Túlélhető-e az összeomlás?

  Рет қаралды 29,465

ÖkoPresszó Projekt

ÖkoPresszó Projekt

Жыл бұрын

Az utóbbi néhány évben felerősödtek azok a hangok, amelyek előrevetítik jelenlegi társadalmi rendünk teljes összeomlását. Az Ökopresszó Műhely 2022. október 25-i rendezvényén Stumpf-Bíró Balázs összeomláskutatóval beszélgetett erről a témáról Bódi Balázs ökológus.
A beszélgetésben elhangzott információkról többet az alábbi honlapokon tudhatnak meg:
- A Deep Adaptation Hungary - Készülj & Alkalmazkodj Facebook csoport: / deepadaptationhungary
- A Mélyalkalmazkodás magyar nyelvű honlapja: deepadaptation.hu/
- A Betyáros Világ szemléletformáló podcast honlapja: www.betyarosvilag.hu/
- A Cassandra Program honlapja: cassandraprogram.hu/

Пікірлер: 92
@stefansandor1047
@stefansandor1047 Жыл бұрын
Ez az elmelet 2 eselyes, viszont ha igaza lesz Stumpf-Biro Balazsnak nagyon nagy kakiban leszunk. Remelem teved.
@tibormolnar8056
@tibormolnar8056 Жыл бұрын
56 évesen irom, sajna az a fö gond, hogy az én korosztályom már letolta az életéken több mint a felét már láttunk 1 csomo dolgot, de a gyerekek és ide a kb 35-40 ig korosztályt értem még elöttük az élet, az ö életüket bas..ák el 70-80 éves politikusok akik kizárolag azzal foglalkoznak hogy a családjuknak meg a haver családjának még 1 kastélyt intézzük valahogy teljesen mindegy hogy milyen ára van ezeket a férgeket kell srácok eltipornotok és a saját kezetekbe venni az irányitást, és a sok tech s..arság helyett kitalálnotok és megvalositani a megoldást arra hogy legyen jövötök különben nem fogtok dögleni. ezekkel a tech robotizálásokkal nem fogtok tudni tulélni sajna, de elsö lépés az hogy ne ilyen joe biden féle 80 éves rokkant s..arok döntsenek a ti életetekröl
@juliannadorogi6712
@juliannadorogi6712 Жыл бұрын
Kőszönöm!
@flycorvus
@flycorvus Жыл бұрын
Afrikában pedig harminc másodpercenként eltelik fél perc.. Erre nagyon-nagyon oda kellene figyelni.
@zsuzsannaszasznemolnar2070
@zsuzsannaszasznemolnar2070 Жыл бұрын
Bizony! "A humorodat azt ne engedd! Azt nem veheti el senki!" (Hofi) Csak vidáman! Legalább röhögve pusztulunk el...
@brendonkadzsuraszik9827
@brendonkadzsuraszik9827 Жыл бұрын
@@zsuzsannaszasznemolnar2070 Na, már megint a pártbérencet emlegetik! :(
@zsuzsannaszasznemolnar2070
@zsuzsannaszasznemolnar2070 Жыл бұрын
@@brendonkadzsuraszik9827 Ki lenne az?
@hazkisapati7058
@hazkisapati7058 Жыл бұрын
😢
@peterperenyi2880
@peterperenyi2880 Жыл бұрын
Antibiotikum rezisztencia elobb lerendezi a tarsadalmakat!
@ikszter
@ikszter Жыл бұрын
Még jó, hogy már öreg szar vagyok!
@karvak1492
@karvak1492 Жыл бұрын
én se cserélnék a most fiatalokkal. Szegények nem tudják milyen szarban vanna. Én még szebben élhettem kb 1991 ben
@janosgruner3163
@janosgruner3163 Жыл бұрын
Öregember nem vén ember!👆🏻👍🏻
@mihalykun6715
@mihalykun6715 Жыл бұрын
@@karvak1492 👍
@mihalykun6715
@mihalykun6715 Жыл бұрын
🤝
@darazsbodog
@darazsbodog Жыл бұрын
A három fő értéket: az energiaforrást, tárgyi javakat és a pénzt kiegészíteném eggyel, ami szerintem jóval nagyobb jelentőségű az előbbieknél - az emberi erőforrás. Enélkül teljesen értelmezhetetlen a többi. Az emberek energiája felett gyakorolt hatalomhoz van szükség az előbbi háromra. Mit ér bármelyik ezek közül, ha nem motivál, késztet vagy kényszerít munkára, veszélyeztet, félemlít meg, okoz birtoklási vágyat, stb… ki bányássza ki, ki veszi meg, vagy ki dolgozik érte hogy megvegye, ki eszi meg, ki öl érte, ki zsarol, ki sikkaszt, ki irányít, ki kereskedik… És ki készítene előadást, ha nem az emberek figyelem-energiájára hajtja az ő szekerét is? 😉
@TTibcsi1
@TTibcsi1 Жыл бұрын
És ezzel most mit mondtál?
