogy a németek egy 88 mm-es ágyú köré 50-60 tonnás állandóan lerobbanó tankot terveztek míg az oroszok egy 85mm-es ágyút simán felszereltek egy T-34-re és később az ellensúlyozására készült JSZ-1 és JSZ-2 is jobb konstrukció volt nagyobb és pontosabb 100 és 122mm-es lövegekkel. (A JSZ-2 statisztikai pontossága német számítások alapján, 2km-ről 100% volt, ergo az irányzó lövés után következő lövés harcképtelenné tudott tenni egy Tigrist.) 12. Nem a futómű volt a ludas hanem a sebességváltó. A futóműprobléma a Porsche féle Tigrisnél jött elő amikre később a Ferdinand és az Elephant rohamlöveg épült. Itt sem a túlterheltség volt a baj hanem a lánctalp szélessége. A tavaszi olvadás után a keleti fronton egyszerűen elsüllyedtek. 13. Nem volt pazarlás a Tigrisek fejlesztése. Ez máig vitatott de a Tigrisek gyártása volt a megfelelő döntés mivel, ha legyártanak példáult 40000 Pz. IV-est (amire a német hadiiparnak lett volna kapacitása gond nélkül) nem lett volna elég ember a legénységre. 14. Az M103 és a Conqueror nem a Tigris 2 ellen készült hanem az IS-3 ellen. Védekező harcban egy szovjet roham esetén megállták volna a helyüket. A lényeg a löveg volt és nem az alap amire helyezték, ez jól látható a Conway létrejöttéből is ami egy Centurion MK I-re felszerelt 120mm ágyúval rendelkező páncélvadász volt. 15. Nem volt elmaradott sem az M4 sem a Churchill és a Crusader de még a Szovjetunió lerohanásakor használt KV-1 sem. A nyugatiak nem látták értelmét nagyobb nehezebb harckocsik gyártására a hadi doktrináik miatt. Az USA harckocsidoktrinája szerint a Sherman nem tank-tank elleni harcra készült hanem a gyalogság támogatására. A harckocsik megsemmisítésére ott voltak a páncélvadászok mint pl.: a Jackson, a Wolverine és a Hellcat. Később ez változott mivel szükségessé vált a Shermanok tankok elleni bevetése, így felszerelték őket a hosszú 75mm-es lövegekkel amik már elbírtak a Tigrisekkel és a Párducokkal szemből akár 1.5km-es távolságból is, majd a háború végére megjelent az M26 is. A brit harckocsidoktrinát már említettem. Mikor úgy hozta ők is előhozakodtak a Sherman Firefly-al és a Cromwellel. A KV-1 nagyon is jól teljesített a német Pz. III, IV és a Sturmgeschütz ellen (Lásd Raseinai-i csata). Leváltásukra a kis hatótáv miatt került sor. 16. Nem a szovjetek zárták a kört. Bár a nyugatiak még egy darabig pepecseltek a Conquerorral és az M103-mal de mire a szovjetek hadrendbe állították a T-10-et az rögtön elavultá is vált mivel kidobták ellene az új Centurion MK VII-et és az M48A2-t amik már sokkal fejlettebbek voltak. 17. Egy modern MBT páncélzata nem "vastag." Általában kompozit vagy RR páncélzat ami a tankok ellen javarészt használt repesz, antitank repesz, vagy tankelhárító rakéták elleni védelemre szolgál. Nagyon kevés páncéltörőgránátot használnak manapság, mivel nem sok értelme van, hogy csak csinál egy lyukat vagy lepattan de önmagában a tanknak nem árt. 18. A TAM annak ellenére hogy picurka a löveg nagyon is modern (RHM-105-30 alapján készült), az átütőképessége páncéltörő lövedék esetén 1km-ről 380mm és valőszínüleg ennél nagyobb formázott töltet esetén. 19. A Type 60 nem tank hanem önjáró tankelhárító löveg, így nem sok keresnivalója van ezen a listán a többi hasonló járművel és tankettel egyetemben. 20. A kétéltű járművek nem tank-tank elleni harcra készülnek hanem gyalogsági támogatásra, akárcsak a desszant harckocsik és az általad hibásan kategorizált Weasel 1 sem ami páncélozott felderítőjármű.

