16:47 Miért gondoljuk, hogy nem adták át magunkat az élménynek? Az az élményük az embereknek a metro aluljáróban, hogy alig várják, hogy odaérjenek időben, ahova elindultak, mert egy nagy városban, (ahol metro is van) amúgy is sokáig tart a közlekedés. Ezért mindent megtesznek, hogy minél hamarabb odaérjenek. Ez hol nem az élménynek való átadás? Nem a mindfullness ellen vagyok, sőt. De ha éppen időre kell beérjenek a munkahelyre, vagy csak fél órájuk van kiugrani a munkahelyről, akkor miért várjuk el tőlük, hogy ott és akkor úgy élvezzék a zenét, ahogy én akarom? Egyszerűen nem az a prioritás számukra abban a pillanatban. Ez így rohadtul nem objektív példa. A mindfullnes akkor echte Budhizmus? Miért is ne akarjam érzékelni, hogy ami velem történik az éppen jó-e vagy rossz-e nekem? Ha mondjuk a Főnököm folyamatosan megalázna és nem teszem szóvá, akkor folytatná. Ha szóvá teszem neki, akkor pedig nyílván azért teszem, mert rosszul érintett.

Van internetes interaktív közössége a témának?

Az itt és most jó dolog, többször átéltem, átélem, de mit gondoltok arról, hogy mégis hogyan lesz belőle fedél a fejem felett vagy holnapra kajám, ha nem gondolok néha a jövőre :)

velem van a baj!!! A tudatosságról megélés nélkűl dumálni!!!!! na de kérem!!! A doktor Úr csak azt nem mondja el,hogy mi a módszer! Ugyanis zárt ! A tudat-természetének megismeréséhez évek szükségesek egy megvalósított MESTER áldásával!