@darazsbodog
@darazsbodog Жыл бұрын
Mint ember Te vagy az elsődleges energiaforrás, a többi csak másodlagos...
@TTibcsi1
@TTibcsi1 Жыл бұрын
@@darazsbodog ok, ezt értem. És ez mit változtat vagy miben befolyásolja azt, amiről szó volt a beszélgetésben?
@darazsbodog
@darazsbodog Жыл бұрын
@@TTibcsi1 Csak a szemléletmódon változtat. Ez rövid távon nem védi meg az "emberiséget" a Stumpf Úr által prognosztizált, és nagy valószínűséggel be is következő krízisektől. De első lépésben nem árt ha tisztában vele az ember, hogy "energia-tőke" tulajdonos, és megpróbálhat vele a saját túlélése érdekében gazdálkodni. Mert szüksége lesz rá...
@TTibcsi1
@TTibcsi1 Жыл бұрын
@@darazsbodog értelek. De ez talán egyéni szinten nyújthat valamilyen mértékű megoldást. Tömeges szinten.. Az más kávéház. Ott vannak a gondok.
@istvanadam570
@istvanadam570 Жыл бұрын
Miért nem vonják ki a CO2-t a levegőből?
@rambojohn4419
@rambojohn4419 10 ай бұрын
Mert nem lehet!Nincs is mivel(egyelőre),és ha egyszer a technológia készen is lesz rá,akkor sem szabad majd óriási ütemben kivonni,mert az is ökológiai összeomlást okozhat!(mivel minden mindennel összefügg)Ezt a problémát egyelőre csak a drasztikus csökkentéssel lehet(ne)"orvosolni",és kb 1000 év kellene hozzá,h újból 285ppm körüli állapotra csökkenjen vissza a szintje!(jelenleg 414ppm körüli)...de a felszabaduló metán is hasonló gond....
@dr.munkas
@dr.munkas 9 ай бұрын
​@@rambojohn4419papi,a növények megkötik a szén-dioxidot! Nem lenne egyszerűbb meghagyni az erdőségeket?
@rambojohn4419
@rambojohn4419 9 ай бұрын
@@dr.munkas Attól tartok,h az is kevés lenne már sajnos!Az elmúlt 250évben annyi CO2-ot égettünk a levegőbe,h ha most eltünne az ember a bolygóról-egyik pillanatról a másikra-,akkor is kb 1000év kellene a természetnek,h újra az Ipari Forradalom elötti,környéki szintre csökkentse vissza a CO2 szintet!....és ami ennél is durvább,h 1990ig égettük el a felét a fosziliseknek,a másik felét pedig 1990től mostanáig!Tehát a kibocsájtás,-zöld átálás ide v. oda-,továbbra sem csökken hanem exponenciálisan növekszik sajnos még mindig!A világ össz energiatermelésének a 82%-a továbbra is a foszilisek elégetéséből származik....
@balazstoth2359
@balazstoth2359 6 ай бұрын
@@dr.munkas Akkor összeomlik a társadalmunk, mert nem lesz mit elégetni az atomerőműveinkben és stb..
@szilviabudaitakacs4013
@szilviabudaitakacs4013 Жыл бұрын
Ugy gondolom jobb ha az ember kezeben van a taviranyito minthogy elotte babkent automata reflexxel bologasson! De hogy mit nyomkod a taviranyiton es mi az igenye mi a befogado izlese azt a jo anyak es jo apak is nehezen tudja ma megsugni. Kornyezetvedelem es emberseg!☆
@realDonBen
@realDonBen Жыл бұрын
Egyébként nagyon jó humora van, szarkasztikus, ironikus stb. A megoldásokat pedig már ismerjük: vitorlás hajó, szélmalom, vizimalom, lovas szekér stb. A 3. világháborút pedig tényleg kôbaltákkal vívjuk majd.