@@benzol123456 1.: Én ezzel nem értek egyet. Különösen az Amerikai Egyesült Államok ismert a sok milliárd dollárt felemésztő, sehová sem vezető projektjeiről, de ha csak a második világháborús páncélosaiknál maradunk: a nehéz harckocsijaik kifejlesztésére szánt időt és energiát felhasználhatták volna hasznosabb dolgokra is (a pénz/tudás nem veszett volna el, sőt, hasznosul). Ahogy a videóban el is hangzik, természetesen ki kell próbálni megoldásokat, hogy kiderüljön, hogy hibás, de erre vannak a technológiai demonstrátorok. Valahol meg kell húzni a határt, mert az M1 „Abrams” az M60-ból tanult, ami az M48-7-6-ból, ami az M26-ból, ami a T32-ből, az viszont a korábbi T29-esen szerzett tapasztalatokat használta, stb. és így visszamehetünk az első világháborús Mark VIII-ig. Úgy gondolom, hogy például a teljesen önálló Maus vagy E100 harckocsik kifejlesztésére fordított energiát hasznosabban is fel lehetett volna használni. 2.: A KV-2-t minden általam olvasott forrás harckocsiként azonosítja, függetlenül attól, hogy technikailag egy lapos röppályán tüzelő önjáró löveg, ezért én is harckocsinak neveztem. 3.: Az önkényes csoportosítással arra utaltam, hogy egyes járművek több kategóriákba is beleillenek. Az irreleváns, hogy egy adott ország mit gondol, ez egy általános haditechnikai videó (pl.: a magyarok által nehéz harckocsinak nevezett típusok nemzetközi összehasonlításban közepes harckocsinak feleltek meg). 4.: Ahogy a többi Strv 103-ast említő komment esetében is említettem, erről kérlek írj forrásokat, mert ellentmondanak az általam olvasott forrásokkal. Az egyetlen fő által üzemeltethetőség képességét máshol is olvastam, de nagyon furcsállom: milyen gyakorlati esetben fontos az, hogy egy harckocsit egy fő is képes legyen működtetni? Függetlenül a nevetségesen alacsony hatékonyságtól (egyszerre vezetni, tartani a kapcsolatot más harckocsikkal, töltetni, célozni és lőni), amennyiben egy találat átüti a páncélzatot és megöli/kiüti egy híján az összes legénységi tagot, akkor véleményem szerint érdemesebb lett volna a tervezésnél a páncélzat növelésére vagy más aspektusra több energiát fordítani. 5.: Tudomásom szerint a Matilda I harckocsit soha nem exportálták, a Matilda II Mk IV a Matilda II változata. 6.: A Char B1 alacsony sebessége mellett az egyfős torony rendkívül alacsony hatékonyságú, az 1 fokos vízszintes kitéríthetőségű tarack (egyáltalán a kettős löveg) koncepciója elavult, akárcsak a benzinüzemű motor és a szegecselt páncélzat. A típus Franciaország lerohanásakor meglepően jól szerepelt, de ettől még 1940-ben elavultnak számított. 7.: A 40 mm-es löveg nem elégtelen egy Churchill-ben: ezzel a Tiger-ek ellen harcoló britek nem feltétlenül értettek egyet (nem véletlenül váltottak az 57 mm-es lövegre). Attól, hogy egy harckocsi kilőtt egy jóval nagyobbat, a löveg még nem válik elfogadhatóvá (a legenda szerint egy M8 „Greyhound” is kilőtt egy Tiger-t a 37 mm-es lövegével); a harctéren megesik az ilyen. Ahogy a videóban is elhangzik, számos harckocsi megjelenésekor megfelelő, egyes esetekben pedig kiváló volt, de ez nem számít, mert amikor harcba került, már elavultnak számított (pl.: a magyaroknak nem a román, hanem az új szovjet harckocsik ellen kellett helytállnia). Azt nem tudom, hogy a magyar hadsereg mennyire volt jól felszerelt (nemzetközi összehasonlításban nem nagyon), a németek mindenesetre több modern harckocsit átadtak a fronton (olyanokat is, amelyek gyártási jogának értékesítésétől elálltak). 8.: „A páncélvadász nem a korlátozott ipari lehetőségek mellékterméke.” Akkor mié? A második világháború alatt (ahogy később is) az új harckocsik ellen szükségessé vált erősebb lövegek használata, de ehhez sokszor teljesen új harckocsira volt szükség. Pl.: a T-34-es tornyában nem fért el az új 85 mm-es löveg, ezért gyártani kezdték a SzU-85-öt, de miután megjelent az új tornyos T-34-85, a SzU-85 háttérbe szorult. Ugyanígy a SzU-100-at kiváltotta a T-44, majd a T-54; oka van annak, hogy a lánctalpas páncélvadászok a második világháború után kihaltak és néhány kivétellel nem is éledtek fel. 9.: Nem azt állítottam, hogy az M4-est kizárólag a szállíthatósága miatt rendszeresítették, hanem azt, hogy az M6-os nehéz harckocsit részben a szállíthatóság hiánya miatt nem rendszeresítették. 10.: A Magach 7 az egyik legkomolyabb fejlesztés, de a hatalmas költségek ellenére a típus egy új fejlesztésű kortárs M1 „Abrams”-szal összehasonlítva elmarad (azért a Magach 7-et választottam, hogy minél nagyobb legyen a bázismodell és a fejlesztett változat közötti évek száma, hangsúlyozva a mondanivalómat). 11.: Ez nem mond ellent a videónak, de amellett, hogy a második világháborúban 2000 méterről egy mozgó célpontot 100%-os valószínűséggel eltalálni a szovjetek fejletlen célzórendszerével nem tűnik valószínűnek, a német harckocsik túltervezésével az a bajom, hogy nagyon vékony a határvonal: ha kevésbé túltervezik, akkor könnyen hátrányba kerülhet (évekre előre pedig lehetetlen megmondani, hogy az ellenség hogyan fog teljesíteni). 12.: A futóművet összefoglalóan használtam a mozgékonyság elemeire (futógörgők, lánctalp, felfüggesztés, váltómű, stb. kopása, törése, egyéb hibái). 13.: Véleményem (és más videóim) szerint a Tiger I fejlesztése valóban nem volt pazarlás, a Tiger II-é viszont igen. 14.: A videó is azt állítja, hogy az M103 és a Conqueror a JSz-3 ellen készült. Nem gondolom, hogy megállták volna a helyüket a JSz-3 ellen, mert 300 + 185 példány épült belőlük, JSz-3-ból viszont több mint 2000, ráadásul utóbbinak nagyobb volt a mozgékonysága. 15.: A doktrínák irrelevánsak, csakis a tényleges harctéri teljesítmény számított: az amerikai páncélvadászokat az M4-es hiányosságainak gyors pótlására gyártották. Azzal egyetértek, hogy a KV-1 nem volt rossz harckocsi, nem is került fel a listára, sőt, bár nem esküdnék meg rá, de mintha a Legjobb nehéz harckocsis cikk kritikája című videómban meg is dicsértem volna. A britekkel is az a probléma, hogy éltek a saját kis szigetükön a cirkáló- és gyalogsági harckocsijaikkal, meg a 40 mm-es lövegükkel, csakhogy az egy idő után már nem volt elégséges; a Sherman Firefly vagy éppen az Archer kényszerűségből született. 16.: Az M103 és a Conqueror után nyugaton már nem rendszeresítettek új nehéz harckocsikat, míg a szovjetek igen. Szintén egy másik videómban (Hidegháborús szuper-harckocsik) bemutattam, hogy a szovjetek is terveznek további nehéz harckocsikat, de ezeket sem rendszeresítették. 17.: Attól függ, mihez képest: egy második világháború közepes harckocsihoz vagy az összes többi modern szárazföldi harcjárműhöz képest igen. Azzal nem értek egyet, hogy a kumulatív gránátokat ne használnák: majdnem minden lázadó csoport ezeket preferálja (pl.: most elsunnyogom a forrást, de néhány éve például a Haditechnika folyóiratban megjelent egy cikk a törökökről, akik vagy egy tucat Leopard 2-est vesztettek a kurdok ellen éppen ilyen fegyverektől). 18.: A TAM hiába üt át 380 mm-nyi homogén páncélt, ha ennél még egy T-72-es frontpáncélja is vastagabb, a modern szendvics-páncélzat pedig megeszi az ilyen lövéseket. 19.: Véleményem szerint a harckocsi egy összefoglaló kategória, amely a következő alkategóriákat tartalmazza: kisharckocsi, légideszantos harckocsi, kétéltű harckocsi, könnyű harckocsi, közepes harckocsi, nehéz harckocsi, szupernehéz harckocsi, páncélvadász, rohamlöveg. A 60-as típust és a kisharckocsikat is minden általam olvasott forrás harckocsiként azonosítja, ezért én is így tettem. 20.: Visszatérve egy korábbi mondásomra: irreleváns, hogy egy kétéltű harckocsit nem ellenséges harckocsik leküzdésére tervezték, ha a harctéren összetalálkoznak. A Wiesel 1 érdekes kérdés, mert mit nevez az ember harckocsinak? Meg milyen mondvacsinált kategória a páncélozott felderítőjármű? Ez olyan, mint hogy ma a gumikerekes, páncélozott harcjárművek egy részét AFV-nek nevezik, de ez csak a páncélautó/gumikerekes páncélvadász trendi elnevezése. A Wiesel 1 egy olyan támadásra tervezett harcjármű, amely lánctalpas, páncélozott és rendelkezik alacsony röppályán tüzelő löveggel; ez számomra kimeríti a harckocsi elnevezést. Örülök, hogy 20-nál megálltál, mert a csiga tempómban ezt is majdnem egy óráig írtam.

