Új típusú napelemek, amelyek megváltoztathatják a világot

Рет қаралды 109,165

Жыл бұрын

Napenergia - az energetikai egyik olyan ága, ahol az emberek szándéka és tervei meghaladják a műszaki korlátokat és a gazdasági realitásokat. Az első napelem megalkotója már 1881-ben megjósolta, hogy a hagyományos erőműveket a jövőben felváltják majd a napelemek. A napenergia azonban, 140 év elteltével is még mindig küzd az elismerésért az energiaiparban.
#Pandora HU#

Пікірлер: 88

@Lazz-1006 Жыл бұрын

Nagyon érdekes, tanulságos volt. 👍🏻👍🏻👍🏻

@tamasmolnar1322 Жыл бұрын

Köszi, nagyon érdekes a videó!

@jozefnovak7750 Жыл бұрын

Köszönöm szépen!

@robertkiss7525 Жыл бұрын

Király videó. Köszönöm.

@alexkis527 Жыл бұрын

Ajj de jó kis videó, a beltartalma meg csodálatos. Nem semmi tulajdonságokkal rendelkezik ! Nappal termel. este fényt ad ! ❤🤍💚👍🙏🙏🙏🍀

@GP-qb9hi Жыл бұрын

Napelemből már most is van dögivel, a nagyobb kérdés hogy mi van akkor ha jön egy felhő / este van és nincs áram termelés, szükséglet meg igen. Tárolás nincs megoldva.

@zsoltkiss2835 Жыл бұрын

Ez érdekes

@richardfodor1096 Жыл бұрын

Nagyon jó videók készülnek a csatornán...😉

@lajosbobak9311 21 күн бұрын

Ez tetszik

@TheDagadtmokus Жыл бұрын

Kb havonta születik egy cikk hogy mindjárt megvan a napelem vagy akkumulátor áttörés. Aztán évek múlva semmi lesz belőlük.

@jakabgipsz4788 Жыл бұрын

Pontosan. Azért mert az olajlobbinak ez nem érdeke. Tele a páncéljuk, az ingyen energia találmányokkal. Mindet eltüntetik.

@kekidanielmihaly Жыл бұрын

👏👏👏👏👏👏

@peti634 Жыл бұрын

Jó videó lett, köszi! Napelemek már viszonylag jól állnak, használhatóak, nem is annyira horror ár (persze lehetne olcsóbb), viszont az aksikra kellene ráfeküdni. Pl egy szigetüzemű rendszernél sokkal meghatározóbb a nem napfényes időszak, amihez ugye aksi kell, ami viszont lényegesen drágább mint a napelem.

@zsuut Жыл бұрын

nem csak akkumulátorokban lehet energiát tárolni

@expamandro Жыл бұрын

@@zsuut Hanem hol még?

@11yticten Жыл бұрын

@@zsuut személyes véleményem: akkumulátorokban lehet a legtöbb villamos energiát eltáropni legkisebb veszteséggel nagy menyiségben. De bizonyítsd, hogy nincs igazam. Szivesen elolvasom azt a cikket ami rámcáfol.

@istvanszijj7775 Жыл бұрын

Régebben láttam egy vezess videót, abban arról beszélt a Gajdán Miklós, hogy hidrogén az energia tárolás eszköze, 800bar nyomással van egy különleges tartályban, a hidrogént tüzelőanyag cellákba vezetik, ahol áramot csinál. Az egyik ismerősöm azt is elmondta, hogy az oroszok sokkal nagyobb hatásfokkal készítenek áramból hidrogént, mint a közönséges vízbontás. Úgy gondolom, ha egyszer beérik ez a rendszer, akkor ez lehet a nyerő.

@ivangaborige8623 Жыл бұрын

Fűtéshez és melegvíz előállítása elektromos aksik nélkül is megoldható. A hőt is lehet tárolni, vízben és az épület szerkezeti elemeiben is.

@alonzomozli2669 Жыл бұрын

Ès vajon kinèl van ez a ritka àsvàny??? Hàt nem a nyugatnàl 🤔

@mrric77 Жыл бұрын

1881-ben jósolta meg? Azt hogy csinálta? Hiszen a világ első villamos erőművét 1882-ben (Pearl street station - USA) építették, de az még egyenáramot termelt marha rossz hatásfokkal! 1894-95 környékén épültek az első valódi, lakossági áramfelhasználás kiszolgálására alkalmas erőművek.

@Goethetractor Жыл бұрын

A kulcsszó “orosz ásvány”! 🤣

@sandorfule6946 Жыл бұрын

Ezekből már vagy egy tucat van! Évente találnak fel egy egy új napelemet, de ezek pont ugyanúgy szoktak járni, mint az évente feltalált jobbnál jobb akkumulátorok! Egyszer hallani róluk aztán többet se!

@Timkozsolt Жыл бұрын

Ennek csak örülni lehet.