@tiborsipos8371
@tiborsipos8371 Жыл бұрын
....a negyediket... :)
@TTibcsi1
@TTibcsi1 Жыл бұрын
@@tiborsipos8371 ne csodálkozz.. Az előtte is butaságot beszélt
@AdamKiss-rh8sj
@AdamKiss-rh8sj Жыл бұрын
"Általánosabban, a "Deep Adaptation" feltűnően kevés magyarázatot ad arra vonatkozóan, hogy hogyan következhet be az összeomlás - az olyan elszórt, hiteltelenített forrásokon túl, mint McPherson -, és ehelyett érzelmileg meggyőző leírásokra támaszkodik arról, hogy mit jelent számunkra az összeomlás. Bendell azt írja, hogy "az előttünk álló bizonyítékok azt sugallják, hogy a klímaváltozás bomlasztó és ellenőrizhetetlen szintjei előtt állunk, ami éhezést, pusztulást, migrációt, betegségeket és háborút hoz". Minden komoly előrejelzésnek érveléssel kell alátámasztania egy ilyen kijelentést. De ez nem komoly előrejelzés - inkább egy rendkívül hatékony, tudománynak álcázott érzelmi felhívás a félelemre. Ennyit láthatunk, amikor Bendell azt írja, hogy "amikor azt mondom, hogy éhínség, pusztulás, migráció, betegség és háború, akkor a saját életünkre gondolok. Ha nem lesz áram, hamarosan nem fog víz jönni a csapból. A szomszédaidtól fogsz függeni, ha élelmet és némi meleget szeretnél kapni. Alultáplált leszel. Nem fogod tudni, hogy maradj vagy menj. Félni fogsz attól, hogy erőszakkal megölnek, mielőtt éhen halnál." Az összeomlásnak ez a leírása nagy pátosszal bír, de kevés magyarázatot ad arra, hogy egy ilyen forgatókönyv hogyan vagy miért elkerülhetetlen, vagy akár hihető. A "Mély alkalmazkodás" ezen szakaszának alapos olvasása során nem találunk ilyen magyarázatot. Akár szándékosan, akár nem, a "Deep Adaptation" ügyesen egyensúlyoz a főáramú tudományos források lejáratására tett kísérlet, az ijesztő fordulópontok felállítása, valamint a jövőtől való félelmünkre és a védelmünkre hivatott intézményekkel szembeni jogos bizalmatlanságunkra való hivatkozás között, mindezt azért, hogy elfedje a saját előrejelzéseihez szükséges komoly bizonyítékok hiányát. A félretájékoztatás mintái Korábban írtuk, hogy az éghajlati mozgalom strukturális sebezhetőséget hordoz azokkal szemben, akik félreértelmezik az éghajlati tudományt a nagyközönség számára. Mivel a klímamozgalomban részt vevők túlnyomó többségének nincs ideje arra, hogy saját maga áttekintse a tudományos szakirodalmat, időnként becsaphatnak minket az olyan narratívák, mint amilyeneket a "Mély alkalmazkodás" című könyvben alkalmaznak. Ilyen módon a "Deep Adaptation" feltűnő hasonlóságot mutat az éghajlatváltozás tagadóinak írásaival. Geoffery Supran és Naomi Oreskes jelentése az #ExxonKnew botrányról néhány olyan technikát mutat be, amelyeket a fosszilis tüzelőanyagokból finanszírozott ellenzők használnak, hogy a tudományt meggyőzőnek tüntessék fel. Az Exxon esetében a tévedések szándékosak, a profitjukat rontó szabályozások késleltetésére irányulnak, de nem kell, hogy így legyen. A jelentés a tudomány tagadásának öt technikáját írja le, amelyek mindegyike megjelenik valamilyen formában a "Mély alkalmazkodás"-ban, bár az ellenkező üzenetet támogatva: 1) Hamis szakértők: A más véleményen lévő nem szakértők magasan képzettnek feltüntetése, noha nem publikáltak tényleges éghajlatkutatást és/vagy nem szereztek megfelelő képzést. Guy McPherson, aki nem rendelkezik szakértelemmel az éghajlati tudományok terén, mégis rendszeresen prófétikus előrejelző képességeket állít, mégis komoly figyelmet kap a "Deep Adaptation"-ben. 2) Logikai tévedések: Logikailag hibás érvek, amelyek hamis következtetésekhez vezetnek. A "Deep Adaptation" azt állítja, hogy az éghajlati rendszer nemlinearitása gyorsuló hatásokhoz vezet, és ezért a társadalom a következő évtizedekben összeomlik. De az érvelés ezért megalapozatlan - a "Deep Adaptation" egyszerűen nem szolgáltat logikai érveket, amelyek alátámasztanák ezt. ("Társadalmi összeomlás" sehol sincs definiálva a szövegben.) Abból a feltevésből, hogy "úgy érzed, hogy [az összeomlás] elkerülhetetlen", arra a következtetésre jutni, hogy az valóban elkerülhetetlen, egyenesen logikai tévedés. 