A Kincs ami nincs-ből? Mert ott valamit a magyar szinkronnál benéztek: először páncélautónak mondják, később viszont már harckocsinak, míg az angol verzióban eleve "tank"-nak nevezik. Amúgy a típus egyfajta öszvér modell; gyakorlatilag bármelyik japán második világháború harckocsi lehet, így a Ha-Gó is.

@@Elfnethu Kamasuka "Pancelautoja" egy athegesztett USA M113 APC. A japanok egyebkent valoban minden kicsi pancelozott jarmuvet pancelautonak neveztek, akkor is ha lanctalpas volt. Pl a Te-Ke

@@alnotz Ezt igen furcsállanám, tekintve, hogy a típus lényegesen kisebb egy lánctalpas M113-asnál, emellett gumikerekei vannak. Ld. 3:23-nál: kzfaq.info/get/bejne/fqhpY86X39K2h40.html

Hetzer=cute:)

Xd kajak

És vajon oda hogy jutott fel?

De, az FV 214 „Conqueror” gyakorlatilag egy fejlesztett FV 201/221 „Caernarvon”, csak utóbbi nem került sorozatgyártásba, és ahogy a videóban is említettem, amennyiben valamiből létezett rosszabb, akkor arra koncentráltam.

@@Elfnethu Az angolok miért nem tettek gyorsabb fokozatot hátrafelé pl a cromwell en? Mármint kutatgattam de semmi infó nincs róla.

@@engineermerasmus2810 Miért lenne szüksége egy harckocsinak, vagy a speciálisan kétirányba haladó járművek (pl.: tolatómozdony) kivételével bármilyen járműnek magas hátrameneti sebességre? Egy harckocsiban (is) a tolatást kizárólag parkolásra és hasonló feladatokra szánták, emellett jellegéből fakadóan a jármű képes helyben megfordulni. A számítógépes játékokban imádják az épület sarka mögül kirontó, majd visszatolató harckocsit, de ez távol áll a valóságtól (hacsak nem nagyon muszáj, egy harckocsi nem is teszi be a lábát a városba). Természetesen a Cromwell-be is be lehetett volna építeni több hátrameneti fokozatú, áttételesen gyorsabb tolatást lehetővé tevő váltót (vagy pl. egy szinkronváltót), de az bonyolultabbá tette volna a járművet, növelve a vételárat és csökkentve a megbízhatóságot, ami a második világháború közepén nem lett volna okos választás. Egyébként a második világháború után a Centurion harckocsi átvette a Cromwell és Comet páncélosok Merrit-Brown típusú váltóművét, de beépítettek egy 6. (2. hátrameneti) fokozatot, amitől jelentősen nőtt a páncélos tolatási sebessége, de ez inkább kényelmi funkció volt, nem nőtt tőle a típus harctéri teljesítménye.

Érdekes felvetés, de a jelenlegi példák azt mutatják, hogy a szárazföldi drónok a harctéren fabatkát sem érnek (az oroszok tesztelték a távirányítású tan...mármint harckocsijukat, az Ulan-9-et), de olyan rosszul teljesített Szíriában, hogy vissza kellett vonni. Persze előbb-utóbb nyilván lesznek hatékonyabb modellek, de véleményem szerint még sokáig lesznek emberek a harckocsikban. Hogy mennyi, az más kérdés. A kicsi, de vastag páncélzattal az a problémám, hogy jelenleg nem létezik olyan páncélzat, amely 100%-ban képes minden találatnak ellenállni, ergo kérdéses, hogy kell-e egyáltalán vastag páncél. Az automatikus töltőrendszer véleményem szerint túlértékelt: igen, a szovjetek, majd az oroszok használták/ják, mégsem terjedt el: a legtöbb páncélos, köztük az M1 „Abrams” és a Leopard 2 is emberrel tölt. A valódi harckocsizó Nicholas Moran (aka Chieftain) egy videóban nézői kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy a 4. legénységi tag amellett, hogy flexibilis, mindenben segíthet, amikor éppen nem kell tölteni, márpedig az idő 99%-ában nem kell, míg az automatikus töltőrendszer magasabb ára mellett plusz alkatrész és még valami, ami elromolhat.

@@Elfnethu "kell-e egyáltalán vastag páncél." Nos képzelj el egy olyan keskeny sziluettű tankot, amely simán ráfér bármilyen autómentőre! Képzeld el, hogy mindössze egy vállszélességnyi védelmet kell nyújtani szemből a kezelő számára, mert a fegyverek egyenként, külön konzolokon a vezetőtől távol, jobb és bal oldalt, valamint egy géppuska a tetőn helyezkednek el. Véleményem szerint, nincs az a kinetikai energia, ami lyukat vágna egy cirka másfél méter hosszú, kúp alakú, homogén bazalt, márvány, kerámia vagy egyéb kőzettömbbe -csak feltételezem, nem értek hozzá-. Sokkal valószínűbb, hogy lepattan róla és minimális károkat okozva a földbe csapódik vagy elszáll a francba. A modern harckocsiknak is a frontpáncélját vastagítják a végtelenségig, az oldalról jövő támadásokat kisebb mértékben képesek kivédeni. "100%-ban képes minden találatnak ellenállni"? Mindig is volt egy igény egy átüthetetlen páncélra, aztán meg egy fegyverre ami azt átüti, hogy aztán a fegyverre ismét új páncéllal reagálhassanak. Ha létezik egy olyan páncél, aminek a védelme, ereje a viselőjétől függ, akkor feleslegessé válik a leküzdésére új fegyvert fejleszteni. Elegendő elég nagy számban gyártani a meglévő technológiájú fegyvert, és jobban kiképezni a bakákat a hadviselésre. Vagyis a fejlesztésre sokkal kisebb figyelmet fognak fordítani mindkét fél részéről, mert a védekező és a támadó egyformán lehetségesnek tartja a győzelmét, csak ügyesebbnek kell lennie. A töltő azokban a tankokban indokolt, ahol ágyú van. Vagyis az összes jelenlegi MBT-ben. Ahol fixen rögzített állványokról csak korlátozott számú rakéta lőhető ki, ott nincs szükség újratöltésre. Illetve azt megoldja az egység többi tagja kívülről. A távirányítás tekintetében szerintem bármelyik katona örömmel venne egy játékkonzolt amivel lehetősége nyílik a távolból(akár pár méterrel odébbról), rejtekhelyéről, fedezékből cselekedni. Egy Merkava MK4-essel szemtől szemben valószínűleg inkább kiszállna a minitankból a baka, és TV-n nézve nyomná meg a gombot a rakétaindításhoz. Persze más is indokolhatja a távirányítást. "mindenben segíthet, amikor éppen nem kell tölteni,"Nos, ha a harckocsiknak apróbb taktikai feladatokat -egy ellenséges tank, géppuskafészek, egyebek kiiktatása, utcaszakaszon fegyveresek esetleg pokolgépek felderítése, kiiktatása- szánnak és nem a teljes harctéri fölény megteremtését kell garantálniuk, akkor az osztag többi tagja ellát kintről minden más feladatot. Harckocsikat gyalogság nélkül amúgy sem célszerű bevetni.

