Köszönöm szépen az előadást!

A valóság nem ellenség csak nagyon szomorú

A nemnövekedés járható út (persze kényszerpálya). Mondok egy személyes példát. Húsz éve leadtam a személygépkocsim rendszámtábláját. Azóta, naponta bringázom. Összekötöttem a kellemest a hasznossal. Nem bántam meg. A szigmoid növekedés követhető példa.

A műtrágya alapú termelés nem az egyedüli termesztési mód, ennek voltak, vannak alternatívái. Ez önmagában még nem egy feloldhatatlan probléma.

Gyerekek azt én is látom ,hogy nem működik a biciklim,de könyörgöm megoldásról beszéljetek ehhez kell a tudás ami nekem nincs. de tőletek elvárom. A panaszkodásra nincs szükségem.

A valóságot úgy alakítottuk, hogy kihaljunk. A sok okostojás a szájkaratéval, csak a koporsónkat csinosítja.

a végén "ehhez persze sokkal kevesebb emberre lenne szükség" ez a big reset, csak kérdés, hogy pusztítják majd el az emberiség felét?

A kapitalizmus előtt is volt folyamatos növekedési kényszer, szóval ez így szimplán nem igaz, hogy a növekedés kényszerét a kapitalizmus hozta el - csak akkor nem vállalatok meg cégek akartak növekedni, hanem nemzetállamok, meg nemesi birtokok, meg korábban birodalmak, meg még korábban törzsek, még korábban meg ősember-hordák. Egy középkori nemes is folyton azon munkálkodott, hogy növelje a birtokait, a bevételeit, a hatalmát, a seregét, a befolyását. Ha egy ókori birodalom kinőtte az életterét, elkezdett meghódítani más területeket és népeket, mert növekedni akart. Ha egy ősember-horda kinőtte az életterét, akkor ő is újabb területre vándorolt, hogy még tovább növekedhessen, akár egy másik horda rovására is. Ha igaz lenne ez a felvetés, hogy az emberbe nincs belekódolva a növekedési kényszer, akkor ezek soha meg sem történtek volna, a történelem bármelyik pontján bármelyik növekedési és fejlettségi szinten megállhatott volna. De nem állt meg. Ez elég egyértelműen azt igazolja, hogy a növekedési(terjedési) kényszer bizony belénk van kódolva, mint egyébként minden más élőlénybe is, az egysejtű szemesostorosoktól kezdve a medveállatkákon, a gombákon, a növényeken, a hangyákon, a gilisztákon, a csirkéken, zebrákon, oroszlánokon át egészen az emberig.

Zoltán a könyvboritó fedlapjain sokkal jobban és fittebben néz ki. Lehetne hogy sportoljon vagy kondiba járjon? Ha nincs elhízva, akkor a fogyasztói kapitalizmus kritikája is sokkal hitelesebb!

Ha kitör az atomháború, jön a nukleáris tél és az emberek száma is drasztikusan csökkenni fog. Jó megoldás.

rengeteg szótévesztés,teljes zavarodottság

A folyókból, partokról óceánokba kerülő műanyagszennyezés 81%-áért Ázsia felel. Azon belül 36%-al a Fülöp-szigetek vezet, nem pedig India (13%) vagy a Kínai Népköztársaság (7%). Azaz, ez elsősorban nem műanyag, hanem a hulladékgazdálkodás nem megfelelő volta vagy egész egyszerűen hiánya felel.

Pogátsánál az a baj, hogy az okosságokat és az ideológiai zagyvaságokat keveri... Igen, a materiális növekedés fenntarthatatlan, de sajnos, az égett be a kultúránkban, hogy máról holnapra jobban akarunk élni, anyagi értelemben is. Az egy kívánatos cél, de messze nem igazság, hogy az emberek ezt máshogy gondolnák. A kapitalizmus pedig az a társadalmi rendszer, mely felváltotta a feadalizmust - alapelve a magántulajdonra és a piaci versenyre épül. A feudalizmusban is volt növekedés - ezért háborúztak egymással, ott is szedtek kamatot. Arról kellene beszélni, hogy az emberek vagy tényleg önként lemondanak az anyagi jólétről a mentális jól-lét érdekében, vagy jó esetben jegyrendszerben majd megkapják a fejadagjukat, rosszabb esetben pedig összeomik a mai társadalom, s fene sem tudja, mi nő majd a helyén. Ugyancsak ideológiai katvyasz a "klímaigazságosság" - mert attól, ha "igazságot" szolgáltatsz, még nem javul a klíma helyzete. Helyette "méltányosságról" kellene beszélni - a méltámyosság pedig azt jelenti, hogy a változásokban a legrosszabb helyzetben lévők helyzete az javuljon is.

Igen, azt a poharat úgy hívják, hogy csőpohár. 🙃

Az emberi hülyeség és mó 9:01 hóság lehet exponenciális! A többi stimmel

17:00 ez így van!

1. Nem lesz tízmilliárd ember, ez az elmélet már megdőlt. Beszél erről Bogár professzor úr is! Szent Máté sziget! Olvasson utána, aki nem ismeri a történetet! 2. Hús. Alapvető szükséglet, és igen, minden nap. Gyerekkoromban is ettünk minden nap húst, pedig az a hatvanas-hetvenes években volt. Tessenek szívesek lejönni az emeletekről és belakni az országot! Jelen pillanatban ugyanis a magyarság nem lakja be a Kárpát haza maradék részét se! Tessék szíves lenni vidéken élni, portát vinni, állatot tartani, veteményes kertet művelni, gyümölcsösben gazdálkodni s akkor nem lesz baj. 3. Nekünk nem kell részt venni a világgazdaság lepusztulásában és az abból következő nyomorban sem! Be kell zárkóznunk, ahogy Japán is bezárkózott a második nagy háború után, megszervezte magát és a hetvenes években nyitott, majd megette a világot. Mi is be tudunk zárkózni, ha akarunk. És nem kell nyitni azzal a szándékal, hogy mi legyünk a janik.Tanuljunk meg túlélni a hazánkban, mert lehetséges. Hozzá kell csatolni Erdélyt s a Felvidéket, a Délvidéket, a színmagyar részeket. Nem poltikai értelemben, hanem szemléletben. 4. Az értelmetlen, l'art pour l'art növekedés alapvetően idegen a magyar néplélektől. A magyar gazdatudatú nép, márpedig a gazda soha nem a kifosztásban, hanem a takarékoskodásban érdekelt. Ezért volt el tulajdonképpen vígan a nemzetünk a Kádár rendszerben, a sokat emlegetett gulyáskommunizmusban. Mert a rendszer meghagyta a magyarnak a gazdatudat megélhetőségét, sőt, még rá is segített azáltal, hogy rengeteg lógást, lopást elnézett. Ma ott a baj, azért érzi magát kutyaszorítóban a magyar, mert minden kiskaput bezártak, az átlag magyar tőkéje viszont épp a kiskapukban volt fellelhető.