3) Lehetetlen normák: Irreális bizonyossági normák megkövetelése a tudomány alapján történő cselekvés előtt. Ez a technika megnyilvánulhat abban, hogy az IPCC előrejelzéseinek mind közel tökéletesnek kell lennie. A "Deep Adaptation" azt állítja, hogy "A megfigyelt jelenségek, a tényleges hőmérsékletek és tengerszintek nagyobbak, mint amit az elmúlt évtizedek éghajlati modelljei a jelenlegi korunkra előre jeleztek". Bár a megfigyelt felmelegedés valamivel magasabb volt, mint az IPCC által használt modellfuttatások eredményeinek átlaga, de bőven az általuk várt tartományba esett. 4) Cseresznyeválogatás: Olyan adatok szelektív kiválasztása, amelyek egy olyan kívánt következtetést támasztanak alá, amely eltér az összes rendelkezésre álló adatból adódó következtetéstől. Amint azt fentebb tárgyaltuk, a "Deep Adaptation" elveti az IPCC teljes, metánnal kapcsolatos munkáját azzal, hogy egyetlen, a metán-klatrátokról szóló tanulmányt idéz, és nem tesz említést arról a több tanulmányról, amelyek nem értenek egyet a következtetéseivel. 5) Összeesküvés-elméletek: Egy titkos terv felvetése több ember között, általában egy aljas terv megvalósítása érdekében, például egy igazság eltitkolására vagy félretájékoztatás fenntartására irányuló összeesküvés. A "Deep Adaptation" arra kéri olvasóit, hogy "fontolják meg a mainstream nézetek elhagyásának értékét", mintha ezek a nézetek eredendően hibásak lennének, mivel mainstreamek. Az eredeti blogbejegyzés címe: "Az összeomlásról szóló tanulmány, amelyről úgy gondolták, hogy nem kellene elolvasnod - még". A tudomány több módszerrel igyekszik védekezni e veszélyek ellen: szakértői értékelés, logikai pozitivizmus, konszenzus és szakértelem. A szakértői értékelés folyamata segít kiszűrni a hibákat, tévhiteket és a meglévő munkák tudatlanságát. A logikai pozitivizmus gyakorlása a bizonyítás terhét az állítást megfogalmazó szerzőre hárítja. A konszenzus több elemzés közötti egyetértést kér, mivel az egyetlen tanulmányban bemutatott bizonyítékok hibásak vagy hiányosak lehetnek. Az akadémiai testületek megkövetelik a releváns szakterületen való bizonyos szintű szakértelem bizonyítását. E módszerek miatt az IPCC több száz szerző munkáját összegzi, és több ezer tanulmányra támaszkodva vonja le következtetéseit. Lehetséges, hogy egy olyan tudományos munka, amely nem alkalmazta ezeket a biztosítékokat, még mindig helyes, de ez sokkal kevésbé valószínű, különösen, ha ez azt jelenti, hogy a szakértői értékelésen alapuló tudomány teljesen téves. A "Deep Adaptation" megkerüli az IPCC-t, és ezzel a fenti technikák mindegyikét alkalmazza. A dokumentum legalább két indoklást ad a közelmúltbeli tudományos szakirodalom külön elemzésének elvégzésére. Először is azt állítja, hogy "valós idejű adatokra van szükség a jelenlegi helyzetről és az abból következtethető tendenciákról" ahhoz, hogy megértsük a közelmúltbeli felmelegedés valódi következményeit - amihez túl kell lépni az IPCC-n, mivel az általában néhány évvel korábban közzétett tudományos eredményeket összegez. Már láttuk, hogy ez az állítás mennyire téves. Az olyan nagy, kaotikus rendszerekben, mint az éghajlati rendszer, a kiszámíthatatlan viselkedés rövid életű trendekhez vezethet, amelyek pusztán a jövőbe extrapolálva tűnnek katasztrofálisnak. A valós idejű adatok azért fontosak, mert több információt nyújtanak az éghajlati rendszerről, és lehetővé teszik számunkra, hogy folyamatosan finomítsuk előrejelzéseinket. Nem bizonyítják, hogy a közelmúltbeli nem lineáris változások a jövőben is folytatódni fognak. Másodszor, a "Deep Adaptation" azt állítja, hogy az IPCC "hasznos munkát végzett, de a változás ütemét jelentősen alulbecsülte", és arra a következtetésre jut, hogy jobb, ha az egyes "neves éghajlatkutatókhoz" fordulunk, akiknek