@@istvanszekely4842 Azt gondolom, hogy a páncélzat vastagítása értelmetlen. Ez az elv abból indul ki, hogy a páncél képes lesz megállítani minden bejövő találatot, amiért hajlandóak megfizetni a méret, tömeg, ár, bonyolultság, stb. növekedését. Ahogy említetted, a fő csataharckocsik frontpáncélja erre szemből esetleg képes lehet, de a modern városi harctéren nagyon gyakori az alulról vagy oldalról, a harctéren pedig a felülről érkező találat, ezért a páncélzatot ott is növelni kell, ami tovább csökkentve a mobilitást és egyéb jellemzőket, ennek ellenére eddig még a legerősebb típusokat is sikerült kilőni, ergo kérdéses, hogy megéri-e a páncélzat. A rejtekhelyről történő támadásra két ellenérvem van: 1.: ez csak védekezésben megvalósítható 2.: a modern harctéren szinte lehetetlen elbújni: egy repülőgép infravörös felderítője, kémrepülőgép, drón, kémműhold, valami ki fogja szúrni, legkésőbb az első tüzelés pillanatában, jobb esetben már a bázis elhagyásakor. (emellett amennyiben létezik kiemelkedően jó védelmi vagy támadó fegyverzet, jármű vagy eljárás, nyilván az ellenség is vagy hasonló eszközöket rendszeresít, vagy kifejezetten az adott típus leküzdésére képeseket).

@@Elfnethu Megéri e a páncélzat? A klasszikus harckocsik létjogosultsága kérdéses a horribilis velejáró költségek mellett. Nagyon sok katonát lehet az árukból frontra küldeni. Aprapó páncél! Nemrég láttam egy videót egy mellényről, ami megfogott egy 50-es BMG lövedéket. Már a gyalogságot sem olyan egyszerű géppuskatűzzel sakkban tartani. Persze ettől még valószínűleg a célpont meghal a belsővérzésektől.

@@istvanszekely4842 Azt nem tudom, hogy ma hogy van, de még a második világháború alatt is a legtöbb katonát a tüzérség ölte meg. Az ellen egy lövedékálló mellény nem sokat ér. Egy .50-es kalibert megállítani nagyon nehéz lehet, de lehetőség szerint én ki sem tenném a lábamat a páncélozott járműből. És akkor még ott van a filmes kérdés: na de mi lett volna, ha nem a golyóálló mellényt találják el, hanem egyszerűen fejbe lövik a főszereplőt?

Nem, sima M40-es hátrasiklás nélküli lövegek (ez gyakorlatilag egy túlméretezett hüvelyű lőszert tüzel, amely a robbanáskor keletkező energiával működik, csak a cső hátul nyitott, míg a rakéta a hajtóanyag égésével fokozatosan gyorsul fel). en.wikipedia.org/wiki/M40_recoilless_rifle

@@Elfnethu Ja, köszi, azért hittem azt, mert nyitott hátul, mint a rakétáknál.

Az Strv 103 érdekes konstrukció, de a legjobb harckocsi címétől azért nagyon messze állt (és nem csak azért, mert nem volt forgatható tornya és támadásra jóformán alkalmatlan volt). A svédeknek papíron megfelelt és soha nem kellett bevetni, ezért a gyakorlati problémák nem kerültek napvilágra, de azért árulkodó, hogy a későbbi harckocsik rendelkeznek toronnyal és még svédek is feladták a koncepciót.

Lorrin Bird és Robert Lingston 2001-es World War II Ballistics: Armor and Gunnery c. könyvük alapján (60. old.) a brit 40 mm-es löveg 1000 yd-ról (914 m; ~ 1000 méterről) 60 fokos beesési szög mellett szabványos AP/T Mk I páncéltörő lőszerrel 27 mm-nyi homogén páncélt ütött át, 500 m-ről pedig 37 mm-t, a legtöbb német páncélos (Panzer 38(t) Ausf. E, Panzer III Ausf. H, Panzer IV Ausf. F1 és későbbi modellek) frontpáncélzata ekkor 50 mm volt. Természetesen kisebb távolságról, oldalról vagy a ritka speciális lőszerrel az érték magasabb, de véleményem szerint egy páncéltörő lőszernél a még éppen elég nem elég. A második világháború végén a 40 tonna fölötti, nagy mozgékonyságú páncélosok mind nehéz harckocsik-kal nem értek egyet; ld.: 42 tonnás M26 közepes harckocsi, 52 tonnás Centurion (a témát érintettem a Legjobb nehéz harckocsis cikk c. videóban). A ZiSz-2 1000 méterről, 90 fokos beesési szögnél homogén páncélra BR-271K APHE (AP nincs) lőszerrel 74 mm-nyi homogén acélt ütött át, 500 m-ről pedig 94 mm-t, míg a 85 mm-es D-5T azonos adata 107 és 125 mm (háború utáni brit tesztek alapján). Az 57 mm-es löveg hossza 7,03 méter, a 85 mm-esé 7,05 m. Azt gondolom, hogy a fő különbség a tömeg volt: a ZiSz-2 1,25 tonna, a 85 mm-es 52-K-é (oké, két tengelyes légvédelmi vázzal) 4,5 tonna; az egész ASzU-57 3,4 tonna. Nekem személy szerint tetszik a ZiSz-2 löveg (még a T-34-esen is), de önszántából egyetlen hadsereg sem fejleszt ki egy jobb képességű löveget, majd tér vissza egy korábbi, gyengébb típusra (főleg akkor, amikor közben már kifejlesztették a még erősebb 100 mm-es löveget, hogy a 122 és 152 mm-esekről ne is beszéljünk). Az Strv 103 valóban kifejezetten védelemre készült, de ettől még naiv dolog lenne feltételezni, hogy mindig csak és kizárólag pontosan szemből, vízszintesen lőhetnek rá (főleg a harci helikopterek és földi csapásmérő repülőgépek korában). A németek és a franciák próbálkoztak vékony páncélzatú harckocsikkal (ld.: Leopard 1 és AMX-30), de ott a frontpáncél is viszonylag vékony volt és mindkét ország visszatért a minden oldalt vastag páncélzathoz, ahogy a svédek is áttértek a Leopard 2-re (csak Strv 122 néven).

Az érveimet leírtam a legújabb, S1E0 - Bevezető c. videóban.

Az csak egy tuning-T-60-as, ami szerepel a videóban.

Merthogy arra is hasznaltak, mivel masra nem volt jo. Rendeltetese: Ejtoernyovel celbajuttathato, onjaro panceltoro loveg. Sem sebessegre, sem pancelzatra nincs szuksege, mert NEM harckocsi. gyk. az ASzU-57 a 60-as evek elejenlett rendszeresitve, es semmi koze sincs a 2.vh-hoz.

Nem mellesleg az '50-es években baromi nagy szó volt azért, hogy a deszantosok kaptak egy olyan harcjárművet, ami a siker jelentős esélyével vette fel a harcot bármelyik ellenséges páncélos ellen.

