Barna anyagnak nagyon jó a natúr karton, a hullámpapír, vagy a 30-as tojástálca. Ha az ember elkezdi gyűjtögetni, nagyon hamar fel tud halmozódni egy nagyobb mennyiség.

@@kiralysanyi77 Pontosan, én is gyűjtöttem már egy zsákszatyornyit (tojásostálca, WC papír guriga, meg van egy adag kartonom is)

Ez leleményes ősi JAPÁN megoldás a fa konzerválására. So Shugi Ban vagy hasonló a neve. Feketére égetik a fát majd drótkefével lekefélik. Érdemes utána még olajozni és akkor sokáig bírja az elemeket kint.

Most letakartam átmenetileg, miután belocsoltam, hogy tudjon komposztálódni. Viszont a nád az jó ötlet. Köszi. ;)

Azt természetesen nem számoltam bele. :)

@@bozsikcsaba: Hát... 😛

Aki maga kertészkedik, a munkáját nem számolja. Minek is tenné?

@@belavalodi850 : Ha szórakozásból csinálja, akkor valóban nem kell számolni. De csak akkor...

A hókusz pókusz megváltoztatta édesanyám és az én életem is! nekem 3 neki 4 hasonló méretű magaságyással többet termelünk mint előtte valaha.. Miért? mert foglalkozunk vele! előtte Borsó kukorica bab on túl nem sok mindennel foglalkoztunk mert inkább csak lenyírtam a füvet jó istennek sem volt kedve annyit kúszni mászni így a növények gondozása és a gyomlálás is egyszerűbb nekem megéri... neked nem ennyi de nem kell hókuszpókusznak hívni!

"Amikor van talaj, kert." De ha nincs? Ha mészkő az egész? Vagy agyag? Abban csak fák és bokrok élnek meg. Ha gyökérzöldséget akar, ahhoz muszáj termőföldet tennie, azt meg keretbe kell foglalni, különben elmossa az eső. És akkor a derék problémákról még nem is beszéltünk.

Ha van mészkő és agyag, akkor abból nagyon jó és tartós magaságyás falazat készíthető. Az ilyen falazatot meg az eső sem mossa el.

Nem szoktam méregetni, de némi hamut szoktam bele szórni. Mondhatnám meghinteni.

Nincs más hátra, mint előre, tehát vagy renoválni a magaságyás keretét, vagy csinálni valamit a szétfolyó földdel. Lehet, hogy sokat kell dolgozni vele. De... "Aki maga kertészkedik, a munkáját nem számolja. Minek is tenné?" ( Az idézett rész Béla Valóditól származik.) 😛

@@uborka1956 itt nem a munkáról van szó, hanem az erőről, ami idővel fogy az embernek és épp ezért a kedve is alábbhagy.

@@belavalodi850 : Igen, akinek elfogyott az ereje, dolgozni sem bír.

Pár videóban elmagyarázták, hogy miért jobb. Én is most ismerkedek a "szakmával" 🙂, tehát javaslom, hogy jó pár tényleges szakembert hallgass/nézz meg, mint pl. kzfaq.info/get/bejne/i8iVlc6Ekrveo6c.html - vagy: kzfaq.info/get/bejne/isiPocyr252pfGg.html - vagy: kzfaq.info/get/bejne/sJOeoqh5rNK-c3U.html - vagy: kzfaq.info/get/bejne/mrGDhqZ1stzKaKM.html - Ez utóbbiban, de a többiben sem tetszik a festék, illetve a műanyag használata. A lényeg valahol ott van, hogy a magaságyás oldalfala is szellőzzön. A műanyag pedig ezt nem teszi lehetővé. Alulra a vakondhálót tenném, rá meg a geotextíliát, amit a földigiliszták miatt kicsit kilyuggatnék.

Én télen kezdtem el foglalkozni ezzel a témával, és arra jutottam, hogy mivel mi a 3. tulajdonosa vagyunk a házunknak, ill. a hozzá tartozó utvarnak, ki tudja ki mit hová rejtett (sitt, cserepek elásására gondolok), emiatt biztos, hogy jobb épített kertbe ültetni. Emellett tavaly ültettünk cserépbe vakondtúrásföld és virágföld keverékébe, ill. emellett a "rendes" talajba, és a cserepes verzió nagyon hálás volt. A magaságyésnak kicsit rokonának látom az ásásmentes kertészetet, ha ezzel a bekerített kerttel kapcsolatban kételyei vannak, nézzen arról is videókat. Nekem személy szerint szimpatikus az az ötlet, hogy tápláljuk a talajt, felhasználjuk az amúgy kidobott kerti hulladékot és abból legyen zöldségünk. Mindamellett a kapálást sem bírja mindenkinek a dereka, helyszűkében is lehet magaságyást kitalálni, csigák és kutyák mellett is jó, ha elutazik valaki és nem akarja ennek az időpontját a veteményezéshez igazítani, akkor is praktikus. A divat részével egyetértek, de ahhoz kell több videót megnézni, és kicsit gondolkodni, hogy a divatinformációkat kivonjuk az egyenletből és egy jólműködő, fenntartható magaságyást hozzunk létre.