@jakabgipsz4788 Жыл бұрын

Azt a LED -es dolgot sem értem. Ha 1 V-ot kapcsolsz rá akkor napelem? A napelemre nem kapcsolunk feszültséget, az hozza létre...

@gaborpallos3304 Жыл бұрын

Szerintem, ezzel nem világítani fognak! Csak megemlitik, hogy van egy ilyen lehetőség is

@tothgabor889 Жыл бұрын

Ilyen napelemek vannak a nemzetközi űrállomáson is nem ? :)

@paxtonandras4270 Жыл бұрын

Az ISS-en azért sokkal drágább a napelem mint azoké, amelyeken a lakásokon látsz..:) az egy 100 milliárd dolláros szerkezet az űrben, amely 20 éve épült a Föld körüli pályán.

@suzyknul1599 Жыл бұрын

@@paxtonandras4270j

@eggscheese2763 Жыл бұрын

be kell vonni a szélerőműveket ilyennel és 2 legyet egycsapásra

@Metzker-Krisztian Жыл бұрын

Kicsi a felület és forog minden irányba.

@Rozsomakk1 Жыл бұрын

@@Metzker-Krisztian. És ha nem csak a ventilátor, hanem tokkal, vonóval az egész hózentrajzli? Akkor már csak az marad nyitott kérdés, hogy tárolod el a termelt ménküt. Még mi a faxot csinálunk, szélcsendes éjszakákon!,🙄🤔😁

@bord3515 Жыл бұрын

@@Rozsomakk1 Igazából soha nincs olyan hogy teljes szél csend, és vannak érdekes ventilátor tervek amik egy légyfingtól is megpördülnek

@lajoskovacs1052 Жыл бұрын

A legjobban a "folyékony oldat" kifejezés tetszett. Miért, létezik szilárd oldat is?

@jakabgipsz4788 Жыл бұрын

@@zsolt1062 mondj példát és indokot, miért nem tanulunk róla.

@sutyo8261 Жыл бұрын

@@jakabgipsz4788 Pl.: Kalcit - dolomit, forsterit - fayalit, stb. stb. Mert nem tanítják középfokú közoktatásban.

@Akol56Peter Жыл бұрын

Reklámnak jó, de egyébként rendkívül felszínes tudósítás. Milyen érdekes, hogy csak így értesül a közönség a "hagyományos" gyártás árny oldalairól. Továbbá óriási csend van arról, hogy mi lesz a legyártott napelemekkel 20 év után.

@janosszurkos1272 Жыл бұрын

20 év után semmi ami nem kap fizikai sérülést 20 év után is fog működni csak épen kisebb hatásfokon a gyártok is amúgy 25 év teljesíténygaranciát adnak (bár hogy addig fent marad a gyártó cég az kérdőjeles) de igen 20 év után is ugyan fognak működni.

@edekoka6267 8 ай бұрын

@@janosszurkos1272 Csak hogy ez a teljesítmény nagyon kicsi,főleg hogy mindent villamos energiával akarnak megoldani.

@zsombor1212 Жыл бұрын

Akkor elmegyek a tüzépre és ilyet kérek.

@katalinkovacs6035 Жыл бұрын

🙂🥗

@zoltanm6034 Жыл бұрын

Tízszer olcsóbb? Ha a kétszer olcsóbb, az a fele, akkor a 10x olcsóbb a tizede?

@joules83a Жыл бұрын

A fizikai gyártási költségek csökkenése ritkán jelenik meg 1:1 arányban a fogyasztói árban. (Ugyanis a végső árat még jócskán befolyásolja a kutatás-fejlesztés teljes költsége, az adók illetve a top management illetve a piacon felügyelő politikusok luxus jacht igényei, melyet szintén a vevőnek kell megfizetnie.)

@Rozsomakk1 Жыл бұрын

Bingo. Csak, nagyon - fel van mászva a macska a fára - módon lett megaszondval. A ragzás nem az ő sportja.

@Rozsomakk1 Жыл бұрын

@@joules83a. Lájk, a bőlcsességedre!

@azrael834 Жыл бұрын

Hiába olcsóbb valaminek az előállítása az embereknek nem lesz az! A hasznot a cégek és a kormányok elteszik. 😂

@elekbeviz4058 Жыл бұрын

Nyilván egy nagyon ritka ásvány fogja megoldani a problémát...

@torpemonguz Жыл бұрын

Jó hogy ebből is ruszkiknál van a készlet java..

@dtihi Жыл бұрын

Addig még az USA eszköz a bankárok kezében, és arra használják hogy konfliktusokat gerjesszen a világ bármely/minden pontján. Mindig lesz kit gyűlölni, ha ezt nem látod át!