Meg csak nem is TD. Csak egy onalloan mozogni kepes agyu. semmitobb. a lenyege hogy repulogepbol ejtoernyovel ki tudtak dobni, es ebben a kategoriaban meg hasonlo sem volt a vilagon.

Azért én a védelmembe venném az ARL 44-et: kétségtelenül számos hibája volt, de összességében tipikus második világháborús nehéz harckocsi annak minden előnyével és hátrányával; összehasonlítható a német Tiger I vagy az amerikai M6-os nehéz harckocsikkal. Lehet, hogy késett 5 évet és lemaradt a második világháborúról, de a B1 meg 15 évet késett és a második világháborúban már anakronisztikusnak számított.

Csak elmondanám, hogy az ARL-44-nek nem az volt a funkciója, hogy szembeszálljon egy Tiger-II-vel, hanem az hogy talpraállítsa a francia nehézipart. A tervezőmérnökök és a gyártó üzemek gyártástapasztalatot szerezzenek vele.

@@Elfnethu Szerintem a wiesel 1 es kiválló ATGM szállító lehetett volna.

Egyetértek, közel sem biztos, hogy csak ennyi van, de én is csak a sajtóhírekből értesülök, bár a jelenlegi helyzetben ha az oroszoknak lényegesen több példányuk lenne, akkor szerintem mutogatnák. Akik igazán kérdésesek, azok a kínaiak: iszonyú sok pénzük van és technológiai szinten is felzárkóztak - az ember csak fogja a fejét, hogy az elmúlt 10 évben hány új harcjárművet fejlesztettek ki és kezdtek gyártani.

Ha valamihez értenek az az hogy a hadászati fejlesztések miatt összeomoljanak. xd (lásd szu) Szóval talán most előre látnak és valóban csak 20db van.

Elnézést, de aki tényleg szarban van, az cselekszik igazán. Az orosz is jó, a kínai is jó, de globalizált, összefüggő világunkban minden mindennel összefügg. Ezért ezek nem számitanak ,,komoly" eseményre. A dél koreaiak viszont egy őrűlt rendszer szomszédjaként, és rokonaként tényleg jobbat kell hozniuk. Ezért van a K1, vagy hogy a f.- ba hívják!

@@MrSatoSS Ilyen (sajnos) egyszer sem tortent. Most kezd bebizonyosodni, hogy a fontosabb fejleszteseik akadalytalanul folytak tovabb, SZU FAK vagy Federacio is volt a neve az orszagnak... Egyre inkabb az derul ki, hogy a bukast is megjatszottak, elore menekultek es - ahogy nalunk is - a rendszervaltas valojaban atoltozes volt csak

​@@alnotz Hát... felfogás módban lehetnek ugyan azok. Ugyan olyan törekvéssel stb, sőt ugyan azok emberekkel. Mivel nem háborús kapitulálás vagy hasonló dolgok történtek, csak egy rendszer szintű bebukás, így csak a működő rendszert kellet "leváltani". Minden maradhatott ugyan úgy kb. De nem hiszen hogy szándékos "megjátszott bukás" lett volna, hisz egy csomó dologban kárt szenvedtek, nagy hatalmi státuszok oda kb.

Ez a "fő csataharckocsi" valahogy többek fülét bántja. Alapvetően négy okból használom: 1.: nem hallottam jobbat (a csataharckocsi vagy alapharckocsi nem gondolnám, hogy lényegesen jobb) 2.: angolul MBT, így külföldi szövegekben egyértelmű 3.: egyesek azt javasolták, hogy legyen közepes harckocsi, de szeretnék különbséget tenni a hidegháború előtti és az utáni típusok között. 4.: ez a legfontosabb: következetesség. 2011-ben (amikor még a mainál is ifjabb és bohóbb voltam), így használtam a honlapon és azóta is minden cikkben/videóban így használtam. A veteránok véleményét és egyáltalán a hadtörténelmet igyekszem kerülni (csak a haditechnikára koncentrálni), mert előbbi nagyon szubjektív: ha valakinek éveken át az élete múlott egy típuson, nyilván érteni fog hozzá, de kevésbé tud objektív maradni.

@@Elfnethu Csak javaslom, hogy találj/találjatok ki rá valami frappáns magyar megfelelőt. Értem, hogy az angol a világnyelv, de nem ártana a sajátunkat is művelni, fejleszteni. Épp most néztem meg a páncéltörő lőszerek videódat, ami szintén jól sikerült (!), szóval azt gondolom, hogy jó irányba haladsz, s mivel előbb-utóbb sok emberhez eljut amit mondasz, érdemes vagy az angol változatot használni (és értelmezni, hogy tudja a nép kevésbé szakértő része is felfogni, miről van szó), vagy nyelvet újítani. :) Ha kell, akár az olvasók/nézők között is feldobhatnád az ötletet megfelelő kifejezésre. Mellesleg mitől jobb vagy különlegesebb a Main Battle Tank a többitől? Elsősorban csatában használják? Jaj ne (ez most nem neked fricska, nehogy félre értsed!). Magyarban szimplán harckocsi, az ettől eltérő pedig a különleges rendeltetésű harckocsi (KRH vagy KRHK). Csak hogy a rövidítéseknél maradjunk... Ettől eltekintve szerintem nagyon jól csinálod, amit csinálsz, csak így tovább. De kérlek, kezdjünk valamit ezzel a fránya Fő Csatatankkal mert arghh... nagyon gáz!

Kétségtelen, hogy ZiSz-2 páncélátütése jobb (homogén acélra 60 fokos beesési szög mellett 1000 méteren BR-271K típusú APHE lőszerrel 60 mm, míg a 76 mm-es ZiSz-3-as lövegé BR-350A típusú AP lőszerrel 55 mm) plusz ignoráljuk azt, hogy a SzU-76-ot a háború végén gyalogság támogatásra használták, amire az 57 mm-es löveg nem alkalmas (nincs hozzá HE lövedék). A gond az, hogy a SzU-76-osnak 1943-ban egy Panzer IV-est kellett leküzdenie, egy ASzU-57 viszont az 1950-es években egy amerikai M48-assal vagy brit Centurion-nal találkozhatott, a 60-as évekről pedig jobb nem is beszélni. (nyilván persze szóltak érvek az 57 mm-es löveg mellett, különben nem használták volna).

@@Elfnethu A kesei 43-as szeria APCR loszert is kapott, ez also hangon is 100, de kozelrol akar 190mm atutes..