előrejelzései pontosabbak voltak. Már megmutattuk, hogy ezek közül a "neves klímatudósok" közül sokan sokkal rosszabb előrejelzéseket tettek, mint az IPCC. De még ha az egyes szakértők időnként jobb előrejelzéseket is tesznek, mint az IPCC, ez nem jelenti azt, hogy a módszereik jobbak. Mivel a klímatudomány egy hatalmas, összetett és kaotikus rendszert tanulmányoz, mindig megvan az esélye annak, hogy egy szerencsés egyén olyan előrejelzést ad, amely közelebb van a modellek által készített előrejelzésekhez. A "Deep Adaptation" című könyvben idézett magányos szakértők többségéről kiderült, hogy nem voltak ilyen szerencsések, de még ha egyszer-egyszer pontosan jósoltak is, ez nem ad okot arra, hogy az IPCC egésze felett bízzunk bennük." The faulty science, doomism, and flawed conclusions of 'Deep Adaptation' The claim that runaway climate change has made societal collapse inevitable is not only wrong - it undermines the cause of the climate movement. www.opendemocracy.net/en/oureconomy/faulty-science-doomism-and-flawed-conclusions-deep-adaptation/ www.deepl.com/translator
@AdamKiss-rh8sj
@AdamKiss-rh8sj Жыл бұрын
"A "mély alkalmazkodás" számos más módon is árt az Extinction Rebellion és a szélesebb értelemben vett klímamozgalom számára: Demotivál minket Az a meggyőződés, hogy a közeljövőbeni társadalmi összeomlás elkerülhetetlen, sok ember mentális egészségét súlyosan megviseli. Ez önmagában is rossz, és ez a rossz módja annak is, hogy az embereket a mozgalmunkba vonzzuk. Egy nemrégiben készült, 50 000 embert vizsgáló tanulmány szerint "azok az egyének, akik úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás megállíthatatlan, kisebb valószínűséggel vesznek részt olyan magatartásformákban vagy támogatnak olyan politikákat, amelyek az éghajlatváltozás kezelésére irányulnak". A teljes igazság elmondása az éghajlati vészhelyzetről jelenleg radikális és rendkívül erőteljes cselekedet; a "mély alkalmazkodás" fatalista meséjének elmondása nem az. A "mélyreható alkalmazkodás" egyfajta bénultságra ösztönöz, amikor azt állítja, hogy "nincs "hatékony" válasz" a válságra. Ez megint csak tévedés: tudjuk, hogy számos hatékony válasz létezik, és ahhoz, hogy ezek megvalósuljanak (és tisztességesen megvalósuljanak), demokratikus politikai hatalomra van szükségünk, amely képes legyőzni az éghajlatváltozás elleni fellépést ellenző embereket és vállalatokat. Ennek a hatalomnak a kiépítése a klímamozgalom fő célja. Érdemes megjegyezni, hogy egyesek számára a "mélyreható alkalmazkodás" éppen ellenkező hatást vált ki. Ahelyett, hogy megbénítana, inkább feloldja azt a fájdalmas kognitív disszonanciát, amely abból fakad, hogy látjuk az éghajlatváltozásra adott tényleges válaszaink és a meghozandó intézkedések közötti tátongó szakadékot. E szakadékkal szemben a "Mély alkalmazkodás" azt mondja: "neked van igazad, mindenki más katasztrofálisan téved, és jobb, ha elfogadod a következményeket". Ez a narratíva megkönnyebbülést jelenthet, a vele járó bánat ellenére, mert egyszerűsítő tisztaságot hoz a döntéseinkbe. De ismétlem, ez egyszerűen tévedés. Függetlenül attól, hogy tudat alatt akarunk-e hinni a "Mély adaptációnak", vagy sem, Bendell logikus következtetéseinek tényleges követése a valóságtól való elszakadást vonja maga után. Ha helyesnek érezzük, akkor azt ugyanúgy érezzük helyesnek, ahogyan egy szekta is helyesnek érzi a tagjai számára: azáltal, hogy megfosztjuk őket az információtól. Ez delegitimál minket. Mondanom sem kell, hogy a doomista tudományos műhiba különösen káros minden olyan mozgalom számára, amelynek első számú követelése az "Igazság elmondása". A hanyag tudomány használata muníciót ad a tagadó ellenzéknek, lehetővé téve számukra, hogy azt állítsák, hogy a dolgok közel sem olyan rosszak, mint amilyennek mi mondjuk, és elutasítsák a követeléseinket. Azzal, hogy a "Deep Adaptation" című könyvben