@tasnadiattila9170 Жыл бұрын

..van egy 1969-es leírásom..befektető??..🤩

@mihalypasztor6174 Жыл бұрын

Legalább tudnak vele kereskedni

@zoltannagy8677 Жыл бұрын

Ezért van a háború. A nyugatnak szüksége van a nyersanyagokra. És nem akarja megfizetni.

@bord3515 Жыл бұрын

legtöbb nyersanyag ami kell hozza az aluminium, az meg nem a ruszkiknál van, és az izlandiak nagyon olcsón feldolgozzák

@MrPisti72 Жыл бұрын

Egyvalami nem stimmel,ha ennyire ritka anyagokból készülnek a megujúló energia kinyerési strukturái,akkor valahol ez már nem megujúló,nem is végtelen és nagyon határolt.Inkább mondjuk azt hogy ez is lehetöség.

@ZsL13 Жыл бұрын

Nem gond, hogy "nem végtelen", mert az emberiség létszámcsökkentése a jövő útja. A Föld ökoszisztémája hosszabb távon max. negyed milliárd embert visel el visszacsapás nélkül (amit már el is kezdett, azért van annyi egészségügyi és egyéb bajunk), és hosszabb távon csak a civilizációs fejlődési ábrándjaink visszafogásával maradhat fenn az ember, mint földi élő faj. Elkerülhetetlen a genetikai átalakulás és a kozmikus lénnyé válás, ami után nem a mostani energetikai gondjaink lesznek a számottevők. Nem egy helyben és a mostani időben állva kell a jövőnkről gondolkodnunk...

@gergonagy1863 Жыл бұрын

Ebbe kellene fektetni nem kőolajba..... De amíg van a földön addig minden ilyen kutatás háttérben szorul. 🤬

@derhunor Жыл бұрын

Az energiatermelés nagyjából meg is lenne, viszont nem tudjuk az Tárolni mert nem sikerült még akkora, tartós akksit feltalálni amiért megérné több energiát termelni. A kőolaj meg hát tudjuk mihez kell, nem?

@gergonagy1863 Жыл бұрын

@@derhunor földgáz lemaradt. De akkor ott a példa kb 80-as években feltalálták a fúziós reaktor. Akkori tudósok azt mondták 2020ra szerintük üzembe tudják állítani. Ahhoz képest most tolják 2030-50ig..... Lásd ITER.

@derhunor Жыл бұрын

@@gergonagy1863 Igen, a földgáz kimaradt :D És igen, ha jól tudom már Kínában TALÁN üzemben van egy fúziós reaktor, de még mindig az a probléma hogy nem tudjuk normálisan, nagy mennyiségben tárolni az energiát. Földgáznál ez már egész jól működik.

@gyulahorvath2815 Жыл бұрын

a kőolaj nem csak energiahordozó. Egy vegyészmérnök anno azt mondta, hogy a legnagyobb hülyeség amit a kőolajjal tehetünk, hogy elégetjük...

@Rozsomakk1 Жыл бұрын

@@gergonagy1863 Én úgy tudom hogy van 2 kísérleti szintű fúziós reaktor, 2-3 éve a kínaiak, és nem olyan rég az UK is bejelentette hogy, van egy-egy új baromira drága játékszerük. Részleteket semmit nem tudok, mert nem néztem utána!

@jakabgipsz4788 Жыл бұрын

Orosz ásvány? Akkor a nyugatnak és európának ez nem lesz.... Az egész dolog felejtős... megnyitnak a szénbányák.

@TheSzaboZE Жыл бұрын

Még egy függőség alaklulhat ki az oroszoktól? Jó lett volna hallani arról, hogy a szükséges alapanyagok mennyire könnyen beszerezhető és mennyire környezetkímélő a megsemmisítése majdan.

@mihalykelemen3460 Жыл бұрын

Nem kell feltétlenül függőségre gondolni. A film nem arról szól, hogy csak és kizárólag náluk található, hanem hogy először ott találtak. Mellesleg van ugye kémia is, tehát előállítható. A megsemmisítés egy érdekes kérdés. Helyesebb lenne azt firtatni, hogy mi az amit nem lehet ujrahasznosítani egy ilyen napelemből, és azzal mi lesz utána.

@zoltanberkes8559 Жыл бұрын

A videóban elhangzik az is, hogy előállítható. Sőt! Az egyik gyártástechnológia, amelyiknek sikerült megoldania azt, hogy nagy felületen egyenletesen nőjenek a kristályok, külön vegyületenként viszi fel az összetevőket. Szó sincs itt arról, hogy ezt ásványként kellene valahol bányászni.

@windowfakerq1 10 ай бұрын

@@mihalykelemen34601 a szilícium az egyik leggyakoribb anyag a földön, 2. Egyáltalán nem éri meg újra hasznosítani őket, egyszerűen semmisítsd meg, pályafutása alatt 100szor annyit tett a környezetért mint amennyi kárt az elpusztítása okoz.