@@alnotz Azért én nem dimenzionálnám túl a dolgot. Valóban, 1943-ban beindult a BR-271P lőszer gyártása (nem a használata), de a háború alatti szovjet volfrám-karbid hiány miatt (ahogy a németeknél) harckocsinként jó, ha néhány példány rendelkezésre állt (általában egy sem). A BR-271P lőszert a háború után szinte azonnal kiváltotta a nagyobb tömegű, egyszerűbb BR-271N, de előbbinél maradva: 190 mm (más forrásokban 183 mm) 100 méterről elért találat homogén acél célra, 90 fokos beesési szögnél. A szovjet acél minőségéről sajnos nem maradtak fent adatok, az viszont ismert, hogy mivel csak a tökéletes átütést mérték (minden mást nem vettek figyelembe), az értékek közvetlenül nem hasonlíthatók össze a nyugati adatokkal (ezt a magyar, angol, orosz, stb. Wikipédia oldalakon külön kiemelik). Emellett érdemes figyelembe venni, hogy a valóságban soha nincsen pont 90 fokban beeső találat (még egy függőleges célpontnál sem), ráadásul a 190 mm-es érték 100 méterre értendő: 500 méternél kisebb távolságú harckocsik közötti tűzpárbaj már csak 1940-es években is ritkaságszámba ment, az 1950-es években (az ASzU-57 szolgálati ideje alatt) a nyugati harckocsikat pedig már lézertávmérővel és ballisztikai számítógéppel gyártották, lehetővé téve az 1-2 km-ről leadott pontos találatokat. Oka volt annak, hogy az 57 mm-es lövegek a második világháború után gyorsan eltűntek (az ASzU-57 is csak alacsony tömege miatt használta).

Nekem a Whippet, a kv-1, és a bt 2 harckocsi.

Ehhez a kijelentéshez tudnál forrást biztosítani? Nem akarok cinikusnak tűnni, de milyen a félelemkeltés magas tömeggel? Az ellenség attól félt, hogy a harckocsi rá fog ülni?! Ha csak a félelemkeltés lett volna a cél, arra néhány szibériai tigris is megfelelt volna. Ahogy én látom, a cél (a kor lehetőségei és elgondolásai mellett) a létező legerősebb harckocsi létrehozása volt (erre kellett a jelentős tűzerő és a vastag páncélzat), a magas tömeg csak elkerülhetetlen következmény volt (ami ártott is a mozgékonyságnak).

@@Elfnethu a félelem keltés alatt a föld "belerezzenését" értem.

A T55 enigma éppenséggel bevált. A kiegészítő vasbeton páncél védelmet nyújtott a hellfire rakéták ellen. Volt olyan T55, ami 5 rakéta után cafatokban lógó vasbeton maradékokkal iszkolt, mert volt olyan mákja hogy a rakéta mindig érintetlen betonelemeket talált meg. Valamint egy olyan eset is volt, ahol az amerikai Abrams-ból kilőtt leváló köpenyes uránlándzsa beleállt a vasbetonba, és meredt ki belőle mint a nyílvessző, mert a betonban elég energiát vesztett, hogy aztán az acélt már ne üsse át. Hozzá tartozik, hogy az M1 igencsak messziről lőtt rá, de akkoris.

Valóban, a gáz az gasoline, ergo helyesen benzin-elektromos harckocsi - frissítettem a videó leírását (a benzinüzemű harckocsik valóban rosszabbak a dízelüzeműeknél, de ettől még ezerszámra építették őket a második világháború végéig).

Azzal nem értek egyet, hogy a T-55 „Enigma” bevált. Attól, hogy egyes példányok több találat után is üzemképesek maradtak, többet probléma nélkül kilőttek, emellett ha nem is a leg-megbízhatóbb forrás, de a Tank-Encyclopedia például 5-8-ra teszi az összes megépített példányt. tanks-encyclopedia.com/modern/Iraq/t-55-enigma/ A T-55 „Enigma” még a legendásan gagyi francia AMX-30-asnál sem tűnik egyértelműen jobbnak, nemhogy az elsődleges ellenfélnek számító amerikai M1 „Abrams”-nál (nem tudom például, hogy akár egyetlen T-55-ös is kilőtt volna M1-est, a fordítottjáról viszont vannak fotók és akkor még nem esett szó az olyan dolgokról, mint hogy a T-55-öst csak alacsony harckocsizók használhatták).

@@Elfnethu A T-55 tényleg kicsi volt. Viszont langaléta gimis ofőm ennek ellenére T-55-ön volt katona. Elmondása szerint a bűnöző elemeket rángatták be töltőnek, rádiósnak meg vezetőnek, a tanárképzős értelmiségieket meg irányzónak/parancsnoknak. Legalábbis abban az évfolyamban amibe ő került. Ő éppen irányzó volt, és nagyon rühellte, mert alig fért be a tankba.

@@bandiras2 Nagypapámat anno. polgári családból származóként nem engedték az orvosi egyetemre (busz-szerelő lett), de a 160 cm-ével egy T-55-ön töltőként szolgált, úgyhogy ebben lehet valami.

Azzal egyetértek, hogy nem korrekt általánosítani. Én például nem szeretnék megvásárolni egy PzH 2000 önjáró löveget, mert 6,7 milliárd Forintba kerül egyetlen darab. Az említett önjáró löveg kétségtelenül lassabb egy 1930-as évekbeli személyautónál, ez azonban irreleváns, ugyanis nem fognak a versenypályán találkozni. Egy 1940-es évekbeli könnyű, nyitott páncélvadász (pl.: SzU-76) viszont "könnyen" szembe találhatta magát mondjuk egy Panther harckocsival, akár akarta, akár nem.

Ebben az esetben is kérnék egy-két forrást; szintén a Zrínyi Kiadós, Bonhardt-Sárhidai-Winkler féle A Magyar Királyi Honvédség fegyverzete c. könyv (70. old) ugyanis azt állítja, hogy a 40 mm-es űrméretű harckocsiágyús Toldi jelölése 43 M Toldi III (Toldi C40). A Turán-ok sikerét én nagyon furcsállanám. Az igaz, hogy a harctéren több esetben sikerült kisebb kaliberű löveggel kilőni ellenséget páncélosokat, de a 0,4 ezer Turán minden téren elmaradt még a 84 ezer darab T-34-es közepes harckocsitól is, ráadásul jelentős létszám-hátrányban harcoltak (és hát az is árulkodó, hogy Magyarország elvesztette a második világháborút). Az általam olvasott források azt állítják, hogy Turán-ok kilőttek néhány T-34-est, de közben maguk is súlyos veszteségeket szenvedtek.

Jó tank. De csak 1-2 prototipust gyártotakle. Nincs pénzűk az oroszoknak fegyvert gyártani.

Amennyiben mellékeli a helyes kategória-neveket, frissíthetem a videó leírását.

1. Harckocsi 2. Kb 14 darabot gyàrtottak belőlr (papiron) 2018 òta , akkor bisztos van valami gebasz

@@pajmataj8606 de az nem jelenti azt hogy rossz

.......................

@@benedekporpaczy6352 azt se hogy jóóóo!💪

Nincs pénz gyärtani.

A videónak éppen arra mutat rá, hogy a legrosszabbnak kikiáltott harckocsiknak is van (volt) értelme, ugyanakkor például a ZiSz-30 rendkívül rossz típus volt. A tűzereje egy rövid ideig még éppen elegendő volt, de nem lehetett fejleszteni, a kezelőket semmi sem védte (leszámítva a lövegpajzsot) és a fegyvere rendkívül túlterhelte a bázisjárművet, emellett az "elrejtőzés egy bokorban" csak a számítógépes játékokban működik, a valóságban csak igen ritkán.