bemutatottakhoz hasonló érveket az Extinction Rebellion tiltakozásának egyetlen állítólagos indoklásaként állítják be, a tagadók és a késlekedők az egész mozgalmat "pánikkeltőnek" minősíthetik. Természetesen az ellenzék nagy része továbbra is rosszhiszeműen fog érvelni, bármi történjék is - de van egy második ok is, amiért nem lépjük túl az ésszerű indoklás határait: elveszítjük a támogatottságot. Ha ügyetlenül támadjuk a tudományos konszenzust, és szemét tudományt idézünk, az megnehezíti, hogy a tudomány jelentős személyiségei kifejezetten támogassák, és ezzel az Extinction Rebellion értékes legitimációs forrástól (sőt, jogi támogatástól) esik el egy olyan küzdelemhez, amelyről tudjuk, hogy indokolt. Ez az érvelés ugyanígy érvényes a szélesebb értelemben vett klímamozgalomra is, amelynek ellenzéke éveken keresztül bizalmatlanságot szított a tudomány iránt. Ez elhomályosítja a hosszú távú jövőképünket és tervezésünket Ha azt hisszük, hogy a vég közeleg, az aláássa azt a fajta hosszú távú tervezést, amely kulcsfontosságú lesz a Kihalási Lázadás további sikeréhez. Ezt a hatást már a gyakorlatban is láthattuk: az Extinction Rebellion tüntetők egyik kis csoportja, akik a szélesebb mozgalom akarata ellenére meghozták azt a rossz stratégiai döntést, hogy megzavarják a londoni metrót Canning Townban, állítólag Guy McPherson megcáfolt, világvége-jóslataira hivatkozott indoklásként. Mások alaposan kritizálták, hogy az elnyomási struktúrákra vakon tekintő akciók súlyosan károsítják a mozgalmat azzal, hogy különböző küzdelmeket állítanak szembe egymással, ahelyett, hogy hangsúlyoznák, hogy az éghajlati kérdések hogyan keresztezik a faji, osztály- és nemi kérdéseket. A közeli összeomlásba vagy kihalásba vetett hit olyan mély kétségbeesést szül, amely feleslegessé teszi azt a fajta hosszú távú tervezést, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy átvészeljük az éghajlati válságot. Még ha a klímamozgalomnak sikerül is gyors szén-dioxid-kibocsátás utáni átmenetet kezdeményeznie, nekünk és sok más mozgalomnak a következő évszázadban még sok tennivalónk lesz annak érdekében, hogy ez az átmenet valóban megtörténjen, és igazságosan történjen. Ez a munka többéves vagy évtizedes léptékű tervezést igényel, és annak biztosítását, hogy az olyan intézmények, mint a kormányok, bankok és egyetemek - nem is beszélve az egész iparágakról - hozzájáruljanak a szükséges strukturális átalakuláshoz. A jogszabályok puszta elfogadása nem garantálja a sikert, és a tömeges tiltakozások önmagukban sem fogják meghozni azokat a széles körű változásokat az infrastruktúrában és a mindennapi gyakorlatban, amelyekre szükségünk van. És ez a munka fontos marad, függetlenül attól, hogy sikerül-e 2°C alatt tartani a felmelegedést. A közeljövő társadalmi összeomlásába vetett tudománytalan hit aláássa ezt a létfontosságú, előrelátó elkötelezettséget."
@TTibcsi1
@TTibcsi1 Жыл бұрын
Bla bla bla.. A tudomány mindig is a hatalom szolgája volt. Azt kutatják, amire van pénz. És sokszor az eredmény is olyan, amit a megrendelő szeretne. Nem köllene nagyon okoskodni, elég simán csak körbe tekinteni. Jól látható és érzékelhető, h mi törpénik Amúgy a közgazdászok
@krisamagus1
@krisamagus1 10 ай бұрын
okos akarsz lenni de nem látod a fától az erdőt.
@dr.munkas
@dr.munkas 9 ай бұрын
Sokat kukáztál a neten,de mivel a chemtrailt(ami észlelhető) kihagytad,így azt kell írjam lújhár,hogy ülj le,eggyes!
@jhjhjjhjhjhable
@jhjhjjhjhjhable 8 ай бұрын
1:06:02 És hogyan készüljenek fel a tömegek?? Vegyenek kalasnyikovot? Darab földet krumplinak és bunkernek?? Vegyenek 200 tonna tartós élelmiszert?? Ássanak saját kutat, és menjenek el kommandós kiképzésre??? Vagy szerezzenek egy kellemes fekvésű családi kriptát, és félkiló ciánt?...
@dr.munkas
@dr.munkas 9 ай бұрын
A chemtrail tevékenység is jelentős faktoriális a környezetrombolásban,de a csóka erről soha nem beszél. Vajon miért?