18:23

Az M-Gerät vonatott ostromtarack, a Schwerer Gustav pedig vasúti löveg (egyik sem volt képes az önálló mozgásra). Esetleg a Karl-Gerät önjáró löveget lehetne említeni, de az sem harckocsi. elfnet.hu/haditechnika/kulonlegesonjarolovegek/karlgerat.php

Ahogy a többi néző esetében is, amennyiben mondjuk a 10 legfontosabb, iszonyatos hibát feltütnetné(d), frissíthetem a videó leírását, hogy elérhető legyen a helyes információ.

Nem nagyon érkeznek a hibák...

​@@Elfnethu Bocsánat a késésért, az elmúlt hét a vírushelyzet kapcsán sok változást hozott ami felborította az időbeosztásom. 10 pont helyett inkább a kategóriák szerint haladok sorban ha nem gond. 1. Matilda I-es harckocsi kapcsán fontos lenne tisztában lenni, hogy a korabeli angol harcászat milyen feladatköröket határozott meg. Alapvetően voltak gyalogsági támogató harckocsik, mint a Matilda I-es és II-es is amiknek a gyalogság menetben való kísérete és támogatása volt a tervezési cél, ahogy az említetted később is de így már célszerű megemlíteni az un. "cruiser" tankokat amiket az áttörések kiaknázására terveztek. Nem a Matilda hibája, hogy az angolok koncepcionálisan megragadtak az első világháborúban. Ugyanez értendő a fegyverzetére, mivel nem megerősített pontok és erődök vagy más harckocsik ellen tervezték. (légpuskát sem tartom rossznak azért, mert nem tudok vele elefántot lőni - mivel nem is erre lett tervezve) Másrészt a korabeli harckocsik közül az egyik legjobban páncélozott volt. Semelyik akkori tank oldalpáncélzata nem nyújtott védelmet a kb 7.92 mm-es puskalőszereknél erősebb lövedékek ellen közeli távolságokon. 2. a Char B-nél a teljes testen körbefutó lánctalppal van magyarázva általában a francia tankok alacsony sebessége, illusztrációnak pedig a H35/R35 képei beillesztve amiknek a mai szokásnak is megfelelő lánctalp elrendezése van. A francia tankok gyenge felfüggesztése, erőátviteli rendszere és alulmotorizáltsága magyarázza általánosságban a gyenge végsebességi értékeket. Aztán idézem: "De ugyanezért kapott az 1941-es amerikai M2-es harckocsi rekordszámú; 7 géppuskát." Nem azért kapott 7 géppuskát, főleg hogy az 1939-ben(!) kezdődő gyártású tanknak 42 km/h-s sebessége volt. A géppuskák magas száma maradvány volt az I.világháborús tervezési koncepciókból, semmi köze nem volt a tank sebességéhez. Megjegyzésként: gyorsabb volt a cirkáló és gyorsharckocsik nagy többségénél is. 3. A korlátozott lehetőségek kategóriánál néhány dolog általánosságban mivel nincs értelme egy-egy típusra lebontani. Könnyű utólag ítéletet mondani adott döntések miatt, de háborúban nincs meg az a luxusod hogy ne fejleszd a meglévő eszközeid míg egy fejlettebb harceszközt állíthatsz szolgálatba. Években mérhető míg egy tank kiforrja a gyermekbetegségeit és tervezési hiányosságokat, felpörög a gyártás és addig valamivel harcolni kell. MINDEN nemzet addig fejlesztette az adott típusát amíg azt a konstrukció potenciálja engedte és csak azután álltak le ezek gyártásával amint már végleg használhatatlanok voltak vagy a gyártókapacitást muszáj volt más típusra átállítani. Így ezt felróni nem fair, főleg hogy nem kell mindenre Királytigrist küldeni, egy szakasz könnyűlövész ellen egy Matilda I-es is jó például. (ágyuval verébre tipikus esete ugye) Alapvető hiba az is, hogy gondolkodásban minden ellenséges tankot kb. Tigrisként kezelünk. A brit cruiser tankok ellenfelei nagyrészt Panzer II-es és Panzer III-as típusok voltak amik ellen a 2 fontos, azaz 40 mm-es páncéltörő ágyú is nagyon megfelelő volt. Csak a hosszúcsövű Panzer IVF2-es megérkeztével voltak gondban a britek Észak-Afrikában 1942-től, addig egyszerűen nem volt szükségük erősebb páncéltörő lövegre. A Churchill is gyalogsági támogató tanknak lett tervezve, és tervezés koncepcióban eleve elavult volt. De nem más tankok ellen készült, az A43-as Black Prince programban volt kísérlet egy erős páncéltörő löveg és a Churchill testének házasítására. Az amerikai páncélvadászok valóban gyengén voltak páncélozva, de igazából nem volt szükségük jobbra. Ott volt nekik több milliónyi katona, sok 10,000-el több tank, tüzérségi löveg, minden másra ott a Mastercard...réskitöltők voltak csupán és általában pont azt csinálták mint a Shermanok; gyalogsági támadásokat támogattak repeszgránátokkal. Ráadásul ha már később meg lett említve a dokk-daruk korlátozott teherbírása, akkor már meg is van a válasz a "Mit gondoltak az amerikaiak amikor a közel 60 tonnás tankok helyett könnyebb de nagy tűzerejű és mozgékonyságú tankvadászokat küldtek Európába?" kérdésre is. Csak egy megjegyzés a brit vasúti hálózattal kapcsolatba elhangzottakra: Nem a vágányokat építették egymáshoz közel, hanem úgynevezett "keskeny nyomtávú" vasút, azaz a sínpárok tagjainak kisebb az egymástól mért távolsága mint Európa nagy részében, a korlátozó tényező stimmel bár a németek például külön keskenyebb lánctalpakat gyártottak a Tigrisekhez, mivel azok a normál verziókkal szintén túl szélesek lettek az európai vasúti szállításhoz. Ez a lehetőség az angoloknak is adott lett volna, de nem éltek vele. 4. Olcsó fejlesztés: Nem csak tűzerőben lehet fejleszteni (és ismét nem minden tank volt Tigris, vagy IS-2, KV-1 vagy T-34). Fejlesztettek optikákon, páncélzaton, ergonomián, kommunikációs berendezéseken és mindenen amivel kicsit több eséllyel életben maradt a személyzet. 5. Túl jó harckocsik kategória A német nehéz tankok tűzerőben és tűzvezetésben tényleg nagyon fejlettek voltak, páncélzatot mindenki tudott készíteni így a vastagsági értékek viszonylag könnyen utolérhetőek. Viszont az erőátviteli rendszerekben pocsékul teljesítettek. Egyszerűen alkalmatlan volt a német ipar az alumínium öntött motorblokkok előállítására amivel nagy teljesítményű dízel motorokat készíthettek volna kellően kis súllyal. Így legalábbis vitatható, hogy a Tigris és Királytigris tankok valóban túl jók voltak-e. Voltak jó megoldásaik, de elhibázott koncepcióból épültek meg és iszonyatos erőforrás pazarlás volt a gyártásuk és fejlesztésük. T-14 Armatánál kissé eltúlzott, hogy minden orosz tank ezalatt elavult, és saját fejlettségének a foglya. A T72B3M, T90SZ, T90A és M tankok amik a gerincét fogják alkotni az orosz hadseregnek, gyakorlati harcértékben egyenértékűek kb a Leopard 2AA5/A6-os tankokkal amiket nyugodtan lehet top 5-ben emlegetni. Az mellett, hogy jóval kevesebbe kerülnek kb 95%-ban pariban vannak. Az Armata koncepcionálisan nem forradalmi mivel a személyzet nélküli torony nem újdonság, de ennek a gyakorlati alkalmazásával valóban új cipő az oroszoknak és a világnak. Vicces, hogy drága ugyan de még így is olcsóbb mint a nyugati harckocsik. Egy Leopard 2A6-os ára kb 5,7 millió USD, míg az Armata a belpiacra való olcsóbb termeléssel kb 3,7 millió USD-ba kerül. Csak az orosz katonai vezetés még ennél is olcsóbbhoz van szokva és ehhez a tankhoz új alkatrészbázist kell felhalmozni, új kiképzési módszerek kellenek, új infrastruktúrát kell megteremteni ami nem 1-2 millió dollárba fog kerülni. Plusz nem fogják a sorozott állománynak adni ebből kifolyólag, így nem is kell belőle sokezer darab. Nem lesz kizárólagos MBT az oroszoknál, és nincs is rá szükség. 6. Helyi igényekre kategóriánál: Megemlítettem volna, hogy sok esetben országonként eltérő volt a tankok bekategorizálása. Például a németeknél a főlöveg űrmérete alapján határozták meg. 37mm-ig könnyű, 75mm-ig közepes és az felett voltak nehéz harckocsik. Így lehet, hogy a mi közepes Turán tankjaink egy kategóriában lehetnek a Pantherekkel, miközben össze sem lehet hasonlítani őket. Aszu57 kapcsán hibás az összehasonlítás az Su76-al. Míg az utóbbi egy könnyű páncélvadász (ellenfelei nagyrésze ellen megfelelő löveggel - nem minden német tank volt Párduc vagy Tigris), az előbbi egy deszantolható páncélvadász. Nem feladata háborút megnyerni vagy alapharckocsikra (MBT) vadászni, hanem az ejtőernyős csapattestek közvetlen páncélosok elleni védelmét hivatott ellátni amíg az adott baráti hadsereg a közeli állásokból odaér. Nagyon korlátozott súlyból kell kihozni egy közeli és azonnali védelemre használható egységet, ahogy azt meg is említi a videó készítője. A régebbi löveg nagyobb lövedék kezdősebességgel és jobb lövedékkel ellátta volna a célját, de az idő hamar túlhaladt rajta. Az Su76 kapcsán az elvi lehetőség megvolt arra, hogy könnyen felváltsák hatékonyabb páncélvadászokkal ahogy az meg is történt az SU85-el. De mai napig a legerősebb deszantolható hadrendben levő páncélos a BMD-4 IFV, amit reggelire megenne akár a TAM is ha nem számolunk a páncéltörő rakétákkal. Amúgy nagyrészt jó videó így még egyszer meghallgatva, csak kontextusba nem helyez el igazán egy-egy ekézett típust ami pedig sokat segít egy a témában átlagosan vagy annyira sem tájékozott embernek, miért is lenne valóban rossznak tekinthető az adott tank vagy miért nem. Javaslom, hogy olvass el sokkal több forrásmunkát minden jövőbeli témádban, és egy rövid alapismeretet is adj a követőknek hogy jobb viszonyítási pontjaik legyenek majd. Az alap nagyon jó és hiány is van hadtechnikai ismeretterjesztésből, kívánom hogy a tiéd legyen az egyik, ha nem a legjobb csatorna a jövőben mert a potenciál megvan a csatornában!