@crepkey
@crepkey Жыл бұрын
Úgy tűnik, hogy itt (még) senkinek nem érdeke engedi a nem káros technológiákat. Állítólag a vízzel működő motor feltalálóját is megmérgezték. Klikk ide: kzfaq.infoA9AE3YQf7yU De említhetném Teslát is, mármint a tudóst, akinek valahogy mindig leégett "véletlen" a laboratóriuma. :S
@tamascsuhaj4506
@tamascsuhaj4506 7 ай бұрын
"Felvirágzás-kutatók" miért nincsenek? Minden "jövő-kutató" negatív világképet jósol, és félelmet kelt. Van javítani való dolog bőven a civilizációnkban, de csak pozitív gondolkodással, éberséggel és lelkesedéssel lehet jobb jövőt építeni.
@gabriellaschreiber2423
@gabriellaschreiber2423 4 ай бұрын
mennyire igaz
@laszlodekany7815
@laszlodekany7815 Жыл бұрын
egy kis valóság a zemberiség történetéből: kzfaq.info/get/bejne/gKmpeLZeuralmps.html
@ChillaBlaze
@ChillaBlaze Жыл бұрын
koszonom!
@laszlodekany7815
@laszlodekany7815 Жыл бұрын
@@ChillaBlaze Igazán nincs mit, az előadó járt utána, de ha érdekli a téma kegyed, ez is elég érdekes, még ha bizonyára téved is a kishölgy itt ott, a fő vonulat jónak kell legyen... www.youtube.com/@halasenkiistina9375/videos
@egyvalaki
@egyvalaki Жыл бұрын
Stumpf-Bíró Balázs se nem fizikus, se nem klímakutató. Ettől még lehet igaza, de dr. Hetesi Zsolt még 2008-ban mondott nagyon hasonló gondolatokat, aki akkor 2012-15-re várta a vég kezdetét...: kzfaq.info/get/bejne/m8iYftl7qMC4eqc.html
@GeriLeveri
@GeriLeveri Жыл бұрын
nem volt igaza ... már korábban elkezdődött
@pavaboglarka424
@pavaboglarka424 Жыл бұрын
@@GeriLeveri szerintem mikor ?
@norbertelek2334
@norbertelek2334 Жыл бұрын
- Végre valaki ki meri mondani, hogy CSOK-ide, CSOK-oda, ne szaporodjunk. Megtalálható a KZfaq-on az emlegetett "tegnapi" előadás?
@aranynagy5457
@aranynagy5457 Жыл бұрын
Mond kinainak indiai nak
@msmajmia7896
@msmajmia7896 Жыл бұрын
én ki merem mondani : NE SZAPORODJÁL! :-DD
@metatron917
@metatron917 Жыл бұрын
Te tényleg ne szaporítsd magad
@norbertelek2334
@norbertelek2334 Жыл бұрын
@@metatron917 🤣 Nem is! 🤣 De, ha nem lesz táp a Földön, engem ne hibáztass!
@larap1716
@larap1716 Жыл бұрын
@@aranynagy5457 tudtommal nem ok szaporodnak, hanem az afrikai es arab orszagok. ahol regen betegsegek miatt kialakult az a kulturajuk, hogy sok gyerek kell, mert csak 1-2 marad meg. de a mai orvosi segitseggel eletben marad az osszes gyerek, de a kulturajuk megmaradt. ezert no a szamuk exponencialisan. ez lathato Ny-Europaban is. tudtommal kinaban es indiaban nem szuletik ennyire sok gyerek a csaladokban. igazabol ok azert vannak sokan, mert mar eleve sokan vannak :) es lassuk be, hogy ott legalbb csodalatos kultura van (kinaban is az volt eredetileg) arab orszagokhoz kepest, akik hodito "kulturaval" rendelkeznek.
@makaragy
@makaragy Жыл бұрын
A jég elolvadása és sok más egyszerű nagyképu tájékozatlanság, tudatlanság. Kár.
@elekbeviz4058
@elekbeviz4058 Жыл бұрын
Ennyi baromságot összehordani... félelmetes!