@@gersezoltan Megérkezett kis késéssel.

Nem veszem. Ez egy jó kérdés. Ha csak és kizárólag a lehető legjobb harckocsi létrehozása a cél, akkor a típus a katasztrofális mozgékonysága miatt nem tökéletes, de semmiképpen sem rossz. Ha viszont a valóságot nézzük, akkor további problémák is felmerülnek (mint a gyakori meghibásodás). A legnagyobb probléma: a típust elképesztően drága volt hatalmas fejlesztési költséggel, ami néhány száz egységet eredményezett, de azt gondolom, a németek jobban jártak volna, ha az erre fordított erőforrásokból mondjuk Panther harckocsikat gyártanak; az is elég jó teljesítményt nyújtott, nem kellett kifejleszteni (hiszen már létezett), nem kellett hozzá külön gyártósor és olcsóbb is volt, ezért azonos forrásokból több példányt építhettek volna.

Megbocsátok, bár erre van megoldás: egyesek dupla sebességgel nézik, mások beletekernek vagy csak simán átugranak egy másik videóra.

Megbocsátok, de a KV-2 elég rossz típus volt (9 éve írtam is róla egy rövid cikket). A "lövészpáncélos" egy mondvacsinált kategória, de nem gondolom, hogy az ebbe sorolt lánctalpas csapatszállítókat és gumikerekes páncélvadászokat összekeverném a harckocsikkal; a rohamlöveg viszont megfelel a harckocsiktól elvárt feltételeknek, ezért a legtöbb emberhez hasonlóan én is ide sorolom őket. Az, hogy a T-14 drága-e, relatív dolog: 2015-ben 12 milliárd Forintba került egyetlen példány, egyes források ma 24 milliárd Forintra vagy a fölé teszik az árát. Egy példány 12000000000 Forint nekem elég drágának tűnik. Ehhez a 8000 db T-14-eshez kérnék néhány forrást, mert az oroszok eleve összesen 2300 darabot kívántak gyártani, de az általam olvasott újságcikkekben csak annyi szerepel, hogy 2020-ig 100 példányt terveztek átadni, ez azonban nem történt meg. A 8000 darab azért is messze túl magas szám, mert az elsődleges ellenfél amerikaiak is csupán 2400 db M1 "Abrams" harckocsit tartanak aktív szolgálatban, márpedig a T-14-est az M1-esnél jobb típusnak szánták.

@@Elfnethu Rosszul irtam nem 8000 csak 800 db a 100 példányt szerbia kapja irán 250 db kötött megrendelést . Ráadásul amit tud a 24 milliárdért meg éri és tesztelve volt sziriában mig amit veszünk leopárd 2 az még nem volt frontvonali körülmények közt bevetve. Vissza térve a lövész páncélosra az egyedül a világon a BMP sorozat volt mely kicsit be fosatta a NATOt is 1968 ban . ja igen harckocsinak az számit melynek a torony 360 fokban forgatható. A KV 2 inkább az önjáró tüzérség kategoriába sorolható igaz tornya 360 fokban forgatható de 152mm tarackot foglalo erös páncélzatot kapott tornya jó védelmet nyujtott addig mig a KWK 36 lövegek nem jelentek meg a keleti fronton