@egerszegibalazs4601
@egerszegibalazs4601 Жыл бұрын
Tényleg? Kár, hogy kb ugyanezen tudósok prognosztizáltak exponenciálisan emelkedő tűzeseteket 2015-től. Megjósolták a nyersanyagok egyre csökkenő mennyiségét amelyek kezelhetetlen inflációt hoznak majd. Mit még? Járványokat, fegyvereses konfliktusokat, egyre hatalmasodó geopolitikai feszkókat, exponenciálisan emelkedő tengerszintet és elképesztő ütemű olvadást a két féltekén és Grönlandon. Aztán mit még? Egyre több helyen akár 55 fokos hőmérsékletet, a levegőben megsülő madarakkal, a gerincesek eltűnését, a biodiverzitás összeomlását. Ezek már mind tényszerű dolgok és hosszasan sorolhatnám még a sort. Erre ezt írod ide... hmm.. inkább nem minősítem, leszoktam a minősítgetésről.. negatív energia. Egy biztos : roppant elszomorító, hogy a kibontakozó folyamatokat sem vagytok képesek látni és abból következtetéseket levonni.
@lajosszarnyasi8222
@lajosszarnyasi8222 Жыл бұрын
Neked lehet, hogy az abban a bicikli belsőben amiben élsz.
@elekbeviz4058
@elekbeviz4058 Жыл бұрын
​@@lajosszarnyasi8222 Ha intellektuálisan felsőbbrendűnek próbálod magad láttatni, legalább tanulj meg rendesen megfogalmazni és leírni egy mondatot! Lajcsikám :)
@lajosszarnyasi8222
@lajosszarnyasi8222 Жыл бұрын
Természetesen a Seneca effektus visszaköszön majd egyszer neked a Növekedés határaiból is, csak azt 1972-ben senki se vette komolyan, pedig teli van gyönyörű Seneca görbékkel, amiken hamarosan az egész emberiség le fog csúszni. De ne is csodálkozz Szép öcsém, mert eljutottunk korunk szellemi süllyedésének utolsó vonásához, a parlagfű-kultúrához. Napjainkban a „szellem embere” helyébe a „kultúrbugris” lépett. Nevezzük „kultúrbugrisnak”: a tanult (diplomás), de neveletlen (bugris) embert. Ez korunk sajátos terméke. Társadalmi, sőt világjelenség. Ez nemcsak az ifjúságra értelmezhető. A gondolkodó és nyitott szemű olvasó, más területeken, más korosztályokban is felfedezhetné a megfelelő analógiákat. Persze vannak mindent is tudó Mekk Elekek, akik majd ha kényszerítve lesznek a szűk komfortzónájuk elhagyására, sírva törik össze játékait, mert anyuci nem tanította meg őket rendesen Be-vizel-ni. ☝️😂
@zsuzsannaszasznemolnar2070
@zsuzsannaszasznemolnar2070 Жыл бұрын
Sajnálatos, hogy nem érti, amit mond a szakértő. De mindegy, attól függetlenül meg fogunk pusztulni mindannyian. Hogy érti-e v. nem, attól az összeomlás még történik.
@sandorpapp8298
@sandorpapp8298 Жыл бұрын
Vegyetek bitcoint!
@jhjhjjhjhjhable
@jhjhjjhjhjhable 8 ай бұрын
Leáll az internet, és baxhatod! Vagy.. Boltban hogyan fizetsz vele? Ha visszaáll a cserekereskedelem, mert összedől a pénzrendszer.. A falusi parasztnak hogyan fizetsz vele a fél disznóért???
@INTERSTELLAR1111
@INTERSTELLAR1111 Жыл бұрын
👽 .......................... 🤣😂🤣😂🤣😂🤣😂🤣😂😂🤣😂😂🤣😂😂🤣
@dr.munkas
@dr.munkas 9 ай бұрын
Tessék beiratkozni a suli első osztályába,mert nem lehet úgy leélni egy életet,hogy nem tud írni!
2030-ra teljesen megváltozik a ma ismert életünk?
48:50
Trade magazin
Рет қаралды 83 М.
KINDNESS ALWAYS COME BACK
00:59
dednahype
Рет қаралды 165 МЛН
WHAT’S THAT?
00:27
Natan por Aí
Рет қаралды 13 МЛН
Stumpf-Bíró Balázs: Abnormális az életvitelünk
46:04
Hit Rádió
Рет қаралды 22 М.
Élet egy átalakuló világban -- Stumpf-Biró Balázs
54:17
Fenntartható visszafejlődés
Рет қаралды 29 М.
🌎 Hitelbe fogyasztjuk a jövőt- Interjú Stumpf-Bíró Balázzsal (2.rész)
55:52
Könnyű Neked, Te vállalkozó vagy!
Рет қаралды 9 М.
Napjaink válságainak lehetséges biztonsági következményei
50:00
ÖkoPresszó Projekt
Рет қаралды 1,6 М.
Mérő László: Hülyeségekkel nem foglalkozom | Mindenségit! #23
1:02:27
Létezik-e terrorista személyiségprofil? | LETÖLTENDŐ
42:27